HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Dawa Gyaltsen öt lépéses dzogcsen tanítása

2009.02.27. 22:40 Astus

Ma néztem meg a YouTube-on egy ezt a módszert bemutató tanítást Tenzin Wangyal rinpocse tolmácsolásában, aztán később elolvastam azt is, ami a Shambhala Sun-ban megjelent tőle erről. Nekem felttébb tetszett, így az angolul nem tudók és a magam kedvéért most itt összefoglalom, amit sikerült megértenem.

Az öt lépés:

སྣག་བ་སེམས་ (snag-ba sems)
སེམས་སྟོང་པ་ (sems stong-pa)
སྟོང་པ་ཨོད་གསལ་ (stong-pa od-gsal)
ཨོད་གསལ་ཟུང་ཇུག་ ('od-gsal zung-'jug)
ཟུང་ཇུག་བདེ་བ་ཆེན་པོ་ (zung-'jug bde-ba chen-po)

A látomás a tudat (nangwa szem - vision is mind)
A tudat üres (szem tongpa - mind is empty)
Az üresség tiszta fény (tongpa öszel - emptiness is clear light)
A tiszta fény egység (öszel zungdzsug - clear light is union)
Az egység nagy gyönyör (zungdzsug déwa csenpo - union is great bliss)

Bevezetés

Az öt lépés szorosan összefügg, s pontos bevezetést ad a tudat természetébe, ami maga a nagy tökély (dzogcsen). Először érdemes fogalmilag megértenünk, hogy miről van szó, ily módon tanításként szolgál, de az elsődleges feladata az, hogy meditációs gyakorlatként alkalmazzuk. (Itt röviden megragadnám az alkalmat ahhoz, hogy rávilágítsak arra a fontos, s gyakran mellőzött tényre, hogy minden buddhista tanítás - hangozzék bármennyire is elméletinek, vagy gyakorlatinak - elválaszthatatlanul ad egyszerre magyarázatot és útmutatást is. A buddhizmus elsajátításának elmélet és gyakorlat egyenrangú eleme. Az első megértés segít abban, hogy tisztában legyünk azzal, mit kell gyakorolnunk, s a gyakorlat juttat el végül a valódi belátáshoz. Nem létezik olyan, hogy pusztán elméleti, vagy csak gyakorlati buddhizmus. Ha valaki az egyik oldalt mellőzi, akkor a másikat sem képes igazán követni.) Az öt lépést elméletben egyetlen ösvényként kell felfogni, de gyakorlatban fontos egyenként haladni. Tehát ameddig az első szintet nem tapasztaljuk meg teljes bizonyossággal, addig értelmetlen a következőbe belefogni.

A látomás a tudat (snag-ba sems)

Mi a látomás (snag-ba)? A látomás a hétköznapi tapasztalatunk, az ahogyan emberként a világot megéljük. Azért nevezik látomásnak, mert az álomhoz hasonló. Látomásunk eredete a berögződött szokáshajlamaink, a karma, aminek köszönhetően ebbe a születésbe kerültünk. Továbbá azért látomás a világunk, mert nem valódi, hanem a tudat hozta létre. Ez azt jelenti, hogy például egy tárgyat, vagy épp személyt, saját érzelmeinkkel és gondolatainkkal beszinezünk. A karóra csupán egy szerkezet, mi mégis értéket adunk neki azzal, hogy érzelmi kötődést hozunk létre. Egy embert láthatunk szeretetreméltónak, vagy éppen utálatosnak, de ez nem azért van, mert az az illető ténylegesen az, hanem mert a tudatunkban egy ilyen képet hoztunk létre. Így amikor valakit imádunk, vagy utálunk, akkor igazából egy tudati kép az, amit imádunk, vagy utálunk, nem maga a személy. Ebből már világos lehet, hogy mi is a tudat (sems). A tudat pontosan a saját érzelmeink és gondolataink halmazát jelenti. Így azt megérteni, hogy a látomás a tudat azt jelenti, felismerjük, amit eddig külső tulajdonságoknak gondoltunk, azok valójában saját tudatunk keltette látomások.

A tudat üres (sems stong-pa)

Hétköznapi tapasztalatunk valójában saját tudati képzetünk. De mi is ez a tudat? A tudatunk egy valódi létező, vagy nem? Eddig mindig a külső tárgyak felé fordultunk életünk során, s a Dharmával találkozva elkezdtük észrevenni, hogy a tárgyak nem odakint vannak, hanem tudati képzetek. Ezért a meditáció során a tudatunkat kezdtük vizsgálni, hogy milyen érzések és gondolatok merülnek fel. Itt az ideje, hogy megnézzük, mi is maga a tudat. Fontos, hogy ne kigondolni, megmagyarázni akarjuk azt, hogy mi a tudat, hanem próbáljuk valóban megkeresni figyelmünkkel. Végignézhetjük az egész testünket, az érzéseinket, a gondolatainkat, az emlékeinket, de nincs sehol a tudat. Nem találni semmit, amire azt lehetne mondani: "Igen, ez a tudat." Egyesek azt gondolhatják, hogy de igenis van valahol a tudat. Ekkor kérdezzük meg magunktól: "Ez a tudat kicsi, vagy nagy?" "Milyen színű?" "Milyen alakú?" Keressük gondolkodás és magyarázatok nélkül, mert ha a szavakkal bajlódunk, akkor nem megtaláljuk, hanem csupán elméleteket szövünk. Így meggyőződhetünk róla, hogy a tudat nincs. Nem találunk mást, csak a semmit. A tudat üres (stong-pa). Tapasztalatilag ez úgy jelenik meg, mint egy nyitott és tágas tér, végtelen űr. Ebben a nyitott és tágas térben ugyan megjelennek mindenféle dolgok, mint képek, hangok, szagok, emlékek, de ez a tér maga megfoghatatlan. Ezért végső soron nincs semmi konkrét, semmi állandó. A tudat üres.

Az üresség tiszta fény (stong-pa 'od-gsal)

Honnan tudjuk, hogy a tudat üres? Onnan, hogy jelen van az ébreség. Vagyis egy olyan figyelem, amit nem szennyeznek az érzések és gondolatok. Ezért nevezik tiszta fénynek ('od-gsal). Pontosan mert ezt az ürességet látja, ezért nem módosítják a képzetek. Ameddig fogalmi nézetekbe bonyolódunk bele, addig folyamatosan egy látomásban élünk. De ha többé nem a gondolatainkkal akarjuk felfogni a valóságunkat, akkor meg tud jelenni az üresség, a nyitottság, s ebben a nyitottságban ott van a szennyezetlen tudatosság. Tehát nem arról van szó, hogy semmi sem létezik, hiszen ott van a tiszta fény. Ez az éberség az, aminek folytán egyáltalán tudomással bírunk az ürességről. Ahogyan a tudat valódi természetében üresség, s ez az üresség mindig jelen van, ugyanúgy a tiszta fény is létezik tökéletesen szennyezetlenül.

A tiszta fény egység ('od-gsal zung-'jug)

A tisztaság jelenti az ürességet, a fényesség pedig az éberséget. A tudat természetének (sems-nyid) két oldala van, amiből az egyik a tudat térszerűsége, megfoghatatlansága, a másik pedig az ébersége, tudatossága. Ez a két arculat egyetlen egységet (zung-'jug) jelent, s szétválaszthatatlanok. Az éberség szennyezetlen, fogalmiságtól mentes, ezért üres. Az ürességet tapasztaljuk, megéljük, ezért éber. Az éberség kötődéstől mentes, így maga az üresség. Az ürességben minden megjelenhet, ezért maga az éberség. Valójában nem is két tulajdonságról van szó, hanem egyetlen képzetektől mentes éberségről. Gyakorlók könnyen elkövetik azt a hibát, hogy vagy nagyon az ürességre, vagy pedig az ébreségre összpontosítanak. Ez két véglet, az egyik a megsemmisülés végletessége, a másik pedig az öröklét végletessége. Az első esetben arra összpontosítanak, hogy nincs semmi, s ezért elmerülnek ebben a semmibe, mintha mélyálomba zuhannának. A másik esetben pont az ellenkezőjét teszik, a jelenségek valódiságának képzetébe kapaszkodnak, s ezért tudatuk folyton nyugtalan. A buddhai közép út annak az egységnek a megtapasztalása, hogy a tudat eredendő természete szerint üres és éber. Így jelen van egy erős éberség, de az nem kötődik semmihez. Jelen van a nem-ragaszkodás, de az nem csap át elutasításba.

Az egység nagy gyönyör (zung-'jug bde-ba chen-po)

Mi az eredménye annak, ha tisztán megvalósítjuk az üresség és éberség egységének látásmódját? A nagy boldogság, avagy nagy gyönyör (bde-ba chen-po). Ez röviden azt jelenti, hogy megszabadulunk a kettős látásmód következtében jelenlevő feszültségtől, elégedetlenségtől. A dolgokat tökéletesnek és békésnek látjuk, amik úgy kiválóak, ahogyan vannak. Így látunk más embereket is, s ezért a viszonyunk a világgal lényegében változik meg, mint ami többé nem az ellenségünk, nem egy hely, ahol a félelmetes dolgoktól menekülni, a kívánatos dolgok után pedig futni kell. Az eddig szennyezettnek látott világ átváltozik buddha-földdé.

Összefoglalás

Először lássuk be, hogy a jelenségek valójában saját tudatunk képzetei. Ezzel elvesszük a tárgyat, s marad az alany. Ám ez az alany, a tudat sem valódi. Felismerjük a tudatot, mint ami valódi természetét tekintve megfoghatatlan, korlátlan, térhez hasonló. De ez az üresség nem pusztán semmi, hanem egyben éberség is. Mert az alany és a tárgy elengedésével megjelenik a tiszta tudatosság. Csakhogy ez a tiszta tudatosság nem valami, nem egy dolog, hanem maga is üresség. Amikor pedig az éberség nem kötődik semmihez, s a nem-ragaszkodás következtében a tudat akadálytalan, akkor megjelenik az igazi, természetes elégedettség, mely nem valami jelenségtől függ.

Források

Geshe Tenzin Wangyal Rinpoche tanítása filmen: http://www.buddhachannel.tv/portail/spip.php?article4352

Szövegben: http://www.shambhalasun.com/index.php?option=com_content&task=view&id=1464

16 komment

Címkék: meditáció dzogcsen dawa gyaltsen tenzin wangyal bön

A bejegyzés trackback címe:

http://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr20970774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A Nikk 2009.06.12. 11:42:06

Ez nagyon jó! Köszi!

A Nikk 2009.07.19. 18:07:41

Szia Astus!

"Amikor pedig az éberség nem kötődik semmihez, s a nem-ragaszkodás következtében a tudat akadálytalan..."

Nem kötődik semmihez, tehát nem kötődik a személyhez sem, azaz a személytől független?
A kérdésem arra irányul: az akadálytalan tudat jelen volt, mielőtt megszületettem volna, és jelen lesz azután is, hogy meghalok?

Lehet, hogy buta kérdés, de nagyon érdekel a válasz!

Astus 2009.07.19. 22:19:05

@A Nikk: az akadálytalan tudat annyiban jelen volt mindig is, mint ami a tudat alaptermészete. De ezt először aktualizálnunk kell az életünkben, hogy valóban hasznát is lássuk. S erről szól a gyakorlat, a módszer. A tudat természete, ami nem különbözik a buddhák tudatától, állandó. Csak ne feledjük, hogy ez a tudat nem valami, hanem üresség! :)

azördögmaga 2009.07.19. 23:06:01

Ez jó. tetszik.:) Csak egy pár mondatot fűznék hozzá. fűznék hozzá.
És csak is azért mert sokat lett emlegetve a semmi. De ez lehet az én hibám, hogy belőlem ezt váltja ki de a tapasztalatom sajnos az, hogy a buddhizmust az emberek a nihilizmussal kapcsolják össze.
Ezt írod:

"Mi az eredménye annak, ha tisztán megvalósítjuk az üresség és éberség egységének látásmódját? A nagy boldogság, avagy nagy gyönyör (bde-ba chen-po). Ez röviden azt jelenti, hogy megszabadulunk a kettős látásmód következtében jelenlevő feszültségtől, elégedetlenségtől. A dolgokat tökéletesnek és békésnek látjuk, amik úgy kiválóak, ahogyan vannak."

Adjunk hozzá egy kis Tilopát ha már Dzogcsen.

"Az égboltot vajon mi támasztja alá?

Mit támaszt az alá? És azt mi tartja fenn?

Az öntudatot a Mahámudrában semmi sem támasztja:

Lazíts! A keresetlen, természetes jelenben engedd el magad!

Ha kötelékeid fellazulnak, megszabadulásod kétségtelen.


Az égbolthoz hasonlít a tudat természete:

Nincs olyan jelenség, ami ne tartozna bele.

------
A Mahámudrá az, ha az elmét semmi sem támasztja meg.

Ha hozzászoksz ehhez, a teljes megvilágosodást elnyered.


Ha nincs észrevett tárgy, a tudat fénylő természete felragyog.

Nincs út, amit követned kéne: az oszlatva-sugárzók útja ez,

a megszokhatatlan. Ha hozzászoksz ehhez,

a teljes megvilágosodást akkor elnyered."

Tilopa

Itt Tilopánál a jelenségek az egész Mindenséget jelentik, mivel előtte az égbolthoz hasonlít.

És ez a nem cselekvés. Üres de mégis mindent magában foglal és tartalmaz.


Így már közel sem hasonlit a nihilizmushoz.:))

A Nikk 2009.07.20. 11:24:43

@azördögmaga:

Úgy érzed, fönnáll itt a nihilizmus veszélye? Ha igen, miért látod így? Konkrétan miben látod a nihilizmus csíráját?

Sanyi Sanyi 2009.07.20. 20:47:57

@Astus: "A tudat természete, ami nem különbözik a buddhák tudatától, állandó. "

Nem lehetne inkább örök? Vagy állandó azaz változatlan? Ne feledjük hogy ennek semmilyenhez énhez semmi köze mielőtt levigasztaljuk magunkat hogy ez volt és lesz, ami ott fentebb kiolvasható remény volt, mivel sikerült a mondataidat megszerkeszteni:)

És egyáltalán az üresség az nem tudat.

plumbeus 2009.07.20. 21:05:55

@Astus: Nem inkább örök? Vagy állandó azaz változatlan?

Az üresség az üresség nem pedig tudat azt se feledjük vagy menten lepetézek.

plumbeus 2009.07.20. 21:07:04

@azördögmaga: Eddig sem volt köze hozzá de nagyon köszönjük.

A Nikk 2009.07.20. 21:29:25

furcsán mutatja a blogmotor a beírásokat

plumbeus 2009.07.21. 15:38:24

@A Nikk: jujj de nihilista vagy.
van de üres.

azördögmaga 2009.07.21. 17:20:39

@A Nikk:

Emberekről beszéltem. Egy nagyon tág köröl. Hogy azt tapasztalom ha szóba kerül a buddhizmus társaságban munka helyen bárhol azok úgy hozzák össze függésbe, hogy a buddhizmus a semmit tanítja.
Nihilizmus.
Ez az elterjedt nézet amit én tapasztaltam.

Astus 2009.07.21. 20:06:55

A tudat természete az, ami üres. De ezt szerintem a bejegyzés eléggé kifejti, meg ott van a magyarázat is hozzá a következőben.

A Nikk 2009.07.22. 08:39:50

@azördögmaga:

Gyakran találkozni ilyen előítéletekkel. De ennek nem a Dawa Gyaltsen öt lépéses dzogcsen tanítása az oka, szerintem.

bbalasz 2016.04.06. 16:35:56

Sziasztok,
köszönet az írásért, ha megengeditek, akkor figyelmetekbe ajánlom Rinpocse tudásmegosztó oldalát, melyen 8 részben fent van Dawa Gyalcen Ötrétű Tanításai feliratozva, ahogyan az amúgy magyarul megjelent könyvben is szerepel, már ami a terminológiát illeti. Érdemes meghallgatni és gyakorolni, mindenkinek sok sikert hozzá. a feliratot én készítettem, Firefoxban látható, lehet,hogy nem jelenik meg pl Crome-ban, erre figyeljetek ha nézitek. Az oldal alján vannak a Dawa Gyalcen videók (the fivefold teachings of Dawa Gyaltsen), és amőúgy sok más érdekes található fent, van ahol már megvan a magyar felirat is.

www.oceanofwisdom.org/videos.php