HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Rész egész

2009.11.04. 17:13 Astus

Ezért az én megragadásának alapja nem egy dolog,
Nem más, mint a halmazok, és nem maguk a halmazok;
Nem is a halmazokon alapszik, s azokat nem birtokolja.
A halmazok függvényében létezik.

Ez röviden az ezt megelőző érveknek az összefoglalása arra vonatkozóan, hogy miért nem létezik az én egy önálló létező alapján, vagyis mint független én; miért nem különbözhet a halmazoktól, tekintve, hogy azokat tartjuk mindig énnek, de nem is lehet maga a halmaz, mert akkor változó lenne; nem alapszik a halmazokon, vagyis nem ténylegesen létező halmazok alapján képzelünk egy nem létező ént, végül pedig az én nem is birtokosa a halmazoknak, mert nem uralja őket.

Hasonlóan a szekérhez, ami nem más, mint a részei,
Nem azonos velük, nem birtokolja azokat,
Nem a részekben van, s a részek nincsenek benne,
Nem a puszta összességük és nem az alak.

Ez röviden a hét pontja az elemzésnek, amihez a szekér hasonlatát alkalmazza, hogy megvizsgálja az én és a halmazok viszonyát. De az érvelés alkalmazható más esetekben is, hogy kiderítsük, nincs semminek sem önálló lényegisége. A hét pont: másság, azonosság, birtoklás, a részek benne vannak, az van a részekben, a részek összessége, az alak. Az első öt pontot eredetileg Nágárdzsuna mondta el a Közép út alapverseiben, Csandrakírti pedig további kettővel egészítette ki. Ez követően kibontja az elemzést a lehetséges ellenvetések tekintetében.

Ha a puszta összességük a szekér,
Akkor a szétszedet részek is a szekér lenne.
De rész-birtokos nélkül nincsenek részek,
Így, hogy a puszta alak legyen a szekér, az lehetetlen.

Vagyis ha a szekér egyszerűen a részek összege, akkor ha csak összeraknánk egy dobozba a szekér részeit, akkor az is szekér lenne. Avagy, a hazavitt összeszerelhető szekrény már akkor is szekrény lenne, mielőtt még kibontanánk a csomagolásból. A "rész-birtokos" itt magára a szekérre utal, vagyis ha nem beszélhetünk szekérről, akkor a szekér részeiről sem eshet szó. Mi több, a részek alakja sem teszi ki a szekeret önmagában.

Azt állítod, az eredeti alak attól még a részekben megvan,
Még mikor a szekeret össze is rakták.
Ám minthogy nem létezett mikor külön voltak,
A szekér most sem létezik.

Arról az elgondolásról van szó, hogy a szekér alakja a részeiben van, vagyis a részek alkotják a szekeret, ahogy az kinéz, s a részek ezen tulajdonsága jelen van akkor is, mikor a szekér egyben áll. Tehát az érv az, hogy a részeknek köszönhetően beszélhetünk szekérről, mert azok teszik ki a formáját. De minthogy a részek nem alkották a szekér formáját akkor, amikor különálltak, így nem alkothatják akkor sem, amikor egyben vannak. Ha akkor alkotnák, amikor egyben vannak, akkor nem lenne forrása annak, ahonnan a szekeret alkotás képességét vették.

Ha a keréknek és a többinek különböző alakja van,
Most, mikor van egy szekér,
Láthatóak kellene legyenek, de nem azok.
Ezért a szekér nem a puszta alak.

Amennyiben azonban az egyes részek önállóan bírnak saját tulajdonságokkal, azok a tulajdonságok nem állhatnának össze egy szekérré, továbbra is különállóak lennének. Ezért nem találni meg a szekeret az alakban.

Mert számodra az összesség nem létező,
Az alak nem a részek összessége.
Így, semmire sem alapulva,
Hogyan létezhet az alak?

Arról a nézetről van szó, hogy nincs önmagában összesség, vagyis az alakot nem a részek egésze alkotja. De ettől különállóan nem létezhet alak.

Valóban, nincs megalapozva e hetes elemzés szerint
Sem az olyanságban, sem a világiban.
De ebben a világban elemzés nélkül,
A részein alapulva, a dolgok függőn feltételezettek.

Ami nincs megalapozva, az a szekér, avagy az én, az önálló létezés sem a végső, sem a viszonylagos igazság tekintetében, amennyiben azt elemzésnek vetjük alá. De ha a viszonylagos, hétköznapi, közmegegyezésen alapuló világot vesszük, s azt nem vizsgáljuk meg a felvázolt módszer szerint, akkor mondhatjuk azt, hogy a dolgok azok részein alapulnak, s ezen részek szerint mondjuk azt, hogy van szekér. Ezt jelenti a függő feltételezettség ebben az esetben, hogy bizonyos elgondolások alapján ki tudjuk jelenteni, hogy vannak emberek, házak, okság, föld, víz, stb., de ezek nem mennek túl azon a szintjén a valóságnak, hogy megnevezések, amiket nem nézünk meg jobban. Erre vannak az olyan hasonlatok, hogy a világ hasonló a délibábhoz, az árnyakhoz, a bűvésztrükkhöz, mert azok mind igazinak tűnnek, ameddig meg nem nézzük közelebbről.

 

A versek Csandrakírti: Bevezetés a madhjamakába (Madhjamakávatára 6:150-155, 158) című művéből valók. A kommentárok a saját magyarázataim Khenpo Tsultrim Gyamtso Rinpoche és Dzongsar Jamyang Khyentse Rinpoche kifejtései alapján.

Szólj hozzá!

Címkék: fordítás magyarázat üresség eredeti éntelenség madhjamaka halmazok

A bejegyzés trackback címe:

http://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr391500449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.