HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Magyarázkodások nélkül

2010.12.07. 00:04 Astus

Természetesnek vesszük, hogy értelmes lények vagyunk, s ezzel az értelemmel fogjuk fel és próbáljuk irányításunk alá venni magunkat és a világot. Egy modern város az ember értelem munkája minden szegletében, s a saját elménk termékei közt éljük le mindennapjainkat. Bár sokan játszottak azzal a gondolattal, hogy a világ mennyiben egy elképzelt valóság, egyáltalán nem kell ilyen messzire mennünk, hisz amin járunk, amiben járunk, ahonnan jövünk és ahová megyünk, ez mind ember alkotta és elme tervezte világ. Teljesen kézzelfogható. S miközben azon dolgozunk, hogy a világot megismerjük, s a megismerés által magunkévá tegyük, az egésznek az alapját nem vizsgáljuk, figyelembe sem vesszük. Igen, magát az értelmet. Mondhatnánk erre, hogy nem igaz, hisz ott van a pszichológia és még számos más terület, ami az emberrel és az értelemmel foglalkozik. Valóban. Csakhogy az még mindig olyan, mint a természet megismerése, ahol az eszünkkel akarunk felfogni és rendszerezni. A Buddha tanítása ennél alapvetőbbre mutat rá: saját tudatunkra.

Önnön értelmünket mi magunk kell megvizsgáljuk, mert erre épül minden további cselekedetünk, s nekünk van egyedül hozzá közvetlen hozzáférésünk. Itt is két lehetőség áll előttünk. Próbálhatjuk elemezni, felfogni azt, ami zajlik bennünk, s így felállítani egy önértelmezést. Ez még nem is annyira furcsa, és gyakran meg is tesszük, hogy magunkról gondolkozunk el. A másik lehetőség az, ha nem egy magyarázatot igyekszünk szőni, hanem megfigyeljük azt, ami van.

Mindkét lehetőség saját tudatunk megértését rejti magában. A különbség ott van, hogy ameddig magyarázatokat alkotunk, azokat korábbi elgondolásainkra építjük. A buddhizmus gyakorlati szempontjából ez azt vonja magával, hogy először bizonyos fokig el kell sajátítanunk a Buddha tanításait, szert kell tennünk a helyes nézetre, hogy aztán annak alapján hajtsunk végre elemzést. Miközben könnyen lehet, hogy a hajlamunk megvan arra, hogy új gondolatokat és látásmódokat ismerjünk meg, különféle akadályok merülhetnek fel, amikkel nem biztos, hogy könnyen meg tudunk birkózni. Először is gondolok itt arra, hogy magyar nyelven nincs elegendő fordítás, mely szövegek tanulmányozása által szilárd és hiteles ismeretekre tehetnénk szert. Másodlagos akadály lehet az, hogy még ha tudunk is olvasni más nyelveken, nem jut elegendő idő és erő a tanulásra. Természetesen akinek nincsenek ilyen nehézségei, az szerencsés helyzetben van, amit nem szabad elpocsékolni. Tehát félreértés ne essék, nem a tanulás ellen szólok. De még ha a lehetőségeink jók is, pusztán a tanítás ismerete nem elegendő. A közvetlen, magyarázkodás nélküli látásmód jelenti a velejét a Buddha tanításának. Így akár tanultak, akár tanulatlanak vagyunk, ezt el tudjuk sajátítani.

A megismeréséhez nincs másra szükség, mint a megfelelő útmutatásra és arra, hogy azokat kövessük. Útmutatásból, vagyis tanításból természetesen sokféle van, mert az emberek is sokfélék. A lényeg azonban csak annyi, hogy ismerjük fel tudatunk tényleges mibenlétét, vagyis a természetét. Milyen a tudat természete? Zavartalan és éber. Ha ránézünk a külső dolgokra, de nem veszünk el a róluk alkotott képzetekben, akkor látjuk, hogy a tudatot nem kötik meg a külső jelenségek, de mégis világosan észleli azokat. Ha megfigyeljük a belső jelenségeket, a gondolatokat és az érzelmeket, de nem kapaszkodva beléjük magukra hagyjuk őket, akkor akadálytalanul eloszlanak, ahogyan megjelentek. Ez a tudat, ami nem kötődik és mégis éber, olyan mint a tükör, amiben a dolgok megjelennek és nyomtalanul eltűnnek, mialatt a tükör változatlan maradt. A tudat természete eleve ilyen, ezért nincs szükség arra, hogy bármit is kezdjünk vele, elegendő csak benne tartózkodnunk, vagyis nem elsodródni a magyarázkodásokkal. Nem arról van szó, hogy bármi baj lenne azzal, ha valaki értelmezi a dolgokat, hanem arról, hogy lássuk, a gondolatok, mint minden más, csak megjelennek és eltűnnek, mindenféle szilárd alap nélkül.

Ez az egyszerű módszer az, amivel első kézből nyerhetünk bizonyosságot a Buddha tanításának igazságáról, s amivel megszabadíthatjuk magunkat erőfeszítés nélkül önmagunk létrehozta képzeteink rabságából. Ismerjük fel, hogy a tudat természete mindennek a végső alapja! Lássuk meg, hogy a tudat természete zavartalan és éber! Tartózkodjunk erőfeszítés nélkül a tudat természetében! Ahogy Linji mondta:

"Érdemes szerzetesek, mit kerestek? Ti, az Út független emberei, akik most itt a szemem előtt hallgatjátok beszédemet, világosak és tiszták vagytok, és sosem voltatok híján semminek sem. Ha nem akartok különbözni a pátriárka-buddhától, csak lássátok így a dolgokat. Nem kell meginogni. Tudataitok és a Tudat nem különböznek, ezt nevezik az élő pátriárkának. Ha a tudat megkülönböztet, akkor lényege különbözik a megnyilvánulásaitól. Mivel a tudat nem különböztet meg, ezért lényege és megnyilvánulásai nem különbözőek."
(Linji feljegyzett beszédei, XVIII., R.F. Sasaki fordításából)

1 komment

Címkék: buddhizmus zen meditáció megvilágosodás módszer hirtelen dzogcsen belátás buddha tudat

A bejegyzés trackback címe:

http://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr662498470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

plumbeus 2010.12.18. 15:00:29

Lássuk be, fogadjuk el, törődjünk bele, hogy függő keletkező, hogy részleges, múlékony,hogy szubjektív, hogy tökéletlen, hogy nem abszolút a tudatunk és akkor megszabadult bölcsek vagyunk.
Még bölcsebbek magát az adott függő keletkezést is átláthatják néhány sőt elméletileg az összes lépésig a valóságnak megfelelően, gondolom én persze. Mert hát azért legyen bölcs is a bölcs.