HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Buddhista célok és módszerek

2011.05.08. 14:58 Astus

A buddhizmus az élet minden területén abban segít, hogy csökkentse az elégedetlenséget és a szenvedést, hogy boldogságot és békét hozzon. Három szintet lehet megkülönböztetni, attól függően, hogy kinek milyen vágyai vannak. Az első az, amikor valaki a világi javakra vágyik, mint a szerelem, pénz és egészség. A második, amikor valakit nem a világi élvezetek kötnek le, hanem szellemi, belső élményekre vágyik. A harmadik pedig, amikor valaki sem a külső sem a belső tapasztalatokban nem leli örömét, hanem valami ezeken túlit keres.

A világi élvezeteket az ember érdemekkel nyerheti el, ami a helyes hozzáállásból és magatartásból következik. Ez a buddhista tanítás az erkölcsről, a tettekről és azok következményeiről. Az előírások arra szolgálnak, hogy védelmet nyújtsanak az olyan cselekedetek ellen, amik negatív, fájdalmas eredményekkel járnak. Ez a buddhizmusban úgy fogalmazódik meg, hogy aki erkölcsös életet él, az bezárja a három alsó világ kapuit. A három alsó világ a poklok világa, az éhes szellemek világa és az állatok világa. A poklok az, amikor az ember haragból és gyűlöletből cselekszik és másokat bántalmaz, és ennek következtében az elméje pokoli hellyé alakul, ami folyamatos gyötrelmet és kínt jelent. Az ilyen pokoli elme következménye az, hogy halála után egy ennek megfelelő világban is születik. Az éhes szellemek világa az, amikor az embert teljesen eluralják a vágyak, sosem tud megelégedni, így állandóan éhezi és szomjazza az élvezeteket. Ez az éhség tudat eredményezi a halál utáni szellemként való születést. Az állatok világa az, amikor az ember csak az ösztöneit követi, nem gondol bele abba, amit csinál, az elméje tompa, így csak az adott hangulatát követi. Ennek a tompa tudatnak a következménye az állatként való születés. A három alsó világban születés a tudat alapvető hajlamainak: a haragnak, a vágynak és a tompaságnak való teljes behódolás. A harag pokoli, mert a félelemből születik, s a félelem gyötri, amibe teljesen elmerül. A vágy a folyamatos hiányérzetből táplálkozik, ezért nem elégül ki. A tompaság oka a tehetetlenség, hogy nem tud mit kezdeni a helyzettel, ezért teljesen behódol a történéseknek és csupán elszenvedője lesz mindennek. Látni, hogy ezek az állapotok fájdalmasak és nem kívánatosak, az ember elkerüli a szélsőségeket a cselekedeteiben. Megérti, hogy a túlzott vágy, harag és tompaság nem hoz jó eredményeket, igyekszik a hozzáállását és magatartását a helyes irányban tartani. Ez a nem ártás szemlélete, ami az előírásokban megjelenik.

A nem ártással elkerüljük a rosszat, ami már önmagában jó, de nem hoztunk létre további jót. Nem romboltunk, de még nem is építettünk. Ahhoz, hogy további érdemeket gyűjtsünk, létre kell hoznunk pozitív tudatállapotokat és üdvös cselekedeteket. A jó tudatállapotok a négy mérhetetlen gyakorlása és a jó cselekedetek az adakozás. A négy mérhetetlen a következő: kedvesség, együttérzés, együtt örvendezés és felülemelkedettség. A kedvesség az az indíttatás, hogy a másik legyen boldog. Az együttérzés, hogy a másik ne szenvedjen. Az együtt örvendezés, hogy a másiknak legyen meg az oka a boldogságra. A felülemelkedettség pedig az, hogy mi magunk ne inogjunk meg és ne ragadjanak el a különböző érzelmek, hanem legyünk békések és türelmesek. Azért hívják ezt a négy hozzáállást mérhetetlennek, mert átfogják az egész világot, vagyis amikor ezt gyakoroljuk, akkor elménkkel mindenkit beleveszünk ebbe a szemléletbe és mindenki jólétét kívánjuk. Ennek a mérhetetlen tudatnak a cselekedetben történő megjelenése az adakozás különböző formáiban van. Az adakozás lehet tudati, szóbeli és testi cselekedet is. Tudati adakozás az, amikor másoknak felajánljuk az érdemeinket és minden jót kívánunk nekik. Szóbeli adakozás, mikor másokkal kedvesen beszélünk és szavainkkal kívánunk másokat megbékíteni és megörvendeztetni. Testi cselekedet, amikor másoknak adjunk a munkánkat és a tulajdonunkat. Ezen jó tettek következtében a tudatunk békés és örömteli lesz, és ezen tudatállapotok hasonlóan békés és örömteli születéshez vezetnek az emberi és isteni világokban, telve szeretettel, gazdagsággal és jóléttel. Ugyanis míg a harag, vágy és tompaság a félelem, hiány és tehetetlenség tudatállapotait erősítik, addig a négy mérhetetlen kedves és békés tudatállapotokat, továbbá az adakozás a bőség és elégedettség tudatállapotait fejleszti.

Azok, akiket nem a világi örömök érdekelnek, hanem a belső nyugalomra törekszenek, azok ezt lemondással és meditációval érhetik el. A lemondás azt jelenti, hogy lemondanak a világi élvezetekről és nem azokat akarják megszerezni. Ezért van az, hogy a buddhizmusban szerzetesi rend létezik, ami a legmegfelelőbb feltételeit nyújtja annak, hogy a külső problémáktól és hétköznapi feladatoktól az embert a legkevésbé kössék le. Ez nem azt jelenti, hogy meditációt csak szerzetesek gyakorolhatnának, csupán a szerzetesi életvitel előrevivőbb a tudat elcsendesítéséhez. A meditáció maga a tudat elnyugtatását szolgálja. Ez azért fontos, mert az elégedettség, béke, nyugalom és boldogság a tudatállapottól függ, márpedig ha az elmét lekötik akár csak a szép és üdvös tettek és azok eredményei, akkor sem olyan csendes és derűs, mintha nemcsak a rossz, de a jó sem ragadja el. Ezért a hangsúly a buddhista gyakorlásban átkerül a káros és üdvös tettekről a tudat képzésére, a meditációra. Annak következtében, hogy az elmét nem mozgatják a világi vágyak, magasabb isteni birodalmakban születik újra a halál után, ahol már nem az érzéki vágyakat beteljesítő élvezetek vannak, hanem egyre nagyobb nyugalom és békesség.

Végül vannak azok az emberek, akik sem az érzéki élvezeteket sem a meditatív nyugalmat nem vágyják, mert felismerték azok nem kielégítő voltát, a teljes megszabadulásra törekszenek. A megszabadulás azt jelenti, hogy nem ragaszkodik semmilyen tudatállapothoz sem, legyen az rossz, jó, vagy békés. Látja, hogy mindegyik elmúlik, ezért ha ragaszkodik hozzá, akkor szenved tőle, akár azért, mert nem éri el, akár azért, mert elveszíti. Ez a bölcsesség, ami a megvilágosodáshoz visz és nem eredményez újabb születéseket.

Ez a három szint az, ami a buddhista ösvény egészét képezi, az erkölcs, a meditáció és a bölcsesség gyakorlása. E három egymásra épül és egymást támogatja, így mindegyik gyakorlása eredményesen szolgálhatja a három cél bármelyikét.

29 komment

Címkék: buddhizmus szenvedés meditáció karma gyakorlás együttérzés elégedetlenség módszer újraszületés ösvény megszabadulás szamszára okság fokozatos belátás előírások állandótlanság

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr12887337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Nikk 2011.05.08. 20:03:17

tetszik, hogy természetes stílusban, érthető módon fogalmazol meg sarkallatos dolgokat.

Ebből a blogból sokat lehet tanulni, sok kitartást kívánok hozzá, a saját érdekemben is.... :)

ron · http://trebitsch.blog.hu 2011.05.09. 08:07:04

Az a fele OK, h ne csináljunk "faragott képet" sem az erényekből, sem a meditációból, de mivel sokszor beleszaladok abba a fajta tompaságba, nem odafigyelésbe, nyegle kommunikációba, amit (részben) az "én ezen már túl vagyok", "ez is üres" és hasonlók okoznak, kicsit óvatosabb lennék a "léc" idetevésével.

Az is lehet, h az ember szívének-tudatának nyugalma, a figyelmes és ártalmatlan kommunikáció, és az ehhez hasonlók fontosabbak, mint ahogy a fenti modellből látszik.

Astus 2011.05.09. 08:59:52

@ron: Lehet, nem úgy jön át, de a hangsúly a rossz kerülésén és a jó művelésén van, a másik két rész inkább adalék információ, amik ráadásul az előzőeket sem hagyják figyelmen kívül. De akkor még talán tudok fogalmazni a témakörben más szempontból is, hogy a megfelelő magatartás mennyit számít.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2011.05.09. 09:08:51

Aha, nem így jön át, amiatt, h erre van kifuttatva az egész, ez a végső cél, amire törekedni kell:

"A megszabadulás azt jelenti, hogy nem ragaszkodik semmilyen tudatállapothoz sem, legyen az rossz, jó, vagy békés. Látja, hogy mindegyik elmúlik, ezért ha ragaszkodik hozzá, akkor szenved tőle, akár azért, mert nem éri el, akár azért, mert elveszíti. Ez a bölcsesség, ami a megvilágosodáshoz visz és nem eredményez újabb születéseket."

Astus 2011.05.09. 09:10:04

@ron: Tehát azért, mert a végső cél nem az erkölcsös viselkedésben van, ezért elsikkad a jelentősége?

ron · http://trebitsch.blog.hu 2011.05.09. 09:18:32

Igen, nekem ez a tapasztalatom. Ha valaki azt olvassa/hallja, h ez csak egy lépés az elején, és nem ez az, ami a végső megszabaduláshoz vezet, akkor gyorsan és könnyedén :) túllép a jelentőségén.

Astus 2011.05.09. 09:28:02

@ron: Akkor majd kell egy a kettős halmozásról (punja & pradnyá), meg a bódhisattva gyakorlásáról (karuna & pradnyá). :)

plumbeus 2011.05.09. 19:50:00

Én már csak azt nem értem, hogy miert nem olyasmi hogy nem ragaszkodik semmihez sem de még a nem ragaszkodáshoz sem:D
milrt tudatállapothoz nem kell ragaszkodni ami valahogy olyan ronda:D

Astus 2011.05.09. 20:36:50

@plumbeus: Milyen különbséget látsz?

plumbeus 2011.05.09. 21:09:33

@Astus: Mivel a tudatállapot tudatállapot (x=x)
a nem tudatállapot meg nem tudatállapot (y=y)
sokat. Ha minden tudatállapot akkor semmennyit, akkor azonban a tudatállapot abszolút lenne pedig nem az.

Ha és mivel azonban a ragaszkodás tudati viszonyulás és olyasmi akkor praktikusan tévedtem, de attól még mondhatom hogy sztem ronda.
A tudatállapot mint olyan önmagában leértékeli a testet mint már próbáltam mondani. Egészen szuper módon lehetek nem ragaszkodó a tudatállapothoz közben legfeljebb tikkel a szemem. Nekem nem tetszik a tudatállapot egyébként nincs szó róla hogy tt valami nagy tévedésed lenne.

plumbeus 2011.05.09. 21:17:40

Végül vannak azok az emberek, akik sem az érzéki élvezeteket sem a meditatív nyugalmat nem vágyják"

TAPS

Astus 2011.05.09. 22:17:28

@plumbeus: Ragaszkodni a nem ragaszkodás képzetéhez is ragaszkodás. Így, a valódi nem ragaszkodás az nem nem ragaszkodás. :)

plumbeus 2011.05.15. 00:24:34

@Astus: Így, a valódi nem ragaszkodás az nem nem ragaszkodás. :) "
A kettős tagadás az állítás, úgy hogy ezt kijavítom már bocsánat, hogy a nem ragaszkodáshoz se ragaszkodjunk az a tuti és itt még a végtelen regresszussal nem tudom mi van, mert akkor még a nem ragaszkodáshoz való nem ragaszkodáshoz se ragaszkodjunk, és ne ragaszkodjunk ahhoz hogy nem ragaszkodunk ahhoz hogy nem ragaszkodunk vagy ilyesmi öö és ez nagyon mókás :D

Astus 2011.05.15. 01:00:05

@plumbeus: Gyakorlatban még sokkal érdekesebb, mint elméletben! :)

azatilla (törölt) 2011.05.23. 19:49:46

Na, akkor én is csatlakozom..
Köszi Astus, én is sokat tanultam itt Tőled!
További Minden Jót!

OkVagyOk 2011.06.26. 20:55:13

@plumbeus: Szia!
A létezés ajándékával mindenki rendelkezik, a kérdés csak az, hogy ki akarja-e valaki csomagolni, vagy csak a dobozában próbál gyönyörködni.

OkVagyOk 2011.06.26. 20:57:18

Astus még mindig ragaszkodsz a körültekintő és részletes magyarázatokhoz és definíciókhoz. :)

Astus 2011.06.26. 21:00:07

@OkVagyOk: Érdekes, én azt hittem nagyon is hanyag vagyok. :)

plumbeus 2011.07.03. 15:47:45

@OkVagyOk: Eddig úgy gondolom, hogy a buddhizmus szerint az emberi élet csak annyiban "ajándék" hogy egyáltalán lehetővé teszi végső soron épp a tőle sőt a bármilyen létesüléstől való megszabadulást. Úgy hogy ez itt nagyon sajátos kérdés, amit felvetsz.
Az élet szenvedés egyébként a buddhizmus szerint, hogy ajándék arról még buddhista kontextusban nem hallottam.
De még ha ajándék is arról is le lehet mondani.
:D

OkVagyOk 2011.07.03. 17:12:00

@plumbeus: 1. A létezés ajándéka nem egyenlő az élet ajándékával. 2. Az élet nem jó vagy rossz, pusztán csak tapapasztalat. A szenvedést a tapasztalattal való téves azonosulás eredményezi.

OkVagyOk 2011.07.03. 17:14:45

@plumbeus: ha érdekel valamikor megmutatom szívesen

plumbeus 2011.07.03. 18:12:42

@OkVagyOk: Nincs szó ajándékról a buddhizmusban, és mint mondtam a létezés a létezés iránti vágy szenvedésteli következménye.
Ja. Mit szeretnél megmutatni? A diplomádat?

OkVagyOk 2011.07.04. 06:18:10

@plumbeus: igazad lehet a buddhizmus nem fogalmaz így, talán azt mondja, hogy mindenki buddha természettel rendelkezik eredendően és állandóan. Igaz ennek az "ajándéknak" nincs tudatában. Nincs diplomám.

plumbeus 2011.07.05. 18:20:07

@OkVagyOk: A mahajána buddhizmus beszél buddha természetről vélhetően azzal szemben, hogy csak a szerzetesek világosodhatnak meg, azt mondja hogy mindenki megvilágsodohat a buddha-természettel ui. mindenki rendelkezik. Valóban valami eredendő és örök vagy ilyesmit én is olvastam nem is értem azóta, sem mert az ellentmond az ürességnek és annak, hogy minden változik de nyilván csak szerintem:) Nagyon szépen félreérthető minden estre a buddha-természet vagy éppen megbotlott a buddhizmus amikor ezt kitalálta:D Egyébként sem értem, hogy minek ahhoz bevezetni egy természetet hogy mindenki megvilágsodhat, de hát én sok mindent nem értek:D

OkVagyOk 2011.07.06. 07:49:31

@plumbeus: az értelem sem az ürességet, sem a buddha természetünket fel nem foghatja. Legfeljebb egy fogalmi képzetet alkothat róla. Mindenki ismeri az üresség természetét, csak a jelentősségét nem. Minek a bevezetés? Mert egyedül sokkal nehezebb felismerni a jelentősségét

plumbeus 2011.08.11. 21:01:39

@OkVagyOk: Az üresség nem olyasmi, amit az értelmen túl különös módon fel kellen fogni hanem egy értelemmel érthető filozófiai meggyőződésnek megfelelő gyakorlatról és életvitelről van szó egyébként, amihez egy nuygatinak előbb nem érteni kell a kultúráját és amellet is kb. erőszakot kell tennie magán.
süti beállítások módosítása