HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Guishan és az öreg tehén

2009.03.15. 22:03 Astus

Nem rég egy barátommal beszélgetve szóba kerültek a buddhista apácák, s hogy mennyire nem hallani régi női tanítókról. A zen klasszikusai között is csak egyetlen női mester szerepel igazán, akit úgy hívtak: Liu Tiemo. A következő esetet olvashatjuk a zen egyik legismertebb művében, a Kék szikla gyűjteményben (24. eset):

劉鐵磨到溈山。山云老牸牛。汝來也。磨云。來日臺山大會齋。和尚還去麼。溈山放身臥。磨便出去。

Liu Tiemo megérkezett Guishan-hoz.
- Öreg tehén! Eljöttél. - mondta Shan.
- Holnap nagy vegetáriánus ünnepség lesz a Tai hegyen. A tisztelendő eljön? - mondta Mo.
Guishan lefeküdt. Mo elment.

Mit látunk ebben a történetben? Liu meglátogatja egykori tanítóját, aki azonnal megjegyzéseket tesz. Válaszként érdeklődik, hogy vajon elmegy-e az ünnepségre. (Erről azt érdemes tudni, hogy szoktak szervezni közös vendéglátást szerzeteseknek, s Kínában ez mindig tisztán vegetáriánus ételeket jelent.) Mire Guishan lefeküdt a földre, Liu pedig elment.
Hogyan értelmezhetünk egy ilyen esetet? Egyáltalán, mi a jelentősége a történetnek, hogy tanításként tartják számon? Lehetne azt mondani, hogy ez nem több történelmi beszámolónál, mintha csak egy regényből kiragadtunk volna egy részletet, ahol az apáca meglátogatja mesterét, elhívja ebédelni, az érdektelenségét fejezi ki, s így az apáca tovább áll. Még egy mai történetet is faraghatnánk belőle.
Mari meglátogatta Gábort. "Te vén tyúk, hát eljöttél?!" - jegyezte meg Gábor. "Figyu, holnap mexikói nap lesz a Kis Kedvencben a Béke térnél. Eljösz?" - érdeklődött Mari. Erre Gábor csak ledőlt a kanapén, Mari meg lelépett.
Így most érthetőbb? Nem hiszem. Kis segítség kedvéért elmondom az én magyarázatomat hozzá.

Liu megérkezik Guishanhoz - találkozás történik, ez adja meg a dráma kiindulópontját. Üldögélünk békésen a konyhában, s egyszer csak betoppan egy régi ismerősünk. Vagy épp benézünk a szomszédhoz, hogy mi a helyzet vele. Ez az a helyzet, mikor a meditációban megjelenik egy gondolat, egy kép. Látjuk? Mit kezdünk vele?
Guishan megjegyzést tesz - a fogadós megszólítja a vendéget. Guishan kihívást intéz Liunak: "Na, mutasd mit tudsz!" Az egy dolog, hogy látjuk a gondolatot megjelenni, de meg is kell azt vizsgálni. Te meg mit akarsz?
Tiemo elhívja az ünnepségre - a vendég ki akarja hívni a fogadóst egy táncra. Guishan azt mondja, hogy megjött. Liu azt mondja, hogy menjen. Menni, vagy maradni a jobb? Látjuk a képzetet, de vajon az menjen, vagy maradjon? Ránézünk egy szép képre, s az csalogatóan hív minket. Hogyan reagáljunk?
Az egyik lefekszik, a másik elmegy - a fogadóst nem lehet kimozdítani, a vendéget nem lehet lekötni. Tudunk úgy mozdulatlanok maradni, hogy ne legyünk kötöttek? Tudunk úgy járni a világban, hogy közben nem mozdítanak ki bennünket? Ha igen, akkor valóban a meditáció gyakorlói vagyunk. Ha nem, akkor kérdezzük meg magunktól: ki a fogadós? Ki a vendég?
 

További segítségnek itt van még Xuedou verse, amit az esethez költött nekünk:

曾騎鐵馬入重城。
敕下傳聞六國清。
猶握金鞭問歸客。
夜深誰共御街行。

Vaslovat ülve belép a kettős várba.
Kiáltvány jött a hat nemzet megtisztulásáról.
Aranyostort tartva kérdezi a visszatérő utazót.
Az éjszaka mélyén ki utazik együtt az országúton?

Azt szoktam hallani, hogy ezek a zen kommentárok csak még jobban bonyolítják a kóant, s igazából önmaguk is egy külön fejtörő. Valóban így van, nekünk, akik ezer év távlatából és egy egészen más kulturális háttérből nézzük ezeket a szövegeket, bizony nem hangzanak egyszerűnek. Másrészt én azt mondom, pontosan a jellegük miatt nagyon is jól meg lehet őket érteni. Illetve, ezer évvel ezelőtt is bizony nem mindenki értette, mit akarnak ezek a zen tanítók. Szóval nézzük akkor meg ezt a verset.
A Kék szikla gyűjteményben sok kommentárt találunk. Ott azt is írják (T48n2003_p0165 b16-19), hogy ennek a versnek a sorai úgy felelnek meg a történetnek, ahogyan azt fentebb kommentáltam négy részre bontva.
1. A vasló (tiema) kifejezést akár szójátéknak is vehetjük. Tiemo azt jelenti "vas zúzó" és Liu azért kapta ezt a nevet, mert tanítási módszerével még a vasat és ledarálja. Belép a kettősen megerősített várba, illetve erődbe, ami ugye Guishan (ti. a személyt és a hegyet is, ahol tartózkodott, így hívták). De többről is van szó, mint csupán egy helyről, vagy egy személlyel találkozásról. Ahova belép, az egy buddha lakhelye, a megvilágosodás mezeje. Hol lehet ez?
2. A hat nemzet, avagy ország egyrészt lehet történelmi utalás a hat háborúskodó államra, melyeket a hetedik, a Qin királyság győzött le és egységesített. (Ebben a korban játszódik például a Hős című Jet Li film.) Másrészt a hat érzékszerv az, ami valóban megtisztult. Itt ugye a sor Guishan megjegyzésére utal, ami ebben a formában megtisztítja a hat érzékszervet. Amint megjelenik az éberség, minden világosan látható. Kicsoda figyel?
3. Az aranyostor a megkülönböztető bölcsesség, ami nem hagy egy szemernyi kételyt sem, s figyelmét nem kerülheti el a legkisebb porszem sem. A visszatérő utazó, aki messzi földről érkezik haza, maga a tanító, aki együttérzésből fakadóan megosztja a tanítást. Egy dolog az éberség, de ahhoz kell még az értelem is, ami megfelelően tud különbséget tenni.
4. Az éjszaka mélye a megvilágosodás, s az országút a buddhák cselekedeteit. No de mi az, hogy együtt utazik? Kivel utazik együtt?

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr91004495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Nikk 2009.06.13. 04:42:14

Valami, ami nem jár egyedül... Mondjuk a bölcsesség és a belátás.