HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Négy támaszték

2010.01.31. 21:51 Astus

चत्वारि प्रतिशरणानि। तद्यथा-अर्थप्रतिशरणता न व्यञ्जनप्रतिशरणता। ज्ञानप्रतिशरणता न विज्ञानप्रतिशरणता। नीतार्थप्रतिशरणता न नेयार्थप्रतिशरणता। धर्मप्रतिशरणता न पुद्गलप्रतिशरणता चेति॥ (धर्मसंग्रहः ५३.)
Catvāri pratiśaraṇāni / tadyathā - arthapratiśaraṇatā na vyañjanapratiśaraṇatā / jñānapratiśaraṇatā na vijñānapratiśaraṇatā / nītārthapratiśaraṇatā na neyārthapratiśaraṇatā / dharmapratiśaraṇatā na pudgalapratiśaraṇatā ceti // (Dharmasaṁgrahaḥ 53)

A jelentésre támaszkodj, ne a betűre
A bölcsességre támaszkodj, ne az elmére
A kifejtettre támaszkodj, ne a kifejtendőre
A tanításra támaszkodj, ne a személyre

A négy támaszték (法四依) hasonlóan alapvető és jó irányelveket tartalmaz, mint a négy pecsét. De míg a négy pecsét azt határozza meg, mi minősül helyes tanításnak, addig a négy támaszték ahhoz ad iránymutatást, hogy a gyakorló miként viszonyuljon a buddhista tanokhoz. Négy fogalompár szerepel, amiket érdemes itt röviden tisztázni.

jelentés-betű
A páros azt a különbséget jelenti, amit úgy mondunk, hogy egy szöveget jelentés (artha) szerint, vagy betű (vjanydzsana) szerint nézünk. Tehát amikor egy szútrát, vagy más tanítást olvasunk, akkor nem az a fontos, hogy a szöveg épp milyen szavakat használ, hanem hogy mit akar azzal mondani. Ezért a jelentés nem csak egy kiragadott szóból, mondatból, vagy bekezdésből derítendő ki, hanem egyrészt a szöveg egészéből, másrészt magának a szövegnek a teljes buddhista tanításhoz való viszonyából. Számos tényező van, amit jó figyelembe venni, amikor értelmezünk egy buddhista tanítást. A négy támaszték pontosan annak rövid összefoglalása, hogy mik az alapvető tényezők, amit tartsunk észbe.

bölcsesség-elme
A páros a felébredett látásmódot, a helyes tanítás szerinti bölcsességet (dnyána) helyezi szembe a hétköznapi, világias felfogással (vidnyána). Az elsődleges jelentés abban áll, hogy helyesen megérteni a tanítást csak akkor lehet végső soron, ha mi magunk eljutottunk a Dharma valódi értelmének megtapasztalásához. Tehát az üresség esetében nem egyszerűen csak elképzeléseink vannak, hanem azt személyesen fel is ismertük. A másodlagos értelme az, hogy még amennyiben nem is jutottunk el a közvetlen tapasztalathoz, egy tanítást mindig a Buddha és az elismert tanítók mondotta értelem fényében kell vizsgálnunk.

kifejtett-kifejtendő
A páros arra utal, hogy egy tanítás az értelmezhető-e önmagában, úgy ahogyan elhangzik, tehát kifejtett (nítártha), vagy pedig további magyarázatra szorul, s így olyan többletjelentésre utal, ami kimondottan nincs benne, ezért kifejtendő (néjártha). Maradva az üresség tanításánál, mint példa, azok a szövegek, amik egyértelműen kijelentik, hogy a személy és a jelenségek egyaránt üresek, azok kifejtett tanítások, amik pedig ént, személyt, lényt, dolgokat említenek, azok ezt képletesen teszik, ezért kifejtésre szorulnak. Utalva újból a négy pecsétre, ahol azok nyilvánvalóan szerepelnek, ott nincs szükség magyarázkodásra, míg ahol nincsenek, nem tekintendőek önmagában, szó szerint elfogadható tanoknak.

tanítás-személy
A páros aközött tesz különbséget, hogy van az, amit mond valaki, s van az, aki mondja. Ami a fontos, az az, amit mond valaki, a tanítás (dharma), míg az egy másodlagos tényező, hogy ki a személy (pudgala), aki mondja. Tehát még ha egy tanulatlan, nem buddhista személy is olyat mond, ami összhangban van a Buddha tanításával, akkor azt fogadjuk el, mint helyeset. Míg ha valaki, tűnjön bármennyire is tanult és erkölcsös szerzetesnek, amennyiben olyat mond, ami ellenkezik a tanítással, nem szabad elfogadnunk igaznak. S bár ez a példa szélsőséges esetet jelöl, a szándék itt az, hogy a figyelmünket a tanító személyéről magára a tanításra irányítsa.

Itt van a négy támaszték további négy fordítása, ahogyan az különböző szövegekben megjelenik a Taisho kánonban:

依義不依語。依智不依識。依了義經不依不了義經。依法不依人。 (T11n0310_p0638c29-639a01)
Támaszkodj a jelentésre, ne támaszkodj a beszédre.
Támaszkodj a bölcsességre, ne támaszkodj az elmére.
Támaszkodj a végső jelentésű szútrákra, ne támaszkodj a nem végső jelentésű szútrákra.
Támaszkodj a törvényre, ne támaszkodj az emberre.

(Da baoji jing / Maháratnakúta szútra)

依止於義不依於字。依止於智不依於識。依了義經捨不了義。依止於法不依於人。 (T13n0397_p0030c25-26)
Támaszkodj a jelentésre, ne támaszkodj az írásra.
Támaszkodj a bölcsességre, ne támaszkodj az elmére.
Támaszkodj a végső jelentésű szútrákra, vesd el a nem végső jelentésűt.
Támaszkodj a törvényre, ne támaszkodj az emberre.

(Dafangdeng daji jing / Mahászamnipáta-szútra)

依法不依人。依了義不依不了義。依義不依語。依智不依識。 (T38n1767_p0099a04-5)
Támaszkodj a törvényre, ne támaszkodj az emberre.
Támaszkodj a végső jelentésre, ne támaszkodj a nem végső jelentésre.
Támaszkodj a jelentésre, ne támaszkodj a beszédre.
Támaszkodj a bölcsességre, ne támaszkodj az elmére.

(Guanding: Da banniepan jingshu)

一依法不依人 二依了義經不依不了義經 三依義不依語 四依智不依識 (T46n1925_p0687c22-23)
1. Támaszkodj a törvényre, ne támaszkodj az emberre
2. Támaszkodj a végső jelentésű szútrákra, ne támaszkodj a nem végső jelentésű szútrákra
3. Támaszkodj a jelentésre, ne támaszkodj a beszédre
4. Támaszkodj a bölcsességre, ne támaszkodj az elmére

(Zhiyi: Fajie cidi chumen)

 

5 komment

Címkék: fordítás buddhizmus magyarázat kínai igazság módszer szútra tévképzetek

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr641718138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Nikk 2010.02.02. 09:34:11

"Támaszkodj a végső jelentésre, ne támaszkodj a nem végső jelentésre."

Ez egy kicsit olyan, mintha azt mondaná, hogy támaszkodj az abszolút igazságra, ne támaszkodj a relatívra?

Astus 2010.02.02. 19:32:38

@A Nikk: Kicsit olyan, igen. Másrészt, csak mert egy tanítás kifejtett (nítártha), még lehet benne végső és viszonylagos tanítás is. Mi több, azt is lehet mondani, hogy kifejtett tanítás az, ahol végső és viszonylagos nem kettős. S fordítva, egy hínajána szövegben szerepelhet éntelenség és üresség (amik a végső igazság csoportjába sorolhatóak), miközben minden hínajána szöveg kifejtetlennek (néjártha) minősül; természetesen mahájána szempontból.

kresbitzky 2010.02.03. 12:18:53

@Astus: "Mi több, azt is lehet mondani, hogy kifejtett tanítás az, ahol végső és viszonylagos nem kettős."

Ez az abszolút igazságra is érvényes, ugye? Az abszolút igazság szempontjából nem létezik a relatív-abszolút kettőssége, mer úgy látva a dolgokat fogalmi megosztottság sincs?

Astus 2010.02.03. 12:46:16

@kresbitzky: Attól függ, hogy miként értelmezzük az abszolút/végső igazságot. De valóban, klasszikusan (á la Nágárdzsuna) a végső igazság az nem más, mint a nem kettős látás, ahol nincs külön két igazság. A két igazság permutációit Jizang verziójában lásd egy korábbi beírásomban (Négyszer háromszor két igazság - vagy valami ilyesmi a címe).

A Nikk 2010.02.03. 14:01:44

köszi, elkevertem aNikkjeimet :D