HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Hittel hinni

2010.03.06. 19:05 Astus

A hit az egyik, ha nem a legjelentősebb eleme a legtöbb vallásnak. Amikor vallásról beszélnek, akkor azt szinte mindig úgy képzelik el, mint ahol hinni kell valamiben, legfőképpen egy mindenható természetfeletti lényben. A buddhizmusról azonban sokkal kevésbé ismert az, hogy a hitnek milyen szerepe van benne, s ennek (is) köszönhetően vannak, akik úgy gonodolják, a buddhizmus nem is vallás.

Ven. K. Sri Dhammánanda azt mondta, hogy a buddhisták nem hisznek semmiben, hanem ami számít, az a megértés (lásd itt). De ezt bővebben is tárgyalja, hogy mit jelent a buddhizmusban a bizalom, s miben tér el más vallások hitétől, a "What Buddhists Believe?" c. könyvében (10. fejezet). Itt most röviden egy bemutatását adom annak, a hit miként jelenik meg különböző módokon a buddhista irányzatokban.

Mindenhol közös az a bizalom (hit), amit valaki a menedékvétel során megad a három kincsnek. Ez azt jelenti, hogy valaki elhiszi, hogy a Buddha elérte a tökéletes megszabadulást a szenvedéstől és tudatlanságtól, az általa tanított Dharma elvezet a megszabaduláshoz, s ezt a tant a Szangha tisztán és helyesen megőrizte a mai napig. Ez a bizalom elsősorban a tanítás megértésén alapszik, ami a tapasztalással válik teljessé. Olyan, mint ahogy a tanítvány bízik a tanítóban, s miután a tanítvány megérti, majd alkalmazza a tanultakat, bizalma teljesen megalapozottá válik. Ez adja a hit alapvető meghatározását a buddhizmusban.

A Zen irányzatban válik hangsúlyossá a saját buddha-tudatunkba vetett hit, ami egyrészt jelenti azt, hogy képesek vagyunk elérni a megvilágosodást, másrészt pedig, hogy önnön tudatunk valódi természete nem különbözik semmiben sem a buddhák tudatától. Linji így fogalmazott:

"A mai tanulók nem jutnak megvalósításra. Mi a baj? A baj az, hogy nem bíznak magukban!" (Linji yulu, 497b5)

Itt nem egyszerűen önbizalomról van szó, hanem saját buddha-természetükben nem bíznak. Linji azt mondja:

"Mi a Dharma? A Dharma az a tudat Dharma. A tudat Dharmának nincs alakja, áthatja a tíz irányt, a szemetek előtt megjelenik és működik. Az emberek nem bíznak eléggé, ezért nevekre és kifejezésekre figyelnek, szövegekben és szavakban keresnek, hogy megértsék a Buddhadharmát, de messze vannak tőle, mint ég a földől!" (498a3-5)

Ilyen a hit a Zen irányzatban. A Vadzsrajánában viszont a hit legfontosabb tárgya a tanító (guru). Még a menedékvétel során is nem három, hanem négy menedéket sorolnak fel, ahol az új tag a mester. Azért emelkedik ilyen fontosságúra a tanító (aki amúgy mindenütt nagy szerepet tölt be a buddhista képzésben), mert a guru az, aki közvetlenül átadja nekünk a tanítást, vagyis beavat a végső igazságba. Létezik egy speciális gyakorlat is, a guru-jóga, aminek két fontos eleme van. Az egyik, meglátni a tanítót, mint akinek a tudata egy buddháéval azonos, a másik pedig felismerni, hogy a tudatom és a guru tudata ugyanolyan. Vannak, akik ezt esetleg félreértik, akár úgy, hogy a Vadzsrajánában a guru (tibetiül "bla-ma", magyarosan láma) az az imádat tárgya lenne, vagy valami módon istenítik, vagy akár úgy, hogy maga a tanító az ténylegesen egy élő buddha volna.

A hitnek egy harmadik, sajátos formája a Tiszta föld irányzatban jelenik meg leginkább. A Tiszta föld iskola tanítása azt emeli ki, hogy aki minden kétely nélkül hisz abba, hogy Amita buddha elviszi őt halála után a Boldogság földjére - ez Amita buddha földjének neve, amit Tiszta földnek is hívnak - az kétségtelenül oda is születik, s ott biztosan eléri a megvilágosodást. Itt érdemes megjegyezni, hogy ez a tanítás nem a Tiszta föld iskola sajátossága annyiban, hogy minden mahájána irányzat ismeri, mivel több szútrában is beszélt róla Sákjamuni buddha. Ami az iskola egyediségét adja, hogy az Amita buddha megmentő erejébe vetett hitet mondja annak az (egyedüli) útnak, amivel ebben a romlott korszakban az emberek még képesek elérni a megszabadulást. E tan legvéglegesebb megfogalmazását a japán Sinran adta meg, aki azt mondta, hogy egyedül Amita buddha alapvető fogadalmára (本願 hongan), vagyis kizárólagosan a külső erőre (他力 tariki) támaszkodva, a elegendő a tőle kapott mély hit (信心 sindzsin) ahhoz, hogy a Tiszta földön megszületve elérjük a felébredést. Azt a félreértést nem szabad itt sem elkövetni, hogy ezt beazonosítsuk az istenhittel, még akkor sem, ha látszólag a kettő hasonló.

1 komment

Címkék: buddhizmus hit magyarázat gyakorlás módszer tévképzetek buddha tudat

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr211814413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.03.07. 07:35:03

Srí Dhammánanda egyik könyve (Miként éljünk félelem
és aggodalom nélkül) magyarul is kapható: www.dakinikonyvek.hu/konyv/buddhizmus/mikent-eljunk-felelem-es-aggodalom-nelkul