HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Test, lélek, újraszületés

2011.04.24. 23:31 Astus

A test és lélek kettőssége a nyugati filozófia egyik klasszikus probléma köre, amire az évszázadok során különböző válaszok születtek. A Buddha arra a kérdésre, hogy a test azonos-e a lélekkel nem válaszolt sem igennel, sem nemmel. Hogy miért nem válaszolt ezekre a kérdésekre? "Azért, mert mindebből nem származik haszon, nem tartozik az önmegtartóztatás lényegéhez, nem vezet lemondáshoz, vágytalansághoz, önuralomhoz, megnyugváshoz, felismeréshez, megvilágosodáshoz, kialváshoz (nirvánához); ezért nem beszéltem minderről" (MN 63). Ez a gyakran idézett magyarázat arra, hogy miért nem válaszolt. De van két másik válasza is a Buddhának, hogy miért nem mondott sem igent, sem nemet. Az egyik az, hogy mert míg akik állást foglalnak az ilyen kérdésekben, azok a hat érzékterület valamelyikét énnek illetve enyémnek tekintik (SN 44.7), a másik, hogy az öt halmaz valamelyikét tekintik énnek illetve enyémnek (SN 44.8). A Buddha egyiket sem tartotta énnek illetve az énhez tartozónak. Mit jelent ez?

Kettősség akkor létezik, amikor a dolgoknak önálló létet (ént) tulajdonítunk. Ha azt mondjuk, hogy a test/anyag az egy teljesen más lényegiségű, mint a lélek/tudat, akkor fennáll az a probléma, hogy nem létezhet kapcsolat a kettő között. A buddhizmusban ez a kettősség a név (nāma) és a forma/test/anyag (rūpa) tanításában jelenik meg. A név jelenti az öt halmaz tudati (citta) részét: érzet, észlelés, késztetés, tudatosság; míg a forma az anyagi (rūpa) részt (ami a négy elemet: tűz (hő), víz (koherencia), föld (szilárdság), szél (mozgás); továbbá az öt testi érzékelést jelenti). Amire mindez utal, az nem a szokásos értelemben felfogott test-lélek kettősség, hanem a tapasztalati jelenségek különböző működései.

Működés alatt azt értem, hogy egy jelenség (dharma) adott tulajdonságokat mutat, melyek meghatározzák, hogy milyen szerepe van egyes oksági folyamatokban. Tehát bizonyos dolgok csak bizonyos dolgoknak lehetnek az okai illetve okozatai. Amennyiben úgy nézzük a világot, mint tapasztalati jelenségek oksági folyamatai, ami mögé nem próbálunk odaképzelni valamilyen végső lényegiséget vagy öntermészetet, akkor a test-lélek, anyag-anyagtalan kettősség értelmetlenné válik. Amikor pedig anyagi és tudati jelenségekről beszélünk, akkor az csupán egy nyelvi magyarázat, egy értelmezési segédlet a tapasztalatok felosztásához.

A tapasztalati jelenségek oksági folyamatának megértésére alapozva meg tudunk különböztetni anyagi és tudati folyamatokat anélkül, hogy ezek szigorúan elválnának egymástól, vagy hogy szükség legyen bármelyiket is előnyben részesíteni, úgy mint hogy csak tudati vagy csak anyagi jelenségek léteznek. Innentől pedig a tudatfolyam, mint tudatpillanatok oksági folyamata, ami az újraszületés működésének alapját adja, egy világos tanítássá válik.

11 komment

Címkék: magyar buddhizmus magyarázat újraszületés szamszára okság halmazok

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr822853071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2011.04.25. 09:38:00

Ez a buddhizmus keretén belül teljesen jól működik, viszont kívülről (nyugati, tudományos szemszögből) nézve épp a test-tudat probléma (hu.wikipedia.org/wiki/Test-l%C3%A9lek_probl%C3%A9ma) kérdésének megkerülése. Lásd még en.wikipedia.org/wiki/Hard_problem_of_consciousness.

Astus 2011.04.25. 09:46:17

Nem megkerülésnek mondanám, hanem a probléma megszüntetésének. Ugyanolyan, mint hogy teológusok próbálnak egy jó istent összehozni egy gonosz világgal, míg a buddhista szempontból eleve nincs is jó isten, vagyis nincs is mit megoldani. Ez szerinted nem hangzik elfogadhatónak?

hajovonta 2011.04.25. 10:53:09

A probléma eleve azért merül fel, mert valakinek a tudatában megjelenik a tudatról egy elképzelés, a testről egy elképzelés, és ezt a kettőt különbözőnek gondolja. Ha megértjük, hogy ez a megkülönböztetés is a tudat működése, akkor a probléma eltűnik, legalábbis kicserélődik egy másik problémára, aminek a címe "mi a tudat"? Ez viszont már olyasvalami, amin töprengeni közelebb visz a Nirvánához.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2011.04.26. 10:23:49

Mind2 elképzelés nagyon szimpatikus nekem, tényleg megmutatják, miért nincs test-tudat kettősség (és így probléma :)). Ami miatt én nem látom ennyire egyszerűnek a helyzetet, az a théraváda magyarázatok sokfélesége, akár a szutták, akár a kommentárok szintjén. Itt nem sztenderd elképzelés sem a tudatfolyam, sem a csak-tudat. Nekem úgy tűnik, h az egyik kérdéses pont a halál- új születés közötti történések, a másik pedig, h mi a náma-rúpa (ez utóbbira a kommentárokban alakul ki sztenderd definíció, a szuttákban még nagy a káosz).

Astus 2011.04.26. 10:36:49

@ron: Magyarázatokból van sokféle, például a vadzsrajána egészen új elemeket hoz bele a rendszerbe (prána, váju, stb.), de a madhjamaka, jógácsára, huayan és zen megközelítések is többfélék. Ezért az embernek tudni kell kiválasztani, hogy melyiket hogyan értelmezze. Az csak egy lehetőség, hogy valaki a théraváda kommentárokra épít. Aztán vagy sikerül összehozni értelmesen neki, vagy nem. Maga a bejegyzés amit írtam szerintem simán elmegy a théravádán belül is, nem kell hozzá semmilyen mahájána tan. Teszem hozzá, nem csak a korai szutták nem egészen egységesek, de a mahájána szútrák sem azok. És ez teljesen normális és kezelhető.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2011.04.26. 11:03:21

@Astus: Azt próbáltam írni, h a théraváda kereten belül nem egyértelmű, magától értetődő, h van tudatfolyam (vinnyána-szóta). Úgy emlékszem, a szutták közül csak a DN-ban fordul elő, ami az egyik legkésőbbi gyűjtemény. A bhavanga-csitta pedig sehol nem szerepel a szuttákban, írja az ATI.

Astus 2011.04.26. 11:39:35

@ron: Úgy emlékszem Vaszbandhu ágama szövegeket hoz elő, hogy megmutassa, az álajavidnyána ott van azokban a szútrákban is. De igen, a tudatfolyam nincs benne egy az egyben a szuttákban, ez még nem gond. Attól még ott is megvan a magyarázat arra, hogy mi az újraszületés és hogyan történik, mint pl. az SN 44.9 erre egy jó példa. Az egy másik kérdés, hogy a szuttákból ki mit akar kihalászni. Eleve ezért jött létre az a rengeteg buddhista irányzat Indiában. De ha a modern nyugati théraváda tanítók (egy részét) nézem, akik nem az Abhidhammát veszik alapul, azok a tudatfolyam-köztes lét nézet felé hajlanak.

plumbeus 2011.04.30. 09:56:42

Ha nincs test tudat kettősség akkor miért tetszenek tudatfolyamról beszélni, ami megkettőzés a szó azaz tudatfolyam jelentésénél fogva, a test pedig le van módon értékelve, ahogy a tudatfolyamról való további értekezés szerint is kettő és hierarchikus viszonyban vannak, mizköben ezt tagadjuk.

Van vinnyána-szóta na és a testtel akkor most mi van?

plumbeus 2011.04.30. 10:10:35

@Astus: Nem analóg és teljesen ööö is.
http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=31106&type=22&_v=Hilberath_Kessler_Muller_Nocke_A_dogmatika_kezikonyve_1_

És még sorolhatnám a forrásokat. Bölcseletileg nincs jónak nevezve és jónak tartva hiszen jó csak függő létező lehet Isten pedig nem az. Teológiai megközelítésben jó, de különösen úgy hogy Buddha folyton reinkarnálódik és olyasmi (bocsánat) és még a parinirvána sem akadály neki értelmezhetetlen a bejegyzésed.

plumbeus 2011.04.30. 16:08:35

@Astus: Ugyanolyan, mint hogy teológusok próbálnak egy jó istent összehozni egy gonosz világgal,"

Teljesen fölöslegesen bár de még annyit, hogy Isten mint további ok nélküli ok stb. ilyesmi (tessenek olvasni) tökéletes a teremtett világ mint okozat már csak tökéletlen lehet ugye egyrészt.
Másrészt Salamon Ibn Gabirol a net szerint Gabriol szerint a vágyakozásnak (!) volt némi köze a dologhoz, mármint a bűnbe eséhez és világ megromlásához úgymond.
Teljesen fölöslegesen megjegyzem továbbá, hogy az Istent illető kommersz megjegyzések nem vetnek jó fényt annak a buddhizmusra abszolút, míg persze hasonló a hasonlónak örül.

plumbeus 2011.04.30. 16:10:19

@plumbeus: Ja és akkor teljesen érthetetlen az összehasonlítás, hogy olyan mint amit a teológusok próbálnak.