„Azért gyakoroljuk a meditációt, fejlesztjük a tudatosságot és a szamádhi állapotokat, mert egy jó helyre rakja az elmét ahhoz, hogy meglássa a négy nemes igazságot, ahogyan az történik napról napra, pillanatról pillanatra a saját tapasztalatunkban. Akkor úgy találjuk, hogy lehetséges elválasztani a sóvárgásunkat az élvezettől és fájdalomtól, és megállítani az elme állandó sóvárgásba és annak eredményébe zuhanását, vagyis ezt a végtelen tudati sokasítást, ami először élvezet keresése, izgalom, ingerlés, öröm és boldogság, majd utána csalódás, amikor azok elmúlnak, átváltás az érzésbe, tapasztalatba, mint a fájdalom, csalódás, elkeseredettség. Mindez újra és újra. Ez a napi tapasztalatunk: egyszer fent, egyszer lent, élvezet majd fájdalom, elégedettség majd elégtelenség, boldogság majd szomorúság. Amikor kifejlesztünk némi tudatosságot és nyugodt állapotot, akkor az megtöri ezt a szokást, megszakítja azt kicsit, hátrébb lépteti az elménk, mintha egy belső nyaralás lenne, egy pihenő mindazon sóvárgás és az abból eredő szenvedés elől. Nyerünk egy kis nyaralást, hogy tárgyilagosabban visszanézhessünk a tapasztalatunkra és megmondhassuk, hogy a gond valójában a sóvárgás; hogy nem kell elfutni a tapasztalattól, nem kell kitakarni vagy eltüntetni. Inkább mélyebben megérthetjük, mi történik. Tehát amikor rácsapunk az ujjunkra kalapáccsal, az fáj, és nem sokat tehetünk a testi fájdalommal, azzal az érzettel, de hogy mire gondolunk, azt nagyon gyorsan megváltoztathatjuk, ha tudatosak és tárgyilagosak vagyunk a tapasztalattal. Akkor ott lehetséges elengedni a sóvárgást. Ha elég tudatosak vagyunk, s rácsapunk egy kalapáccsal az ujjunkra, az fáj, nem jó, de el tudjuk engedni a sóvárgást. Az élet megannyi dolga sokkal tűrhetőbb és elviselhetőbb, és a szenvedés, amibe annyira beleragadunk, gyakran igen könnyen orvosolható, amikor alkalmazzuk ezt a rendszert, amikor gyakoroljuk a tudatosságot, kifejlesztjük az utat, és az elmét visszafordítjuk a sóvárgás élményére, abban a pillanatban gyakorta képesek vagyunk elengedni a sóvárgást, amiről a Buddha is mondta, hogy csinálnunk kell. És természetesen ha megtanuljuk egy kicsit csinálni, akkor tudjuk többet is, és jobban, és jobbak leszünk benne.”
(The Buddha Gave Us The Way Out Of Suffering - Dhamma talk by Tan Ajahn Kalyano 5 July 2020; https://www.youtube.com/watch?v=TG7cmirSNoo 33:58-36:34)
