Lelketlen Béka

„A Buddha minden tanítását - különösképpen azokat, amik az éberség felkeltéséről, majd pedig a Dhamma átgondolásáról, továbbá a testünk, érzéseink, s gondolataink mulandó természetének felismeréséről szólnak - csak azért adta, hogy segítsen nekünk. Csupán együttérzésből osztotta meg őket. Nem azért,…

„Ha túl tudunk jutni a betegségen, akkor azt tesszük, ugye? És mindig megpróbálunk, ami nem baj. Még a Buddha is arra bátorított, hogy törődjünk a testünkkel azért, hogy jó cselekedetekre és a Dhamma gyakorlására használhassuk. De végül nem menekülhetünk a betegségtől, utolér minket, ha nem idősen,…

„Jó vagy fájó érint falun és kívül: Ne magadtól vagy mástól valónak vedd! A ragaszkodástól függőn érint meg. Hogy érinthetne ragaszkodás nélkül?” (Sakkārasutta, Ud 2.4)

„A sóvárgás mindig szenvedéshez vezet, ez egyszerűen egy természeti tény. Hajlamosak vagyunk személyesre venni: az én sóvárgásom, én érzésem, én vágyam. De ez csak egy tény, egy pszichológiai tény. A sóvárgás zaklatott elméhez vezet. Nem vezet békéhez, nyugalomhoz, világossághoz, hanem szenvedéshez,…

„A Buddha, lungpó Cshá, és minden tanító azt mondja, tegyünk erőfeszítést a szíla gyakorlásába és értsük meg a szerepét, hogy elnyerjük a hasznát, s megtapasztaljuk szamádhi tudatát. A szamádhi tudata a tudat, ami nyugodt, szilárd, boldog, elégedett. Ez nagyon fontos. Ha igazán érteni akarjuk a…

„Azért gyakoroljuk a meditációt, fejlesztjük a tudatosságot és a szamádhi állapotokat, mert egy jó helyre rakja az elmét ahhoz, hogy meglássa a négy nemes igazságot, ahogyan az történik napról napra, pillanatról pillanatra a saját tapasztalatunkban. Akkor úgy találjuk, hogy lehetséges elválasztani a…

„Tényleg, minden meditáció jó meditáció. De attól lesz igazán jó, hogy megtanulunk elengedni. Látni, majd elengedni. Ha nagyon békétlen vagy egy meditációban, az rengeteg átgondolni-, szemlélni-, elengednivaló. Időnként attól elengedjük, hogy egyszerűen türelmesek vagyunk a szétszórt…

„Az elménk sosem elégedett. Túl sok étel, túl kevés étel; túl közel a falu, túl távol a falu; túl meleg van, túl hideg van. Mindig van valami. De mind a tanítónk. Ezek a feltételek, így hívjuk őket, csupán feltételek. Ez a szó segít nem énnek látni őket, nem személyesnek venni. Ha hideg az idő, az…

Hogy néz már ki?! Milyen már ez?! Normális?! Csúnya, gusztustalan, nem normális. Vidd a szemem elől! Látni sem akarom. Szép, imádnivaló, teljesen normális. Mikor láthatom újra? Tartsuk meg! Maradjon úgy! A taszító és vonzó benyomások irtózást és sóvárgást váltanak ki, amiket annak megfelelő tettek…

„Szenvedés vár ránk. Szenvedés öregségtől, betegségtől, illetve az egyszer mindenképp széteső testtől, avagy a haláltól, amivel elkerülhetetlenül találkozunk. De felkészültünk rá? Néha könnyű azt mondani, hogy ez természetes dolog, nemde? Az öregség természetes. A betegség természetes. A halál…

Hét évet nőtt hajamatDicsérte büszkén anyám,A bőkezű hercegnő,És csüngtem minden szaván. Fésülte, igazgatta.Feketéje ragyogottAz őszi nap fényében.Gondoltam: ez én vagyok. Egy derűs napon aztánRemeték nagy seregétLátta vendégül nálunk,Minthogy megszülettem én. Ott a Tan tábornokaMegszólított…

„A tudatnak azok a részei, amelyek nem segítik elő a békét és boldogságot: a kapzsiság, a harag és a zavarodottság. Ezek olyan káros mentális állapotok, amelyekhez ragaszkodunk, és amelyekkel megtöltjük az elménket. Innen ered a szenvedésünk. Mindannyian tudjuk, milyen érzés haragosnak lenni –…

Éberen testre, szóra, képzetreNevelem magam jó tettre.Nem ártani egy lénynek seA buddhák örök intelme.Ölés, lopás, paráznaságA három testi gonoszság.Beszédből négyféle a rossz:Ami hamis, vagy mi megoszt,Vagy durva, vagy felesleges.Még hármat kerül, ki eszes,És marad tiszta a tudat:Nem kapzsi, nincs…

se eleje, se velejeszenvedéssel van csak telesóvárgás az ami hajtjanyolcas úton jutsz túl rajta A Buddha így tanította: „Egy koron át gyűjtve egyEmbernek összes csontjaHegynyi halmot képezne,A nagy látó ezt mondta.Magadha hegyei közt,Mint Vépulla, nagy lenne,Keselyű-bércnél nagyobb,Ahogy…

Elégedetlen vagy, mert nem az történik, amire vágysz. Hogy megszűnjön az elégedetlenség, ismerd fel az elégedetlenséget, hagyd el a vágyat, és tapasztald meg az elégedetlenség megszűnését úgy, hogy elhatározod magad a vágyódás és haraggal ártás elhagyása mellett; ezért se szóval, se tettel, se…

„A képzetlen elme hajlamos futni minden után, ami felmerül; kedvelni, nem kedvelni. Sok időt azzal töltünk, hogy igyekszünk elkerülni, ami nem tetszik, és megtölteni az elménket élményekkel, amik tetszenek – mert élvezetesek, lefoglalnak minket egy darabig. Remélhetőleg kellemesen foglalnak le. De…

„Mindig kifogásokat találunk és azt mondjuk: »Nem tudom megcsinálni. Nem lehetek szerzetes. Nem lehetek apáca.« Mintha ez valahogy azt jelentené: »Csak szenvedek tovább. Maradok kapzsi, időnként mérges, időnként aggódó, és nem kezdek ezzel semmit.« Ne hagyd az elméd idáig csúszni! Ezért jó némi időt…

„A csirke nem lehet kacsa, különböznek. A kacsa úszik a vízen, a csirke ül egy faágon vagy valami szénakazalon, de a csirke nem kacsa, a kacsa nem csirke. Ha azt akarod, hogy a kacsa csirke legyen, szenvedni fogsz, bosszankodni fogsz, panaszkodni. Ez olyan, mint amikor valaki azt mondja: »Nem kéne…

„Először is, bárki, aki a Dharmát szeretné gyakorolni, az elégedettségben és kevés vágyban képezze magát. Ez azt jelenti, hogy boldogok vagyunk azzal, amink van, úgy érezzük, hogy az elég, és nem állandóan azon gondolkozunk, hogy még szükségünk van erre meg arra. Bárkik legyünk is, ezek a minőségek…

„Amikor meditálunk, azt találjuk, hogy az embernek kétféle szenvedése van: a test és elme közönséges szenvedése, amit az öt khandhának hívnak, vagyis a fizikai test, érzés, észlelés, képzetek, tudatosság. És van a bajosabb szenvedés, ami a sóvárgásból és ragaszkodásból jön. Honnan jön a szenvedés?…

„A légzés bemenő és kimenő természete a mulandóságról tanít. Ez elegendő a megvilágosodáshoz. Nem kell semmi különleges helyre menned, csak figyeld a légzésed és megvilágosodhatsz! De éberré kell válnod és megvizsgálnod! Ez nem olyan, amit csak elhiszel, hanem amit megfigyelsz és tanulsz belőle. De…

„Élvezet és irtózat valamely adott érzet függvényében keletkezik. Például, ha látunk valami tetszőt, az elme a tetszés körül bonyolít. Ha elural az élvezet vagy az irtózat, az elme máshogy bonyolít. Más szóval, az elme nem úgy látja a dolgokat, ahogy vannak. Amikor azt mondjuk, az elme nem úgy látja…

„Mint mindig, remélem ez az üzenet jólétben, egészségben és boldogságban ér el. A mai Guru Rinpocse napon szeretném megosztani mindnyájatokkal – Dharma fivéreimmel, nővéreimmel és barátaimmal – az összes gyakorlat és tanítás lényegi pontját, amit a Buddha, Guru Padmaszambhava, a bódhiszattvák, és a…

„Például amikor váratlanul beteg leszel, nem tudod meghatározni, hogy ez korábbi kamma, vagy talán csak az időjárás változása, vagy összeszedtél valami bacit a szomszédtól, vagy ilyesmi. De ragaszkodunk a testhez, és a tudat létrehozza a reakcióit és történeteit a testről. Ugyanígy van a tudattal,…

A három Dharma pecsét (dharmamudrā trilakṣaṇā 三法印):1. Minden összetett állandótlan (sarvasaṃskārā anityāḥ 諸行無常)2. Minden dharma éntelen (sarvadharmā anātmānaḥ 諸法無我)3. A nyugalom nirvána (śāntaṃ nirvāṇaṃ 寂滅涅槃) „A három Dharma pecsét (Dharma mudrá) az állandótlanság (anitjá), az éntelenség (anátman),…