Lelketlen Béka

„Ha traumatikus élményed volt, azt nyilván meg kell tanulni kezelni. Kérdezd meg magadtól: folyton újraélni, belemenni hibáztatásba, bűntudatba, gyötrődésbe miatta, az vajon segít? Néha le kell ülni és átgondolni, megbeszélni magaddal. Bár még nem tudod elengedni, nem békéltél meg az emlékeiddel és…

Hogy néz már ki?! Milyen már ez?! Normális?! Csúnya, gusztustalan, nem normális. Vidd a szemem elől! Látni sem akarom. Szép, imádnivaló, teljesen normális. Mikor láthatom újra? Tartsuk meg! Maradjon úgy! A taszító és vonzó benyomások irtózást és sóvárgást váltanak ki, amiket annak megfelelő tettek…

„Ez nem olyan, amit remélhetsz vagy kívánhatsz. Nem olyan, amit megvehetsz. Nem olyan, amit mástól megkaphatsz. Ez olyan, amit magadnak kell gyakorolni. Amikor megjelenik az éberség, akkor vizsgálhatod a Dhammát. A Buddha bölcsességét használhatod és alkalmazhatod, illetve igazolhatod magadnak.…

„A tudatnak azok a részei, amelyek nem segítik elő a békét és boldogságot: a kapzsiság, a harag és a zavarodottság. Ezek olyan káros mentális állapotok, amelyekhez ragaszkodunk, és amelyekkel megtöltjük az elménket. Innen ered a szenvedésünk. Mindannyian tudjuk, milyen érzés haragosnak lenni –…

Éberen testre, szóra, képzetreNevelem magam jó tettre.Nem ártani egy lénynek seA buddhák örök intelme.Ölés, lopás, paráznaságA három testi gonoszság.Beszédből négyféle a rossz:Ami hamis, vagy mi megoszt,Vagy durva, vagy felesleges.Még hármat kerül, ki eszes,És marad tiszta a tudat:Nem kapzsi, nincs…

„Tehát a bölcsesség elengedéshez, feladáshoz, szenvtelenséghez, nem ragaszkodáshoz vezet. És az emberek folyton azt kérdik: »Jaj, ez azt jelenti, hogy a buddhizmustól száraz, robotszerű, érzéketlen leszel? « Mert papíron így hangzik. De ez csak papíron a buddhizmus, ugye? Gyakorolnod kell, hogy…

Elégedetlen vagy, mert nem az történik, amire vágysz. Hogy megszűnjön az elégedetlenség, ismerd fel az elégedetlenséget, hagyd el a vágyat, és tapasztald meg az elégedetlenség megszűnését úgy, hogy elhatározod magad a vágyódás és haraggal ártás elhagyása mellett; ezért se szóval, se tettel, se…

Lehülyéznek és visszakézből arcon vágod. Minek szólt be? – Megsértődtél, mérges lettél, kitöltötted a haragodat a másik bántalmazásával, és helyesnek gondoltad. Lehülyéznek és visszakézből arcon vágod. Bocsánat. – Megsértődtél, mérges lettél, bántalmaztad, de utólag nem gondoltad helyesnek.…

„A képzetlen elme hajlamos futni minden után, ami felmerül; kedvelni, nem kedvelni. Sok időt azzal töltünk, hogy igyekszünk elkerülni, ami nem tetszik, és megtölteni az elménket élményekkel, amik tetszenek – mert élvezetesek, lefoglalnak minket egy darabig. Remélhetőleg kellemesen foglalnak le. De…

Hátráltató: alantas beszéd (tiracchānakathā - SN 56.10, AN 10.69):- királyokról, rablókról, miniszterekről;- seregekről, fenyegetésekről, háborúkról;- ételekről, italokról, ruhákról, ágyakról;- füzérekről, illatokról;- családról, járművekről, településekről, városokról, országokról;- nőkről,…

„Akik bíznak a legjobban, Tudják a legjobb tant; Bíznak a legjobb felébredtben, Adományra legérdemesebben; Bíznak a legjobb tanban, Boldog szenvtelen nyugalomban; Bíznak a legjobb közösségben, Az érdem legfőbb mezejében, Adakoznak a legjobbnak, A legjobb érdemek gyarapodnak: Legjobb élethossz,…

„Először is, bárki, aki a Dharmát szeretné gyakorolni, az elégedettségben és kevés vágyban képezze magát. Ez azt jelenti, hogy boldogok vagyunk azzal, amink van, úgy érezzük, hogy az elég, és nem állandóan azon gondolkozunk, hogy még szükségünk van erre meg arra. Bárkik legyünk is, ezek a minőségek…

„Amikor meditálunk, azt találjuk, hogy az embernek kétféle szenvedése van: a test és elme közönséges szenvedése, amit az öt khandhának hívnak, vagyis a fizikai test, érzés, észlelés, képzetek, tudatosság. És van a bajosabb szenvedés, ami a sóvárgásból és ragaszkodásból jön. Honnan jön a szenvedés?…

„Amikor elkezdjük a Dharmát gyakorolni, öt egymást követő szinten megyünk keresztül: először nincs semmilyen megértésünk; aztán félreértéseket alkotunk; majd fokozatosan haladunk a részleges, majdnem teljes, és tökéletes megértésig. Ez az öt szint egyaránt érvényes a nézetre, a gyakorlásra, s a…

„A légzés bemenő és kimenő természete a mulandóságról tanít. Ez elegendő a megvilágosodáshoz. Nem kell semmi különleges helyre menned, csak figyeld a légzésed és megvilágosodhatsz! De éberré kell válnod és megvizsgálnod! Ez nem olyan, amit csak elhiszel, hanem amit megfigyelsz és tanulsz belőle. De…

„Ezek a sorok vázolják a hat minőséget, amik elengedhetetlenek az úton kezdőként való gyakorlásunk támogatásához: Először lépve az útra e hat minőség szükséges: Őrizni a három képzést, az út alapját; Részrehajlás nélkül tanulni és elmélkedni a tanításokról széleskörűen; Megbékíteni a három kapunk…

„Amikor felidézed a Buddhát, a tényt, hogy kapcsolatba kerültél a Buddha tanításával, hogy volt egy buddha a világon, hogy ezek a tanítások még mindig elérhetők számunkra, akkor már csak ezekre gondolni is nagy örömet okoz, ami különösen jó érzelem. Örömet (píti), boldogságot (szukha), nyugalmat…

„Az együttérzés a ragaszkodás legjobb ellenszere, mert amikor őszintén együtt érzel, nincsenek önző vágyaid. A szerető kedvesség az utálat ellenszere, mert akkor mások boldogságát kívánod, nincs benned rossz szándék vagy ellenségeskedés. A bódhicsitta a tudatlanság ellenszere, mert az a tudat üres…

A szenvedés (dukkha) jelentése a buddhizmusban többrétű, s három fajtáját szokás megkülönböztetni. Van a fájdalmas élmény, ami a keletkezésében kellemetlen érzés. Van az élvezetes élmény, ami az elmúlásában fájdalmas. S van a késztetett, alkotott, összetett élmény, ami a fenntartásában küzdelmes és…

„Kezdetben látjuk, hogy ami a szívet megköti, az a sakkāyadiṭṭhi – az én nézete, a személyiség nézet, a dolgokat énként és enyémként, teként és tiédként látni. Kezdetben ez az első béklyó, a szív első köteléke, amit meg kell javítanunk, meg kell gyógyítanunk. Ezt már tudjuk, és létrejön az észlelés,…

Az összeszedettség elérésének kilenc foka azt mutatja, hogyan jutunk el attól a ponttól, hogy választunk egy meditációs tárgyat, addig, hogy gond nélkül meg is tudunk annál maradni, avagy eljutunk az elmélyedés (dhyāna) kapujába. A tudat tartásának kilenc foka (navākārā cittasthiti) 1. tartás…

A mahámudrá, a dzogcsen és a madhjamaka nézete lényegében azonos. Bár azt mondják: „Az alap a nagy pecsét, az út a középút, a gyümölcs a nagy tökéletesség”, a nézetben magában egyáltalán nincs különbség. Az én hagyományomban nem választunk ki csak egyet ebből a háromból. A tudat meztelen,…

Egész életünkben építettük az én képzetét, önmagunkat, majd egy nap egy bölcs tanító azt mondja: „Igazából nincs semmilyen én.” És ezt képesek vagyunk elhinni. De még mindig nem tudjuk feladni. Azért, mert az éberség és belső nyugalom mértéke nem elegendő, hogy belátásra jussunk. Ezért dolgoznunk…

Általában azt gondolják az emberek, hogy a dzogcsen, a nagy tökéletesség csak annyit jelent, hogy elszállunk valamiféle fogalommentes módon, mintha beszívtunk volna, tátott szájjal és bámuló szemekkel. Valójában a dzogcsen azt jelenti: megszabadulni. A nagy tökéletesség az, ami megszabadít. Mi fog…

Igazságtalanság, hogy neki van, neki lehet, míg nekem nincs, nekem nem lehet. Igazságtalan, hogy az egyiknek több, a másiknak kevesebb. Miért érdemelné meg az egyik inkább, mint a másik? „Tettem birtoklom, tettem öröklöm, tettemből születek, tettem a rokonom, tettem a menedékem. Ami tettet teszek,…