HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Én a buddhizmusban

2009.10.05. 22:19 Astus

A kérdés az, hogy mit neveznek énnek a buddhizmusban. Az én fogalmának elemzése azon alapszik, hogy mi van akkor, amikor valamiről azt mondjuk, hogy "én, enyém, az én énem".

Ahhoz, hogy valamit énnek tartsunk, azt egységes dologként kell látnunk, aminek van valami tartóssága, állandósága. Ha nem látunk benne ilyen állandóságot, akkor nem is ragadhatjuk meg azt a dolgot, amit énnek nevezünk.

Az egyik ilyen alap elképzelés az, hogy "én cselekszem". A cselekvés világos, hogy egy folyamat. De azt feltételezzük, hogy a cselekvő, aki a cselekvés hátterében áll, folyamatosan ugyanaz a cselekedet minden egyes lépésénél. Ha nem így vélekednénk, akkor a cselekedet teljes sorát már nem én követném el.

A másik hasonló általános elgondolás, hogy "én tapasztalok". A tapasztalás, az élmény szintúgy érthetően egy folyamat, események sorozata. De aki mindezt átéli, az végig ugyanaz marad, nem változik közben. Ha változna, akkor nem gondolhatnám azt, hogy az előző pillanat tapasztalata is ugyanannyira hozzám tartozik, mint a mostani.

A harmadik általános vélekedés az, hogy "én birtokolok". Ami az én birtokomban van, vagyis az enyém, lehet, hogy változik, némileg átalakul, vagy épp különböző helyekre kerül, különböző emberek veszik használatba, de végig úgy állok hozzá, hogy egyrészt én, a birtokos, az folyamatosan ugyanaz, másrészt még ha a birtokolt dologban bizonyos változások is állnak be, akkor is a sajátoménak tartom. Tehát itt is egy állandó énre van szükség.

Egy negyedik általános csoportnak mondhatjuk azt az esetet, amikor azt mondom "ez én vagyok/ez az én énem". Itt az önmagát birtokló én helyzete áll fenn, amire alkalmazhatóak a többi fenti megközelítés is, hogy az énemet én irányítom/cselekszem, én élem meg/tapasztalom. Vagyis ez az, mikor például valaki önmagát akarja megismerni, vagy önmagáról gondolkodik, önmagát sajnálja, vagy épp dicséri. Ekkor ott van az az én, aki a cselekvő/tapasztaló/birtokló, s ott van az az én, ami az előző énnek a tárgya. Ez talán a legérdekesebb változat, mert itt az én megtöbbszöröződik, s egyszerre gondolhatjuk azt, hogy én változom, miközben feltételezek egy ént, aki átéli a változást, s mégis végig ugyanaz marad.

Ez a négy csoport elég jól lefedi mindazokat a lehetőségeket, amikor valahol megjelenik az én képzete. Érdemes látni azt, hogy én önmagában sosem áll. Ha mégis azt hinnénk, hogy önmagában áll, akkor az az "én énem" esete.

Remélem így már érthetőbb, miért kell, hogy az én az mindig valami állandó, független dolog legyen, legalábbis annak képzeljük.

Az öt halmazra vonatkoztatva röviden:

1. Én a test vagyok (=én az vagyok, aki lát, hall, szagol, ízlel, tapint). A test az enyém (=amit látok, hallok, szagolok, ízlelek, tapintok, az az én tulajdonom). A test az én énem (=én vagyok a szív, az agy, a kar, a láb, a haj, a szem, a megjelenésem, a stílusom, a hangom, stb.).

2. Én az érzés vagyok (=én az vagyok, aki érzi a kellemest, a kellemetlent, a semlegest). Az érzés az enyém (=ez nekem kellemes, ez nekem kellemetlen, ez nekem semleges). Az érzés az én énem (=a kellemes jó, a kellemetlen rossz, a semleges unalmas).

3. Én a felfogás vagyok (=én az vagyok, aki felfogja a dolgokat, hogy azok micsodák). A felfogás az enyém (=ez az én meglátásom, ez az én gondolatom, ez az én ötletem). A felfogás az én énem (=gondolkodom, tehát vagyok).

4. Én a késztetés vagyok (=én akarok valamit, én szándékozom valamit). A késztetés az enyém (=az én szándékaim tisztességesek). A késztetés az én énem (="a hatalom akarása" (Nietzsche) "A világ mint akarat és képzet" (Schopenhauer) és sokan mások a "szabad akaratról" és az ember feltételezett végső természetéről)

5. Én a tudat vagyok (=én figyelem a dolgokat, én élem meg a dolgokat). A tudat az enyém (=én irányítom a figyelmemet, fejlesztem az éberségemet). A tudat az én énem (=valódi természetem a tudatosság, "átman (én)= szat (lét), csit (tud), ánanda (boldog)" ahogy a hinduk mondják)

11 komment

Címkék: buddhizmus magyarázat éntelenség halmazok

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr821430322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Nikk 2009.10.06. 10:12:05

Az ötödik eléggé hasonlít az advaita elképzelésre.

Yoscha 2009.10.08. 21:38:21

Szia!

ÉN :-) csak azt nem értem, hogy ezzel a poszttal mi volt a célod? (Nem trollkodni akarok, hanem tényleg nem értem.)

Az anatman (éntelenség) elég kardinális alapvetése az Öregnek, amit az anityaval (mulandósággal) rokonít. Ismereteim szerint az öt halmaz együttesen adja ki az én képét, de önmagában egyik sem valóságos, és így az általuk reprezentált én is csak a halmazok pillanatnyi nem valóságos összeállása.
A dukkha (szenvedés) alapja, hogy rosszul látjuk a világot (avidya), mert állandóságot és énséget képzelünk oda ahol ez nincs.

Ha véletlenül igazam van a fentiekben akkor nem értem a posztot. Kérlek mond el másként, hogy világos legyen.

Astus 2009.10.08. 21:45:12

@Yoscha: Az öt halmaz sem együtt, sem külön-külön nem valós, mármint hogy állandóak lennének. Azt sajnos nem írtad le, hogy mi az, amit nem értesz, így nem is tudom, hogy mit kéne megmagyaráznom. A célom egyszerűen csak az éntelenség tanításának egy újabb megvilágítása volt. Amit amúgy leírtál a három jelleg és öt halmaz kapcsán, nem látok kivetnivalót benne.

Yoscha 2009.10.12. 20:50:43

@Astus: Köszönöm.
Akkor nem gondolunk mást. (Furcsa.)

Ami nekem nem jött át az az öt halmazra vonatkoztatása az énnek. Konkrétan olvasva a szöveged úgy tűnt, mintha az én valóságát az öt halmaz adná.

Újra és újra olvasom és nem értem...

Azért ne keseredj el. Néha kel ilyen poszt is. :)

Astus 2009.10.12. 21:04:48

@Yoscha: Erről van szó pedig, az én képzete az az öt halmaz téves látásán alapszik, hogy azt vagy énnek, vagy enyémnek, vagy az én énemnek tartja az ember.

plumbeus 2009.10.16. 12:54:23

@Yoscha: Én az lenne ami örök olyan meg nincs.

Én sem értem hogy aki ilyen bizalmas viszonyban van hogy az Öreg az mit nem ért, míg egyébként is úgy tűnik érti.

A poszt célja szerintem az hogy sokan nem értjük, hogy stb.

Szatori · http://www.mahasunya.blogspot.com 2009.10.25. 19:53:48

@Astus:

Üdv,

"az én képzete az az öt halmaz téves látásán alapszik, hogy azt vagy énnek, vagy enyémnek, vagy az én énemnek tartja az ember."

Tehát a halmazat definiálásával megkaptuk azt, ami "nem-Én"... de miért nem lépünk tovább ezen, hm?

mahasunya.blogspot.com/2009/10/ket-dolog.html

Béke

Astus 2009.10.25. 19:58:55

@Szatori: Hova tovább? Hogy létezne szerinted valami valódi én ezeken túl? Az öt halmazon túl nincs más. Vagy ha szerinted van, akkor micsoda?

Szatori · http://www.mahasunya.blogspot.com 2009.10.27. 07:31:34

@Astus:

Üdv!

A belinkelt blogbejegyzésemben olvasható a szabatos válasz.

Arról a tiszta Énről beszélek, "aki/ami" az általad is említett öt szkandhának a szemléletét végzi (tehát ez "más", és "túl van az öt halmazon"), és így természetesen különbözik is tőle (ha nem különbözne tőle, szabadulás sem jöhetne létre); arról a tiszta Énről, "aki/ami" a satipatthána meditációban feltárul, és amiről a Tibeti Halottaskönyv is beszél, és amiben végső soron menedéket kell vennünk, a Mester szerint.
:)

Egyébként nagyon jó és hasznos a blog, gratulálok hozzá.

Belinkelném az enyémbe, ha lehet.

Béke

Astus 2009.10.27. 11:26:09

@Szatori: Nágárdzsuna a Közép út alapverseiben (Múla-madhjamaka-káriká) a 18. fejezetben tárgyalja az én és a halmazok viszonyát. Ha az én azonos a halmazokkal, akkor ugyanúgy létrejön és elmúlik. Ha az én különbözik a halmazoktól, akkor nem rendelkezhetne a halmazok tulajdonságaival. Vagyis, nem lehet azonos vele, mert akkor nem nevezhetnénk énnek. És nem lehet különböző sem tőle, mert akkor az én nem lehetne olyan, ami lát, hall, érez, vagy gondol, s még csak tudomással sem bírhatna semmiről, ugyanis a tudat az az ötödik halmaz, ami szintúgy állandótlan mint a többi. Minthogy így nem létezik sem olyan én, ami azonos a halmazokkal, sem olyan, ami azoktól különböző lenne, harmadik lehetőség pedig nincs, belátható, hogy nincs semmilyen én.

A blogra természetesen hivatkozhatsz. :)

plumbeus 2009.10.28. 19:58:47

@Szatori: A satipatthána meditációban az én elengedi az ént ez a megszabadulás átélése.
A Mester szerint meg kell érteni és tapasztalni hogy nincs Én ez a megszabadulás nem pedig az én tiszta Én-re cserélése, mert az is én és az mindegy.
Szóval a szkandákat szemlélő én akármit értesz rajta arról is azt kell belátni, hogy nincs.

Nincs én, nincs én és nincs én. Ha számunkra úgy tűnik akkor nem lehet szabadulni akkor az egészet nem értjük, lehet sértődni, meg hogy ki az a butus, az nyilván jól megy :-)

a-buddha-ujja.wikidot.com/search:site/a/p/q/Anatta/p/1
süti beállítások módosítása