如法眼行腳時。地藏問。何往。法曰。行腳去。曰。還會行腳事麼。曰。不會。曰。要知行腳事。不會者是。法眼從此省悟。 (X68n1315, p218b1-3)
Mikor Fayan zarándoklaton volt, Dizang megkérdezte:
- Hova mész?
- Zarándokolni. - mondta Fayan.
- És miért zarándokolsz?
- Nem tudom.
- Ha tudni akarod zarándoklatod miértjét, az az, aki nem tudja.
Fayan erre megvilágosodott.
(Longmen Foyan általános beszédeinek feljegyzése)
Ez Fayan Wenyi (885-958) megvilágosodásának története, Foyan Qingyuan (1067-1120) elomondásában. A hivatalos változata a történetnek azonban kicsit más:
地藏問法眼。上座何往。眼云。迤邐行腳。藏云。行腳事作麼生。眼云。不知。藏云。不知最親切。眼豁然大悟。(T48n2004, p240a8-11)
Dizang megkérdezte Fayant:
- Hová megy, Shangzuo*?
- Messzire zarándoklok - mondta Fayan.
- És miért csinálja ezt?
- Nem tudom.
- Nem tudni a legközvetlenebb.
Fayan hirtelen nagy felébredést ért el.
(Nyugalom könyve, 20. eset)
*shàngzuò (上座): húsz évnél régebben felavatott szerzetes megnevezése
Ami a jelentős eltérés, hogy mit is mond neki Luohan Guichen (867-928), aminek kapcsán Fayan felébred. Nézzük először a hagyományos fajtát, hogy miről is van szó.
A "közvetlen" (qīnqiè 親切) kifejezés azt a közvetlenséget jelenti, ami egy családon belül, illetve barátok között található. Úgy is lehetne mondani, hogy közeli. Az, hogy nem tudja, ez van a legközelebb hozzá, ami közvetlen mellette van. Mihez közel? A megvilágosodáshoz. A "nem tudom tudatnak", mint tanítás, Szung Szán mester által komoly karrierje lett a nyugati buddhizmusban. Mert amikor nem tudunk valamit, akkor nincs gondolat, nincs magyarázat, az elme tiszta, mégis éber. De, ez még nem az igazi feléberdés, ám közel van hozzá.
Miben más az, ahogy Foyan mondja el ezt a történetet? Hogy azt mondja, aki nem tudja, az a lényeg. Aki nem tudja, az tudja, hogy nem tudja. Akár tudjuk, akár nem tudjuk, ott van az, aki mindkettőről tud. Ennek a tudatnak pedig aztán mindegy, hogy tudjuk, vagy sem, nem változtat azon semmit, hogy tudja. Ezért a zen Heze iskolájában azt mondták, hogy magában a "tudás" (zhī 知) szóban az összes tanítás megtalálható, ez az egész lényege. Ez a tudás magának a tudatnak a lényege, ami tud. Nem valaminek a tudása, vagy nem tudás, csak a tudás maga.
Nanquan azonban azt mondta Zhaozhounak, aminek köszönhetően aztán el is érte a megvilágosodást, hogy "Az út nem a tudás, vagy nem tudás dolga. A tudás káprázat, a nem tudás érzéketlenség." (lásd: Kaputlan kapu, 19. eset). Manan (1591-1654), a japán szótó zen mester pedig így figyelmeztet: "Azt gondolni, hogy a buddha-természet az az állapot, amikor a tudat üres és a tárgyak némák, ahol ragyogó éberség van anélkül, hogy egyetlen gondolat is felkelne, ez annyi, mint a tudatos szellemet tartani az eredendő embernek. Olyan, mintha egy tolvajt hinnél a fiadnak, vagy egy téglát tükörnek. Ez az alapvető tudatlanság, amiből a születés és halál jön."
Mindezek csak útmutatók. Útmutatás az, hogy nem tudni. Útmutatás az, hogy tudás. Útmutatás az, hogy sem tudás, sem nem tudás. Hongren, az ötödik pátriárka, azt mondja: "a megvilágosodás a tudat megismeréséből jön" (識心故悟). Ezt, a saját tudatunkat kell megismernünk. Nem úgy, hogy olvasunk róla, vagy beszédeket hallgatunk, vagy elgondolkozunk rajta. Ezek nem a tudat megismerése, hanem csak a tudat működése. Hogy megismerjük a tudatot, meg kell néznünk, mi is a helyzet valójában. Ezt csak magunk tudjuk megtenni, s bármikor meg is tehetjük. Ha viszont mindenféle mással foglaljuk el magunkat, nincs más, akit hibáztathatnánk saját szenvedésünkért és ostobaságunkért.
