Lelketlen Béka

- Mit ért Ácsán Cshá az alatt, hogy ízelítő a szabadságból? Az milyen tudatállapot?- Szabad. Először is szabad az alap szenvedéstől, amit az öt akadálynak hívunk. Nincs igazán vágy. Felismerted a vágyat, mint szenvedésforrást. Tehát elengedted a vágyakat. Elengedted az haragot, álmosságot,…

„Megérkezve a kolostorba, gyakoroljuk, amennyire csak tudjuk, az éberséget, majd a bölcs elmélkedést azon, ami történik, mialatt figyelmünket visszafordítjuk a testünkre és az elménkre, az öt halmazra. Ilyenkor van esélyed elmélkedni, ránézni arra, ami történik. Úgy látni, ahogy van: egy sor…

„Bölcsesség hiányában van, hogy a hit elhalványul. Ennek egyik legfőbb oka az, amikor túlzottan egy személyben hiszünk. Minden erőnk és indíttatásunk csak abból az egy emberből jön. Így persze ha megbotlik, eltévelyedik, rosszul viselkedik, vagy hasonló, akkor a hitünk nagyon gyorsan összetörik. Még…

„Ácsán Cshá szokta mondani: »Ha nem jó, hagyd meghalni! Ha nem hal meg, alakítsd jóvá!« Ezzel arra biztat, hogy tekints a saját tudati tevékenységeidre. Ha észlelsz valamilyen rossz szokást, amibe folyton visszaesel – úgy mint bizonyos képzelődés, vágyálom, valamit ismétlődően kívánsz, tehát…

„Tehát megvan a szamádhi, az összeszedettség minősége, és az önmegtartóztatás. A szem, fül, orr, nyelv, test és elme megtartóztatása. Erősen megtartóztatjuk magunk. Látjuk, hogy a hat érzékkapun keresztül különféle érzéki benyomások jönnek az elmébe, ahol tetszik és nem tetszik keletkezik. Mint a…

„Ha az elméd mondjuk a technológiában keres boldogságot – mindig tekerget, gombokat nyomogat, üzenget, képeket néz, játszik, információt keres, stb. – akkor az egy nagyon törékeny boldogság. Mindig függsz a következő képtől, a következő szótól, vagy a következő dologtól, hangtól, ami kijön a…

„A nemes nyolcas út megmondja, mit tegyél. Először kezded a helyes cselekvéssel, ami azt jelenti: tartózkodni az öléstól, a lopástól, és a házasságtöréstől. A helyes beszéd azt jelenti: nem hazudni. Aztán a következő a helyes megélhetés, hogy azzal ne árts más embereknek vagy az állatoknak. Ezután…

Az ember a szokás, ahogy az vagyok, amit szoktam. Ha ismersz, tudod, hogy hogy szoktam ülni, állni, sétálni, beszélni, írni, nézni, hallgatni. Ha ismerem magam, akkor tudom, hogy szoktam gondolni, érezni, beszélni, viselkedni. Megszokjuk egymást, ha szokásaink összeillenek, s legjobb esetben…

„Idősebb szerzetesek, akik sokat beszélnek az elengedésről, arra is rámutatnak, hogy mielőtt tudnál elengedni, tudnod kell, hogyan ragadj meg helyesen, akár azt is, hogyan kötődj. Sokat beszélünk a kötődés elhagyásáról. De azt is tudnod kell, hogyan kötődj helyesen, bölcsen, mielőtt tudnál…

„Talán nem régóta gyakorlunk, de akarunk tudni és látni. Érteni akarjuk a Dhammát, látni a Dhammát, és esetleg szótápannává válni. Viszont nem gondoljuk át, hogy vajon nem túl hamar várjuk-e ezt. Időbe telt felnőnünk. Az is sok időbe telt, hogy kijárjuk az iskolákat. Ezért, ha van hitünk a…

„Elkezdesz tanulni az elmédről, és felismered, hogy ebben a legjobb barátod az éberség gyakorlata. Ezért beszélünk olyan sokat az éberségről. Persze, a Dhamma hallgatása, a tanítók és a Dhamma barátok is segítenek, de végső soron a legjobb barátunk a szati, az éberség gyakorlata, mert ez a minőség…

„Természetesen a legjobb, ha követed az előírásokat és meditálsz, mert ahogy meditálsz, egyre inkább tisztába kerülsz az elméddel, azzal, hogy ha feszült vagy, az honnan jön és mit kezdhetsz vele. A feszültséget mi magunk teremtjük, mint ahogy minden szenvedésünket, félelmünket, ragaszkodásunkat,…

„Szeretnénk valakik lenni, és szeretnénk, hogy a világ körülöttünk olyan legyen, amilyennek akarjuk. Megpróbálunk olyanná válni, vagy olyan világot teremteni. Buddhista gyakorlóként úgy mondanánk, hogy egyfajta mennyei világot, ahol nincs szenvedés, mindenki jól viselkedik, minden jó, senki sem…

„Mert, definíció szerint, semmilyen relatív dolog nem abszolút, minden itt látott viszonylagos dolog szétszedhető. Egy karóra nem egy abszolút óra, szétzúzhatom az atomjait. A tapasztalataimat szétszedhetem és felismerhetem, hogy nincs abszolút esszenciájuk. Megint ránézek az órára, és egy igazi…

Amikor a Buddha kedve szerint Benáreszben volt, vándorolni indult Uruvélá felé. Egy ponton elhagyta az utat, bement egy erdős ligetbe, és leült egy fa tövében. Ezzel egyidőben harminc barát jó csoportja a feleségeikkel szórakoztatták magukat abban az erdős ligetben. Mert az egyiküknek nem volt…

„Annyit gyakorlod az éberséget, amennyit csak tudod, és annyira erőssé és folyamatossá teszed, amennyire csak tudod. A legtöbben az éberséget különféle tárgyakkal fejlesztik először, mint a légzés, vagy a Buddhó, vagy a metta, vagy a test, és az elméjüket igazán szilárddá teszik. Folyamatos éberség…

„Amikor tanított, az elég érthető volt, mert nem volt nagy szókincse, hogy választékossá tegye. Általában az öt halmazról beszélt. Az öt khandha a belátás fejlesztésének alapja, ezt használjuk nyersanyagnak. Úgy mondta: mindenkinek öt khandhája van, férfinak, nőnek, akárhol is született a világon,…

„Erre képezzük a szívünket, hogy úgy lássa a világ természetét, ahogy van. Nem hozzátéve semmit, nem felvéve valamely hiedelmet vagy tant, hanem csak tisztán megfigyelni, hígítatlanul azt, ahogy a világ van és megérteni, hogy mulandó, szenvedés, nem én. Nem ad maradandó boldogságot, és nem tudod…

„A függő keletkezés (paṭiccasamuppāda) és a három jelleg (tilakkhaṇa) tanításainak szemszögéből levonható a következtetés, hogy kezdetben a legtöbb ember nem tud a tényről, hogy az úgynevezett én, amihez ragaszkodnak, végső soron nem létezik. Az emberek csupán rengeteg összekapcsolódó és összefüggő…

„Szenvedsz, mert a világ nem olyan, amilyennek akarod. De amikor gyakorlod az éberséget, arra figyelsz, hogy meglásd a dolgok természetét olyannak, amilyen. Hogy meglásd a Dhammát, az igazságát annak, ahogy a dolgok vannak. Elkezded elfogadni, hogy a test mulandó, megöregszik, megbetegszik, és egy…

„Ha túl tudunk jutni a betegségen, akkor azt tesszük, ugye? És mindig megpróbálunk, ami nem baj. Még a Buddha is arra bátorított, hogy törődjünk a testünkkel azért, hogy jó cselekedetekre és a Dhamma gyakorlására használhassuk. De végül nem menekülhetünk a betegségtől, utolér minket, ha nem idősen,…

„A sóvárgás mindig szenvedéshez vezet, ez egyszerűen egy természeti tény. Hajlamosak vagyunk személyesre venni: az én sóvárgásom, én érzésem, én vágyam. De ez csak egy tény, egy pszichológiai tény. A sóvárgás zaklatott elméhez vezet. Nem vezet békéhez, nyugalomhoz, világossághoz, hanem szenvedéshez,…

„A Buddha, lungpó Cshá, és minden tanító azt mondja, tegyünk erőfeszítést a szíla gyakorlásába és értsük meg a szerepét, hogy elnyerjük a hasznát, s megtapasztaljuk szamádhi tudatát. A szamádhi tudata a tudat, ami nyugodt, szilárd, boldog, elégedett. Ez nagyon fontos. Ha igazán érteni akarjuk a…

„Azért gyakoroljuk a meditációt, fejlesztjük a tudatosságot és a szamádhi állapotokat, mert egy jó helyre rakja az elmét ahhoz, hogy meglássa a négy nemes igazságot, ahogyan az történik napról napra, pillanatról pillanatra a saját tapasztalatunkban. Akkor úgy találjuk, hogy lehetséges elválasztani a…

Ha követnéd Buddha tanát:Hat érzékben múló világ,Buta vágy okozza baját,Így legjobb azt kioltani.Harag nélkül lemondani,Szóban, tettben, gondolatbanJóban maradni, nem rosszban.Alapos figyelemből leszBéke: örök, s időleges.Ez a négy és a nyolc nemes.