Lelketlen Béka

„Először is, bárki, aki a Dharmát szeretné gyakorolni, az elégedettségben és kevés vágyban képezze magát. Ez azt jelenti, hogy boldogok vagyunk azzal, amink van, úgy érezzük, hogy az elég, és nem állandóan azon gondolkozunk, hogy még szükségünk van erre meg arra. Bárkik legyünk is, ezek a minőségek…

„Mindannyiunknak van az az érzése, hogy különálló lények vagyunk. Ez mondatja velünk: vagyok. Azonban, ha figyelmesen magunkra tekintünk, felfedezzük, hogy sok összetevőből állunk, és hogy nincs semmi a testünkben vagy tudatunkban, amit rögzíthetnénk és azonosíthatnánk, mint én. Van bármi abban,…

„Amikor elkezdjük a Dharmát gyakorolni, öt egymást követő szinten megyünk keresztül: először nincs semmilyen megértésünk; aztán félreértéseket alkotunk; majd fokozatosan haladunk a részleges, majdnem teljes, és tökéletes megértésig. Ez az öt szint egyaránt érvényes a nézetre, a gyakorlásra, s a…

„A légzés bemenő és kimenő természete a mulandóságról tanít. Ez elegendő a megvilágosodáshoz. Nem kell semmi különleges helyre menned, csak figyeld a légzésed és megvilágosodhatsz! De éberré kell válnod és megvizsgálnod! Ez nem olyan, amit csak elhiszel, hanem amit megfigyelsz és tanulsz belőle. De…

A három Dharma pecsét (dharmamudrā trilakṣaṇā 三法印):1. Minden összetett állandótlan (sarvasaṃskārā anityāḥ 諸行無常)2. Minden dharma éntelen (sarvadharmā anātmānaḥ 諸法無我)3. A nyugalom nirvána (śāntaṃ nirvāṇaṃ 寂滅涅槃) „A három Dharma pecsét (Dharma mudrá) az állandótlanság (anitjá), az éntelenség (anátman),…

„A bölcs bódhiszattva, Buddha felébredését akarva, A figyelmetlen viselkedést elhagyja És mindig törekedjen figyelmességre! Függő jelenségekről meggyőződött bölcs Nem lakozik szélsőséges nézetekben; Tudja: nincs jelenség feltétel nélkül, Hanem okok és feltételek szerint keletkeznek. A…

A tudat egy esemény „Szigorúan véve, a tudat nem az, ami tud (cselekvő), nem is az, amin keresztül a tudás történik (eszköz), hanem csupán egy tárgy tudásának folyamata. A tudat nem egy lény, ami van, hanem egy esemény, ami történik, a megfelelő feltételek miatti egy történés. Egy tevékenység, de…

„Hogy követni tudjuk ezt a létforgatagból megszabadító utat, először fontos megértenünk, mit jelent pontosan a létforgatag, avagy szamszára. Ezért ebben az üzenetben szeretném megosztani veletek a létforgatag három szintjét: a külsőt, a belsőt, s a titkosat. A külső létforgatag megértéséhez először…

„Csak szenvedés van, de nem található a szenvedő. Vannak tettek, de nem található a cselekvő.” (Vsm. XVI.90. / 513.; idézi Valpola Ráhula: A Buddha tanítása, 52. o.) „Van olyan jelentés, ami szerint helyesen mondhatnád, hogy Gótama remete megsemmisülés tant tanít. A kapzsiság, utálat,…

„Ragaszkodás az ember saját nézetéhez, és hasonlóképp,Ellenérzés mások nézetével szemben: ez mind csak gondolatok.Ezért a ragaszkodás és ellenérzés felszámolásávalÉs az elemzés alkalmazásával a szabadság gyorsan elérhető.”(Madhjamakávatára 6.119) „Akik megszabadulásra vágynak, először el kell…

– Minden cselekedet a dharmakája működése. Mi a dharmakája?– Minden cselekedet a dharmakája működése – mondta Ta-an. – Az öt halmaztól külön mi az eredeti test? – kérdezte egy szerzetes.– Föld, víz, tűz, szél, érzés, észlelés, késztetés, tudat.– Ezek nem az öt halmaz?– Ezek másik öt halmaz.– Ha…

„Bár nincs én, a szon tanítók azt mondják: találd meg az „úrt” vagy „gazdát” (zhurengong/juin’gong 主人公), mert különben nem próbálnád megoldani a létezés alapvető problémáját.” (A Bird in Flight Leaves No Trace by Seon Master Subul, p 48) „Amit a legtöbben az énnek hiszünk, az úgymond egy érzelmi…

„Ha kifejtik az igazságot ahogy van,A közmegegyezésest meg nem zavarja;Külön közmegegyezésestőlVégső igazság nem lelhető. Üresként tanítják a közmegegyezésest,A közmegegyezéses maga az üresség;Egyik nélkül nem lehet a másik,Ahogy, ami született, elmúlik.” (Nāgārjuna: Bodhicittavivaraṇa, 67-68.…

A buddhizmusban nem külső dolgok magyarázatáról van szó, hanem a tapasztalás vizsgálatáról, mert a célja a szenvedés megértése és felszámolása, s a szenvedés az egyéni tapasztalásban jelenik meg. Tehát például a Gellért-hegy esetében a „teremtés” abban áll, hogy egyáltalán Gellért-hegynek hívjuk -…

Hogy mit értenek anattā alatt a korai szövegekben, azt maguk a korai szövegek elárulják. A sakkāyadiṭṭhi fogalmát gyakorlatilag ugyanúgy magyarázza a Mahāpuṇṇamasutta (MN 109) és a Chachakkasutta (MN 148), azzal az eltéréssel, hogy míg az előbbiben az öt halmaz énként (atta) látása szerepel, az…

Mi a türelem? A türelem felismerés és elfogadás. A türelem foglalkozás, intézés, tisztázás és eloldódás. Például amikor az apa hazaér és a fia követelőzik - Apa, térdelj le és lovacskázzunk! -, és az apa erre letérdel és hagyja a fiát a hátán lovagolni. Az apa nem egyszerűen nem sértődik meg, hanem…

„Mivel minden oksági folyamatként létezik, a részek összeolvadásából erednek, nincs én, ami fennállna vagy szétesne. Ebben a pillanatban nincs „személy” vagy „én”; hol találhatna valaki egy tartós vagy széthulló ént? Ez a tanítás elveti az öröklét és a megsemmisülés nézeteit.Mivel a természet…

Minden jelenség összefoglalható a hat érzékterületben, avagy a létezés egésze, a világ nem egyéb, mint látvány, hang, szag, íz, tapintás, és tudati folyamat. Ezekből az első öt az, ami anyaginak mondható, míg a hatodik tudati. Mind a hat érzékelési terület feltételek függvényében keletkezik és…

Yangqi Hui mester felemelte botját és így szólt a gyülekezethez:- Egy minden, minden egy.Húzott egy vonalat és folytatta:- Hegyek, folyók, az egész föld, a világ öreg mesterei mind szét lettek zúzva. Mi van az orrlyukaitokkal?Hosszú csend.- A kardot igazságtalanság okán húzzák ki az ékköves tokból.…

Az egyhegyűség a figyelem fenntartása egy tárgyon. Ezt mindenki tudja és csinálja hétköznapi szinten, mivel ha foglalkozunk valamivel, akkor azon tartjuk a figyelmünket. Amitől a tudat képzéséhez használt módszerré válik, az az, hogy a közönséges esettel szemben nem azért tartjuk a figyelmünket…

"Ha mértéktartóan eszünk, alszunk, s teszünk más szükséges dolgokat, akkor nem ártanak. Ezért legyél magadra éber ezeknél, akkor nem lesznek a szenvedés forrásai. Ha tudjuk, hogyan legyünk mértéktartóak és takarékosak szükségleteinkben, akkor kényelmesen lehetünk."(The Collected Teachings of Ajahn…

Az én a cselekvő és a tapasztaló. Cselekvés és tapasztalás a hat érzékterület és az öt halmaz keretein belül történhet, így az én megállapítása ezek bármelyikével való azonosulásban vagy eltávolodásban történik. Az eltávolodás, a disszociáció, valaminek a tagadása az én viszonyában, hogy az nem én…

A buddhizmus a személyiségünkből fakadó problémák megoldása. A bajok az érzelmek vezérelte tettek következményei, míg az érzelmeket a nézetek idézik elő. A nézetek az emberekről és minden egyébről meglévő vélekedéseink, melyeket igaznak és valódinak tartunk. Megvizsgálva egy vélemény mibenlétét,…

A különbség aközött, amikor valami jó vagy rossz dolog történik egy távoli helyen ismeretlen emberekkel, és amikor velünk történik ez, hogy az előbbi esetben nincs érzelmi bevonódásunk, míg az utóbbi során nagyon is van. Ebből láthatjuk, hogy az én gondolatából miként jelennek meg az érzelmek.…

A madhjamaka érvelés megértéséhez fontos tisztán látni, hogy pontosan mi is az, amit cáfolnak. A tárgya az érveknek a lényegiség, az önvaló, a független lét. Ez a lényegiség az a nézet, hogy valami van önmagában, eredendően és változatlanul. Ilyen lényegiség az…