„A bölcs bódhiszattva,
Buddha felébredését akarva,
A figyelmetlen viselkedést elhagyja
És mindig törekedjen figyelmességre!
Függő jelenségekről meggyőződött bölcs
Nem lakozik szélsőséges nézetekben;
Tudja: nincs jelenség feltétel nélkül,
Hanem okok és feltételek szerint keletkeznek.
A feltételekből keletkező születetlen,
Keletkezésének nincs eredendő lényege.
Feltételektől függőt tanítják üresként.
Aki érti az ürességet, az figyelmes.
Ami feltételes az jeltelen,
Reménytelen és békés.
Az élettelen, mint a fű és fa,
Nincs a márák befolyása alatt.
A feltételektől függőséget tudóban
Nem keletkezik én és enyém fogalma.
Kiben nem létezik valaki és valakié,
Ő figyelmes.
Nem ural, nem birtokol,
Nem megragad, nem elhagy,
Jelenségeket mindig világosként ismeri,
Ő figyelmes.
...
A függő keletkezést értő
Négy tulajdonsága:
Jelentés, bölcsesség, valóság, végső értelem
Ismerete - ez a figyelmesség.
Jelenségek függőségét értő
Látja a Dharmát és a Tathágatát.
A valóság és függő keletkezés azonossága
A valóság elérése, örökké vágytalan.
Függő keletkezésen maradásból jön elérés.
A jelenségek szavak és hang nélküliek.
Aki ezt érti, azt hívják
Buddhának vagy tathágatának.
Belátás szemével látja a függőséget;
Látni, hogy nincs mit látni, a Dharma látása.
Aki a belátás szemével látja a függőséget,
Arról mondják, hogy látja a Buddhát.
Az eredmény: szennybe sose merül.
A nemesekben bizalma állandó,
A széteső jelenségeket el nem hagyja,
És védelmezi a nemesek vonalát.”
(The Questions of the Nāga King Anavatapta 1.189-194 / 佛說弘道廣顯三昧經 T15n635p497a28-b10; 1.219-223 / T15n635p498a3-12)
