Lelketlen Béka

„Ahogy korábban említettem: a ragaszkodás a szenvedés forrása. Tehát az elengedés nyilván nem azt jelenti, hogy nincs többé dolgod a szüleiddel, az nem lenne helyes. Ez inkább egy hozzáállás, vagy szemléletmód. Mit mondott a Buddha? Azt mondta, hogy szemlélődj: mindenki, akit szeretek és kedvelek,…

„Először is, bárki, aki a Dharmát szeretné gyakorolni, az elégedettségben és kevés vágyban képezze magát. Ez azt jelenti, hogy boldogok vagyunk azzal, amink van, úgy érezzük, hogy az elég, és nem állandóan azon gondolkozunk, hogy még szükségünk van erre meg arra. Bárkik legyünk is, ezek a minőségek…

„Mindannyiunknak van az az érzése, hogy különálló lények vagyunk. Ez mondatja velünk: vagyok. Azonban, ha figyelmesen magunkra tekintünk, felfedezzük, hogy sok összetevőből állunk, és hogy nincs semmi a testünkben vagy tudatunkban, amit rögzíthetnénk és azonosíthatnánk, mint én. Van bármi abban,…

„Amikor meditálunk, azt találjuk, hogy az embernek kétféle szenvedése van: a test és elme közönséges szenvedése, amit az öt khandhának hívnak, vagyis a fizikai test, érzés, észlelés, képzetek, tudatosság. És van a bajosabb szenvedés, ami a sóvárgásból és ragaszkodásból jön. Honnan jön a szenvedés?…

„Amikor elkezdjük a Dharmát gyakorolni, öt egymást követő szinten megyünk keresztül: először nincs semmilyen megértésünk; aztán félreértéseket alkotunk; majd fokozatosan haladunk a részleges, majdnem teljes, és tökéletes megértésig. Ez az öt szint egyaránt érvényes a nézetre, a gyakorlásra, s a…

„A légzés bemenő és kimenő természete a mulandóságról tanít. Ez elegendő a megvilágosodáshoz. Nem kell semmi különleges helyre menned, csak figyeld a légzésed és megvilágosodhatsz! De éberré kell válnod és megvizsgálnod! Ez nem olyan, amit csak elhiszel, hanem amit megfigyelsz és tanulsz belőle. De…

„Élvezet és irtózat valamely adott érzet függvényében keletkezik. Például, ha látunk valami tetszőt, az elme a tetszés körül bonyolít. Ha elural az élvezet vagy az irtózat, az elme máshogy bonyolít. Más szóval, az elme nem úgy látja a dolgokat, ahogy vannak. Amikor azt mondjuk, az elme nem úgy látja…

„Mint mindig, remélem ez az üzenet jólétben, egészségben és boldogságban ér el. A mai Guru Rinpocse napon szeretném megosztani mindnyájatokkal – Dharma fivéreimmel, nővéreimmel és barátaimmal – az összes gyakorlat és tanítás lényegi pontját, amit a Buddha, Guru Padmaszambhava, a bódhiszattvák, és a…

„Például amikor váratlanul beteg leszel, nem tudod meghatározni, hogy ez korábbi kamma, vagy talán csak az időjárás változása, vagy összeszedtél valami bacit a szomszédtól, vagy ilyesmi. De ragaszkodunk a testhez, és a tudat létrehozza a reakcióit és történeteit a testről. Ugyanígy van a tudattal,…

„Amikor felidézed a Buddhát, a tényt, hogy kapcsolatba kerültél a Buddha tanításával, hogy volt egy buddha a világon, hogy ezek a tanítások még mindig elérhetők számunkra, akkor már csak ezekre gondolni is nagy örömet okoz, ami különösen jó érzelem. Örömet (píti), boldogságot (szukha), nyugalmat…

A három Dharma pecsét (dharmamudrā trilakṣaṇā 三法印):1. Minden összetett állandótlan (sarvasaṃskārā anityāḥ 諸行無常)2. Minden dharma éntelen (sarvadharmā anātmānaḥ 諸法無我)3. A nyugalom nirvána (śāntaṃ nirvāṇaṃ 寂滅涅槃) „A három Dharma pecsét (Dharma mudrá) az állandótlanság (anitjá), az éntelenség (anátman),…

„A bölcs bódhiszattva, Buddha felébredését akarva, A figyelmetlen viselkedést elhagyja És mindig törekedjen figyelmességre! Függő jelenségekről meggyőződött bölcs Nem lakozik szélsőséges nézetekben; Tudja: nincs jelenség feltétel nélkül, Hanem okok és feltételek szerint keletkeznek. A…

A tudat egy esemény „Szigorúan véve, a tudat nem az, ami tud (cselekvő), nem is az, amin keresztül a tudás történik (eszköz), hanem csupán egy tárgy tudásának folyamata. A tudat nem egy lény, ami van, hanem egy esemény, ami történik, a megfelelő feltételek miatti egy történés. Egy tevékenység, de…

A karácsony meghitt, csillogó, családi, meleg; megannyi finom étel, dallamos zenék, ünnepi hangulat; különleges látványok, hangok, szagok, ízek, érintések; kedvesség, szeretet, figyelmesség. Egy estére. Egy napra. Talán kettőre. Hogy karácsony legyen, mire karácsony lesz, készülődni kell. Napokig,…

„A Tripitaka nem fejt ki többet, mint csupán az erkölcs, összeszedettség, és bölcsesség. ... Az erkölcs, összeszedettség, és bölcsesség a buddha-felidézés Dharma kapuja. Miért? Az erkölcs jelentése megvédeni a rossztól. Ha képes vagy egyhegyűen felidézni a buddhát, semmilyen gonosz nem mer…

„Az együttérzés a ragaszkodás legjobb ellenszere, mert amikor őszintén együtt érzel, nincsenek önző vágyaid. A szerető kedvesség az utálat ellenszere, mert akkor mások boldogságát kívánod, nincs benned rossz szándék vagy ellenségeskedés. A bódhicsitta a tudatlanság ellenszere, mert az a tudat üres…

„Csak szenvedés van, de nem található a szenvedő. Vannak tettek, de nem található a cselekvő.” (Vsm. XVI.90. / 513.; idézi Valpola Ráhula: A Buddha tanítása, 52. o.) „Van olyan jelentés, ami szerint helyesen mondhatnád, hogy Gótama remete megsemmisülés tant tanít. A kapzsiság, utálat,…

A szenvedés (dukkha) jelentése a buddhizmusban többrétű, s három fajtáját szokás megkülönböztetni. Van a fájdalmas élmény, ami a keletkezésében kellemetlen érzés. Van az élvezetes élmény, ami az elmúlásában fájdalmas. S van a késztetett, alkotott, összetett élmény, ami a fenntartásában küzdelmes és…

Az Iroha-uta (いろは歌) egy olyan dal, ami a japán szótagírás (kana) minden elemét egyszer tartalmazza. Kúkait, a japán Singon irányzat alapítóját tartja a hagyomány a szerzőjének, de minden valószínűség szerint a mű későbbi. A verset évszázadokon át használták az írás oktatására Japánban, s a modern…

– Minden cselekedet a dharmakája működése. Mi a dharmakája?– Minden cselekedet a dharmakája működése – mondta Ta-an. – Az öt halmaztól külön mi az eredeti test? – kérdezte egy szerzetes.– Föld, víz, tűz, szél, érzés, észlelés, késztetés, tudat.– Ezek nem az öt halmaz?– Ezek másik öt halmaz.– Ha…

„Bár nincs én, a szon tanítók azt mondják: találd meg az „úrt” vagy „gazdát” (zhurengong/juin’gong 主人公), mert különben nem próbálnád megoldani a létezés alapvető problémáját.” (A Bird in Flight Leaves No Trace by Seon Master Subul, p 48) „Amit a legtöbben az énnek hiszünk, az úgymond egy érzelmi…

„Kezdetben látjuk, hogy ami a szívet megköti, az a sakkāyadiṭṭhi – az én nézete, a személyiség nézet, a dolgokat énként és enyémként, teként és tiédként látni. Kezdetben ez az első béklyó, a szív első köteléke, amit meg kell javítanunk, meg kell gyógyítanunk. Ezt már tudjuk, és létrejön az észlelés,…

„Ha kifejtik az igazságot ahogy van,A közmegegyezésest meg nem zavarja;Külön közmegegyezésestőlVégső igazság nem lelhető. Üresként tanítják a közmegegyezésest,A közmegegyezéses maga az üresség;Egyik nélkül nem lehet a másik,Ahogy, ami született, elmúlik.” (Nāgārjuna: Bodhicittavivaraṇa, 67-68.…

A buddhizmusban nem külső dolgok magyarázatáról van szó, hanem a tapasztalás vizsgálatáról, mert a célja a szenvedés megértése és felszámolása, s a szenvedés az egyéni tapasztalásban jelenik meg. Tehát például a Gellért-hegy esetében a „teremtés” abban áll, hogy egyáltalán Gellért-hegynek hívjuk -…

Egész életünkben építettük az én képzetét, önmagunkat, majd egy nap egy bölcs tanító azt mondja: „Igazából nincs semmilyen én.” És ezt képesek vagyunk elhinni. De még mindig nem tudjuk feladni. Azért, mert az éberség és belső nyugalom mértéke nem elegendő, hogy belátásra jussunk. Ezért dolgoznunk…