HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Dal a mulandóságról

2023.03.17. 14:53 Astus

Az Iroha-uta (いろは歌) egy olyan dal, ami a japán szótagírás (kana) minden elemét egyszer tartalmazza. Kúkait, a japán Singon irányzat alapítóját tartja a hagyomány a szerzőjének, de minden valószínűség szerint a mű későbbi. A verset évszázadokon át használták az írás oktatására Japánban, s a modern korig meghatározta a japán "ábécé" sorrendjét. Ezzel együtt a mondanivalója alapvetően buddhista, amit a Maháparinirvána szútra (Daihacu nehan kjó 大般涅槃經) eme gyakran idézett (pl.: A Jingde chuandeng lu szerint ezek a Buddha utolsó szavai, s A hatodik ős emelvény beszédének hetedik fejezetében erről kérdez egy Zhidao nevű szerzetes) versére vezetnek vissza:

"Semmi késztetett nem örök,
Törvényszerűen keletkeznek és elmúlnak,
Ami keletkezik, az el is múlik,
Megszűnése boldogság."
(T1n7p204c23-24)

Ennek megfelelője a páli kánonban:

"Mulandó, ami összetett; születni és pusztulni kell;
mi születik, meg is szűnik: boldogság, ha ez elcsitul."
(DN 16)

S íme az Iroha-uta magyarul:

Bár ragyogók színei,
Szertefoszlanak.
Ebben a világunkban
Örökké ki él?
A lét mély szurdokait
Most meghaladva,
Csak semmi sekély álom,
Sem más bódulat.

("létnek" fordítottam az ui 有為 kifejezést, ami a saṃskṛta (összetett/késztetett) megfelelője, míg a Nirvána szútra versében szereplő gjó 行 a saṃskāra (késztetés/késztetett/összetevés) fordítása)

Szólj hozzá!

Címkék: fordítás buddhizmus megszabadulás nirvána szamszára belátás állandótlanság

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/18074038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása