Lelketlen Béka

„Az egyéni szenvedésünk óriási része csupán az, hogy az elme elveszik az érzelmeiben, gondolatmeneteiben, aggodalmaiban, és a többiben. Ha minden alkalommal, amikor valami erős érzelmi reakciót vált ki – aggodalmat, bánatot, valamilyen megszállottságot, bármilyet – ha mindig, amikor ez történik, azt…

„Fontos megértenünk a célt, amiért gyakorlunk. A cél a szanti. A szanti nyugalmat, illetve békét jelent. A boldogságnak vannak más formái, amiket elég könnyű megérteni. Például lakhelyet építeni, hogy védjen a hőség és eső ellen, kényelmet nyújt a testnek; ez egy anyagi boldogság. Azonban a Buddha…

„A Dhammát hallgatni, a Dhammát gyakorolni, ezek nagyon fontosak, mert amikor az elme békés lesz, könnyen megjelenhet a bölcsesség. Ezért recitáljuk a meditációs szavakat, mint parikamma (előkészítő), legyenek azok a »buddhó, dhammó, szanghó«, vagy a »késza, lóma, nakha, danta, tacsó« (haj, szőr,…

„A gyakorlás valódi helye, a gyakorlati megközelítés, hogy az érzés, védaná, miként feltétele a tanhá, a sóvárgás keletkezésének. A sóvárgás szolgál feltételül a ragaszkodásnak, létesülésnek, születésnek. De a védaná egész életünkben folyton megjelenik, és ha nincs tudatosság és bölcsesség, szati és…

- Honnan tudjuk, hogy helyes nézetünk van?- Nem gondolnám, hogy lenne ilyenünk, maradandóan, mint egy dolog. Elmélkedéshez ez egy jó kérdés. Helyes a nézetem ma, itt és most? Van, amikor csak abból tudod megmondani a helyes nézeted fokát, hogy milyen helyzetekben vagy, mikkel találkozol, mikkel…

- Mit ért Ácsán Cshá az alatt, hogy ízelítő a szabadságból? Az milyen tudatállapot?- Szabad. Először is szabad az alap szenvedéstől, amit az öt akadálynak hívunk. Nincs igazán vágy. Felismerted a vágyat, mint szenvedésforrást. Tehát elengedted a vágyakat. Elengedted az haragot, álmosságot,…

„Megérkezve a kolostorba, gyakoroljuk, amennyire csak tudjuk, az éberséget, majd a bölcs elmélkedést azon, ami történik, mialatt figyelmünket visszafordítjuk a testünkre és az elménkre, az öt halmazra. Ilyenkor van esélyed elmélkedni, ránézni arra, ami történik. Úgy látni, ahogy van: egy sor…

„Mondani, hogy hallom a hangot, és beszélni róla, hogy milyen hang, hasznos, és megtehetjük, de megvan a veszély, hogy kötődni kezdünk ehhez az énérzethez, mint valami valódibb dologhoz. Úgymond lepecsételjük a tapasztalatunkat az énérzettel, még az olyan egyszerű dolgot is, mint egy csengő hangja.…

„Ácsán Cshá szokta mondani: »Ha nem jó, hagyd meghalni! Ha nem hal meg, alakítsd jóvá!« Ezzel arra biztat, hogy tekints a saját tudati tevékenységeidre. Ha észlelsz valamilyen rossz szokást, amibe folyton visszaesel – úgy mint bizonyos képzelődés, vágyálom, valamit ismétlődően kívánsz, tehát…

„Ha az elméd mondjuk a technológiában keres boldogságot – mindig tekerget, gombokat nyomogat, üzenget, képeket néz, játszik, információt keres, stb. – akkor az egy nagyon törékeny boldogság. Mindig függsz a következő képtől, a következő szótól, vagy a következő dologtól, hangtól, ami kijön a…

„A nemes nyolcas út megmondja, mit tegyél. Először kezded a helyes cselekvéssel, ami azt jelenti: tartózkodni az öléstól, a lopástól, és a házasságtöréstől. A helyes beszéd azt jelenti: nem hazudni. Aztán a következő a helyes megélhetés, hogy azzal ne árts más embereknek vagy az állatoknak. Ezután…

„A nibbána a kilészák megszűnte. A kapzsiság, ellenszenv, és zavarodottság megszűnte. Mondhatjuk, hogy ez a Dhamma egy tulajdonsága, avagy minősége. A nibbána a sóvárgás és vágy megszűnte, mert minden sóvárgás és vágy el lett hagyva. Az élvezet a vágyból jön. Az elégedettség a vágyból jön. Az…

Az ember a szokás, ahogy az vagyok, amit szoktam. Ha ismersz, tudod, hogy hogy szoktam ülni, állni, sétálni, beszélni, írni, nézni, hallgatni. Ha ismerem magam, akkor tudom, hogy szoktam gondolni, érezni, beszélni, viselkedni. Megszokjuk egymást, ha szokásaink összeillenek, s legjobb esetben…

„A lényeg, hogy folyamatosan reflektáljunk és tanuljunk, s használjuk a négy nemes igazságot, mint szerkezetet vagy tervrajzot. Ez a dukkha, ez a dukkha oka, ez a dukkha végéhez vezető gyakorlat, és ez a dukkha vége, amit magunknak kell megismerni, megtapasztalni, megvalósítani. Ez az egésznek a…

„Talán nem régóta gyakorlunk, de akarunk tudni és látni. Érteni akarjuk a Dhammát, látni a Dhammát, és esetleg szótápannává válni. Viszont nem gondoljuk át, hogy vajon nem túl hamar várjuk-e ezt. Időbe telt felnőnünk. Az is sok időbe telt, hogy kijárjuk az iskolákat. Ezért, ha van hitünk a…

„A valódi áldás meglátni a sóvárgásod. Ha a munkahelyeden merül fel - a megélhetéseddel, másokkal való viszonyoddal, ahogyan másokkal kijössz vagy nem jössz ki, versengéssel, nehézségekkel kapcsolatban - akkor arra kell figyelned. De gyakran a legjobb módja a munkahelyeddel kapcsolatos sóvárgásra…

A buddhista út a megszabaduláshoz összefoglalható úgy, mint érdemet és bölcsességet gyűjteni. Érdem az, ami a jó tettek eredménye, ami kellemes és élvezetes tapasztalat, s nem jár bajjal. Az ellentéte a rossz tettekből következő fájdalmas tapasztalat, ami gondot okoz. Hogy egy tett az érdemes vagy…

„Ha nem tudsz a jelen pillanatban maradni, mert folyton a gondolataidat követed, reagálsz dolgokra, és fennakadsz dolgokon, akkor ez az elvégzendő munkád, ez a gyakorlat. A négy nemes igazság segít mindent a megfelelő megvilágításba helyezni. A dukkhát meg kell ismerni. Néha csak tudnod kell róla,…

„Elkezdesz tanulni az elmédről, és felismered, hogy ebben a legjobb barátod az éberség gyakorlata. Ezért beszélünk olyan sokat az éberségről. Persze, a Dhamma hallgatása, a tanítók és a Dhamma barátok is segítenek, de végső soron a legjobb barátunk a szati, az éberség gyakorlata, mert ez a minőség…

„Természetesen a legjobb, ha követed az előírásokat és meditálsz, mert ahogy meditálsz, egyre inkább tisztába kerülsz az elméddel, azzal, hogy ha feszült vagy, az honnan jön és mit kezdhetsz vele. A feszültséget mi magunk teremtjük, mint ahogy minden szenvedésünket, félelmünket, ragaszkodásunkat,…

„Szeretnénk valakik lenni, és szeretnénk, hogy a világ körülöttünk olyan legyen, amilyennek akarjuk. Megpróbálunk olyanná válni, vagy olyan világot teremteni. Buddhista gyakorlóként úgy mondanánk, hogy egyfajta mennyei világot, ahol nincs szenvedés, mindenki jól viselkedik, minden jó, senki sem…

„Legyen egy bázisa az elmének, egy meditációs tárgya, amiben az elme boldog. Válasszunk egy meditációs tárgyat, amit az elme szeret és aminek örül, mert akkor nem futkos más dolgok után. Az elme így nem nyugtalankodik, minthogy a boldogság a szamádhi közeli oka. Tehát amikor belélegzek és…

„Annyit gyakorlod az éberséget, amennyit csak tudod, és annyira erőssé és folyamatossá teszed, amennyire csak tudod. A legtöbben az éberséget különféle tárgyakkal fejlesztik először, mint a légzés, vagy a Buddhó, vagy a metta, vagy a test, és az elméjüket igazán szilárddá teszik. Folyamatos éberség…

„A Buddha nagy szerető kedvességgel és együttérzéssel elhozta a Dhammáját, hogy negyvenöt éven át tanítson minden embert: szerzeteseket, novíciusokat, apácákat, világi férfiakat és nőket. Tette ezt egyetlen pihenőnap vagy szünnap nélkül. Bárki, akinek elég érett érdemei és felhalmozott erényei…

„Amikor tanított, az elég érthető volt, mert nem volt nagy szókincse, hogy választékossá tegye. Általában az öt halmazról beszélt. Az öt khandha a belátás fejlesztésének alapja, ezt használjuk nyersanyagnak. Úgy mondta: mindenkinek öt khandhája van, férfinak, nőnek, akárhol is született a világon,…