Lelketlen Béka

„Amikor meditálunk, azt találjuk, hogy az embernek kétféle szenvedése van: a test és elme közönséges szenvedése, amit az öt khandhának hívnak, vagyis a fizikai test, érzés, észlelés, képzetek, tudatosság. És van a bajosabb szenvedés, ami a sóvárgásból és ragaszkodásból jön. Honnan jön a szenvedés?…

„A légzés bemenő és kimenő természete a mulandóságról tanít. Ez elegendő a megvilágosodáshoz. Nem kell semmi különleges helyre menned, csak figyeld a légzésed és megvilágosodhatsz! De éberré kell válnod és megvizsgálnod! Ez nem olyan, amit csak elhiszel, hanem amit megfigyelsz és tanulsz belőle. De…

„Élvezet és irtózat valamely adott érzet függvényében keletkezik. Például, ha látunk valami tetszőt, az elme a tetszés körül bonyolít. Ha elural az élvezet vagy az irtózat, az elme máshogy bonyolít. Más szóval, az elme nem úgy látja a dolgokat, ahogy vannak. Amikor azt mondjuk, az elme nem úgy látja…

„Mint mindig, remélem ez az üzenet jólétben, egészségben és boldogságban ér el. A mai Guru Rinpocse napon szeretném megosztani mindnyájatokkal – Dharma fivéreimmel, nővéreimmel és barátaimmal – az összes gyakorlat és tanítás lényegi pontját, amit a Buddha, Guru Padmaszambhava, a bódhiszattvák, és a…

„Például amikor váratlanul beteg leszel, nem tudod meghatározni, hogy ez korábbi kamma, vagy talán csak az időjárás változása, vagy összeszedtél valami bacit a szomszédtól, vagy ilyesmi. De ragaszkodunk a testhez, és a tudat létrehozza a reakcióit és történeteit a testről. Ugyanígy van a tudattal,…

„Amikor felidézed a Buddhát, a tényt, hogy kapcsolatba kerültél a Buddha tanításával, hogy volt egy buddha a világon, hogy ezek a tanítások még mindig elérhetők számunkra, akkor már csak ezekre gondolni is nagy örömet okoz, ami különösen jó érzelem. Örömet (píti), boldogságot (szukha), nyugalmat…

„A Tripitaka nem fejt ki többet, mint csupán az erkölcs, összeszedettség, és bölcsesség. ... Az erkölcs, összeszedettség, és bölcsesség a buddha-felidézés Dharma kapuja. Miért? Az erkölcs jelentése megvédeni a rossztól. Ha képes vagy egyhegyűen felidézni a buddhát, semmilyen gonosz nem mer…

„Ragaszkodás az ember saját nézetéhez, és hasonlóképp,Ellenérzés mások nézetével szemben: ez mind csak gondolatok.Ezért a ragaszkodás és ellenérzés felszámolásávalÉs az elemzés alkalmazásával a szabadság gyorsan elérhető.”(Madhjamakávatára 6.119) „Akik megszabadulásra vágynak, először el kell…

A jóga és más nem buddhista rendszerek gondolatoktól mentes elmélyedését a buddhizmusban "nem észlelő elmélyedésnek" (asaṃjñisamāpatti 無想定) hívják, s ezzel legfeljebb eszméletlen istenként (asaṃjñika 無想天) lehet születni. Ennek kapcsán mondja a Mahāprajñāpāramitāśāstra (XXX.2.4 / T25n1509_p0191c21),…

„Bár nincs én, a szon tanítók azt mondják: találd meg az „úrt” vagy „gazdát” (zhurengong/juin’gong 主人公), mert különben nem próbálnád megoldani a létezés alapvető problémáját.” (A Bird in Flight Leaves No Trace by Seon Master Subul, p 48) „Amit a legtöbben az énnek hiszünk, az úgymond egy érzelmi…

„Kezdetben látjuk, hogy ami a szívet megköti, az a sakkāyadiṭṭhi – az én nézete, a személyiség nézet, a dolgokat énként és enyémként, teként és tiédként látni. Kezdetben ez az első béklyó, a szív első köteléke, amit meg kell javítanunk, meg kell gyógyítanunk. Ezt már tudjuk, és létrejön az észlelés,…

Az összeszedettség elérésének kilenc foka azt mutatja, hogyan jutunk el attól a ponttól, hogy választunk egy meditációs tárgyat, addig, hogy gond nélkül meg is tudunk annál maradni, avagy eljutunk az elmélyedés (dhyāna) kapujába. A tudat tartásának kilenc foka (navākārā cittasthiti) 1. tartás…

Egész életünkben építettük az én képzetét, önmagunkat, majd egy nap egy bölcs tanító azt mondja: „Igazából nincs semmilyen én.” És ezt képesek vagyunk elhinni. De még mindig nem tudjuk feladni. Azért, mert az éberség és belső nyugalom mértéke nem elegendő, hogy belátásra jussunk. Ezért dolgoznunk…

A megszabadulás feltétele a belátás, a belátás feltétele a nyugalom, a nyugalom feltétele az erkölcsösség. Miért? Ha erkölcstelenül, vagyis ártalmasan viselkedünk, akkor aggódunk miatta, s ez nem hagy nyugodni. Ha nyugtalanok vagyunk, akkor nem tudunk összeszedetten figyelni. Összeszedett figyelem…

Ahhoz, hogy valamivel kezdjünk valamit, először fel kell fognunk. Ez a felfogás egy gondolati tevékenység. Amit megragadunk, az mindig valamilyen gondolat, mert úgy tartjuk róla, hogy igaz, valódi, fontos. Észre venni, hogy amit felfogunk, az csak egy gondolat, s hogy a gondolat maga függő és…

A figyelmet akkor ragadja el valami, ha azt fontosnak véljük, olyannak, aminek jelentősége van számunkra. Ezért a belátandó a jelenségek tartalmatlan, megbízhatatlan, feltételes, s jelentéktelen mivolta, mert akkor már nincs ok beléjük kapaszkodni, rájuk támaszkodni, s nem tudják tovább táplálni a…

Az egyhegyűség a figyelem fenntartása egy tárgyon. Ezt mindenki tudja és csinálja hétköznapi szinten, mivel ha foglalkozunk valamivel, akkor azon tartjuk a figyelmünket. Amitől a tudat képzéséhez használt módszerré válik, az az, hogy a közönséges esettel szemben nem azért tartjuk a figyelmünket…

Ami megszületik, az meg is hal.   De ha azt hiszed, hogy a halállal mindennek vége, akkor arra a téves következtetésre jutsz, hogy az "életet élni kell", s kiélvezni mindent, amit csak lehet. Ez a hedonista gondolkodás, ami szenvedéshez vezet. Mert minél inkább élvezeteket akarsz,…

Ötféle vágy tartja fogva az embert: vágyakozás látványok, hangok, szagok, ízek és testérzetek után. Hasonlóan ötféle vágy, konkrétabb megfogalmazásban: vágyakozás gazdagság, hírnév, szex, étel-ital és alvás után. Ezek a testi vágyak, amik elégedetlenséget, fájdalmat és…

Az elme olyan, mint az ágról ágra, fáról fára ugráló majom, ami egyik dolgot ragad meg a másik után. A gondolatok áramlanak, mint a hegyről leömlő zúgó folyó. Egyetlen pillanat alatt is tucatnyi gondolat jelenik meg és foszlik szét. De mindaddig észre sem vesszük ezt a hatalmas…

Rengeteg érzelmünk van és ezek az érzések különböző intenzitással jelennek meg egyetlen napon belül is. De ha leegyszerűsítjük, akkor három fő érzelemről beszélhetünk: vágy, harag, érdektelenség, melyek a kellemes, kellemetlen és semleges érzéssel járnak együtt. Ami…

Miben hisznek a buddhisták? A tudatban.Mi a tudat? Az, ami érez, gondol, tapasztal.Miért fontos a tudatban hinni? Mert a tudat határozza meg a világunkat.Mit jelent hinni a tudatban?Felismerni azt, hogy a gondolatok és érzések alakítják folyamatosan azt, amit megélünk.Hogyan alakítja a…

A tapasztalati világunkat három fő részre lehet osztani: test, érzelmek, gondolatok. Ez nem hagyományos buddhista csoportosítás, viszont könnyebben érthető, hogy miről is van szó és mire figyeljünk. A következőkben a meditáció elnyugtatás (szanszkrit: samatha) és belátás…

Mit mond a buddhizmus erről, mit mond a buddhizmus arról? Hozzá vagyunk szokva, hogy a vallások és egyéb szervezetek megmondják, hogy a tagoknak mit kell tenniük, mik a szabályok. A buddhizmusban ilyen módon nem léteznek törvények. Itt nem mondja meg senki, hogy mit kell csinálni.…

Évszázadok óta a legelterjedtebb módja a Zen gyakorlásának (canchan/sanzen 參禪) Kínában a kérdés "Kicsoda éber a buddhára?" (nianfo shi shei/nenbutsu ze dare 念佛是誰). A buddha-éberség (nianfo/nenbutsu 念佛) azon módszeréről van itt szó, ami a buddha nevének…