Lelketlen Béka

„Vannak olyan bolondok, Énnek hiszik testet, tudatot, Egyre inkább megragadják, Mulandóság elvét nem tudják. Testben nincsen cselekvő, És nincsen érzékelő, Nincsen ura a testnek, De tesz sokféle tettet. Hat érzékszerv és tárgy okán Hatféle tudatosság lesz, Három együttese nyomán Érintkezés az, ami…

„Egy másik, mondhatni szabványos tanítás, amit Szomdet Tó gyakran hangsúlyozott, az az öt halmaz megértése. Miként azt minden reggel kántáljuk, az öt halmaz alap a ragaszkodásra, alap a szenvedésre, amikor ragaszkodunk hozzájuk: a testhez, érzésekhez, észlelésekhez, képzetekhez,…

„Szenvedsz, mert a világ nem olyan, amilyennek akarod. De amikor gyakorlod az éberséget, arra figyelsz, hogy meglásd a dolgok természetét olyannak, amilyen. Hogy meglásd a Dhammát, az igazságát annak, ahogy a dolgok vannak. Elkezded elfogadni, hogy a test mulandó, megöregszik, megbetegszik, és egy…

„A Buddha minden tanítását - különösképpen azokat, amik az éberség felkeltéséről, majd pedig a Dhamma átgondolásáról, továbbá a testünk, érzéseink, s gondolataink mulandó természetének felismeréséről szólnak - csak azért adta, hogy segítsen nekünk. Csupán együttérzésből osztotta meg őket. Nem azért,…

„Ha túl tudunk jutni a betegségen, akkor azt tesszük, ugye? És mindig megpróbálunk, ami nem baj. Még a Buddha is arra bátorított, hogy törődjünk a testünkkel azért, hogy jó cselekedetekre és a Dhamma gyakorlására használhassuk. De végül nem menekülhetünk a betegségtől, utolér minket, ha nem idősen,…

„A sóvárgás mindig szenvedéshez vezet, ez egyszerűen egy természeti tény. Hajlamosak vagyunk személyesre venni: az én sóvárgásom, én érzésem, én vágyam. De ez csak egy tény, egy pszichológiai tény. A sóvárgás zaklatott elméhez vezet. Nem vezet békéhez, nyugalomhoz, világossághoz, hanem szenvedéshez,…

„A buddhizmusban van ez az ötös csoportja a dhammáknak, az öt erő: szaddhá, virija, szati, szamádhi, és pannyá. Együtt dolgoznak, hogy segítsenek megszabadítani az elménk a sóvárgástól, a ragaszkodástól.Szükségünk van a hitre. A hit gyakorlatilag azt jelenti, szeretünk gyakorolni. Akarnunk kell…

„A Buddha, lungpó Cshá, és minden tanító azt mondja, tegyünk erőfeszítést a szíla gyakorlásába és értsük meg a szerepét, hogy elnyerjük a hasznát, s megtapasztaljuk szamádhi tudatát. A szamádhi tudata a tudat, ami nyugodt, szilárd, boldog, elégedett. Ez nagyon fontos. Ha igazán érteni akarjuk a…

„Tényleg, minden meditáció jó meditáció. De attól lesz igazán jó, hogy megtanulunk elengedni. Látni, majd elengedni. Ha nagyon békétlen vagy egy meditációban, az rengeteg átgondolni-, szemlélni-, elengednivaló. Időnként attól elengedjük, hogy egyszerűen türelmesek vagyunk a szétszórt…

Hogy néz már ki?! Milyen már ez?! Normális?! Csúnya, gusztustalan, nem normális. Vidd a szemem elől! Látni sem akarom. Szép, imádnivaló, teljesen normális. Mikor láthatom újra? Tartsuk meg! Maradjon úgy! A taszító és vonzó benyomások irtózást és sóvárgást váltanak ki, amiket annak megfelelő tettek…

Hét évet nőtt hajamatDicsérte büszkén anyám,A bőkezű hercegnő,És csüngtem minden szaván. Fésülte, igazgatta.Feketéje ragyogottAz őszi nap fényében.Gondoltam: ez én vagyok. Egy derűs napon aztánRemeték nagy seregétLátta vendégül nálunk,Minthogy megszülettem én. Ott a Tan tábornokaMegszólított…

ye dharmā hetuprabhavā hetuṃ teṣāṃ tathāgato hyavadatteṣāṃ ca yo nirodha evaṃvādī mahāśramaṇaḥ Az okból lett dharmák okát a Tathágata elmondta,S azok megszűnését a nagy sramana megtanította. Ezeket a sorokat tanította Asvadzsit (a Buddha első öt tanítványa közül az egyik)…

„A tudatnak azok a részei, amelyek nem segítik elő a békét és boldogságot: a kapzsiság, a harag és a zavarodottság. Ezek olyan káros mentális állapotok, amelyekhez ragaszkodunk, és amelyekkel megtöltjük az elménket. Innen ered a szenvedésünk. Mindannyian tudjuk, milyen érzés haragosnak lenni –…

Éberen testre, szóra, képzetreNevelem magam jó tettre.Nem ártani egy lénynek seA buddhák örök intelme.Ölés, lopás, paráznaságA három testi gonoszság.Beszédből négyféle a rossz:Ami hamis, vagy mi megoszt,Vagy durva, vagy felesleges.Még hármat kerül, ki eszes,És marad tiszta a tudat:Nem kapzsi, nincs…

„Tehát a bölcsesség elengedéshez, feladáshoz, szenvtelenséghez, nem ragaszkodáshoz vezet. És az emberek folyton azt kérdik: »Jaj, ez azt jelenti, hogy a buddhizmustól száraz, robotszerű, érzéketlen leszel? « Mert papíron így hangzik. De ez csak papíron a buddhizmus, ugye? Gyakorolnod kell, hogy…

- Kedves Luangpó, ha nincs átman, avagy nincs én, akkor ki figyeli a gondolatokat és a légzést? - Nos, a konvencionális szinten beszélünk személyről, ugye? Azt mondjuk, van meditáló, van, aki éber a légzésre, van dhamma gyakorló, aki a Buddhát követi. A konvencionális, közönséges szinten beszélünk…

Thich Nhat Hanh: Meditálni azt jelenti: hazatérni önmagadhoz. Akkor tudod, hogyan törődj a dolgokkal, amik benned történnek, és tudod, hogyan törődj a dolgokkal, amik körülötted történnek. Minden meditációs gyakorlat célja visszavinni az igazi otthonodhoz: önmagadhoz. Anélkül, hogy visszaállítanád a…

Elégedetlen vagy, mert nem az történik, amire vágysz. Hogy megszűnjön az elégedetlenség, ismerd fel az elégedetlenséget, hagyd el a vágyat, és tapasztald meg az elégedetlenség megszűnését úgy, hogy elhatározod magad a vágyódás és haraggal ártás elhagyása mellett; ezért se szóval, se tettel, se…

„Ha anélkül látod a dolgokat keletkezni és elmúlni, hogy értenéd vagy látnád keletkezésük és elmúlásuk mögöttes okait és feltételeit, az kétféle hibás nézethez vezethet. Az egyik, mivel nem látod az okokat és feltételeket, azt gondolhatod, hogy véletlenszerűek. Csak keletkeznek és elmúlnak; okság…

„A csirke nem lehet kacsa, különböznek. A kacsa úszik a vízen, a csirke ül egy faágon vagy valami szénakazalon, de a csirke nem kacsa, a kacsa nem csirke. Ha azt akarod, hogy a kacsa csirke legyen, szenvedni fogsz, bosszankodni fogsz, panaszkodni. Ez olyan, mint amikor valaki azt mondja: »Nem kéne…

„Először is, bárki, aki a Dharmát szeretné gyakorolni, az elégedettségben és kevés vágyban képezze magát. Ez azt jelenti, hogy boldogok vagyunk azzal, amink van, úgy érezzük, hogy az elég, és nem állandóan azon gondolkozunk, hogy még szükségünk van erre meg arra. Bárkik legyünk is, ezek a minőségek…

„Mindannyiunknak van az az érzése, hogy különálló lények vagyunk. Ez mondatja velünk: vagyok. Azonban, ha figyelmesen magunkra tekintünk, felfedezzük, hogy sok összetevőből állunk, és hogy nincs semmi a testünkben vagy tudatunkban, amit rögzíthetnénk és azonosíthatnánk, mint én. Van bármi abban,…

„Amikor meditálunk, azt találjuk, hogy az embernek kétféle szenvedése van: a test és elme közönséges szenvedése, amit az öt khandhának hívnak, vagyis a fizikai test, érzés, észlelés, képzetek, tudatosság. És van a bajosabb szenvedés, ami a sóvárgásból és ragaszkodásból jön. Honnan jön a szenvedés?…

„Amikor elkezdjük a Dharmát gyakorolni, öt egymást követő szinten megyünk keresztül: először nincs semmilyen megértésünk; aztán félreértéseket alkotunk; majd fokozatosan haladunk a részleges, majdnem teljes, és tökéletes megértésig. Ez az öt szint egyaránt érvényes a nézetre, a gyakorlásra, s a…

„A légzés bemenő és kimenő természete a mulandóságról tanít. Ez elegendő a megvilágosodáshoz. Nem kell semmi különleges helyre menned, csak figyeld a légzésed és megvilágosodhatsz! De éberré kell válnod és megvizsgálnod! Ez nem olyan, amit csak elhiszel, hanem amit megfigyelsz és tanulsz belőle. De…