"Ha mértéktartóan eszünk, alszunk, s teszünk más szükséges dolgokat, akkor nem ártanak. Ezért legyél magadra éber ezeknél, akkor nem lesznek a szenvedés forrásai. Ha tudjuk, hogyan legyünk mértéktartóak és takarékosak szükségleteinkben, akkor kényelmesen lehetünk."
(The Collected Teachings of Ajahn Chah, p 56)
"A legtöbb érző lény sóvárog az ízek után; az ízekért gonosz dolgokat követnek el és a poklokban születnek. De akik [ismerik a Dharmát] elégedettek, nem sóvárgóak, mentesek az epekedéstől; nem borulnak le az íz érzetének, hanem elégedettek és még a nagyon gyenge minőségű étellel is táplálhatóak. Mikor meghalnak és újraszületnek, akkor a mennyben születnek; jó újraszületésük lesz az istenek és emberek közt. Mikor istenekként születnek, ambróziát esznek. Ezért, Kásjapa, az alamizsnáért menő szerzetes elfordul az ízek utáni sóvárgástól. Elméje megérti; nem lesz letört, még ha koszos kását is eszik egy héten át. Miért van ez? [Mert azt gondolja:] azért kell ennem, hogy tápláljam a testem és hogy fenntartsam a [nemes] ösvényt."
(Ratnarási szútra, in The Training Anthology of Śāntideva, p 127)
"A felajánlás lényegi pontja az ízek áldozati lakomaként felismerése.
Az ízekhez, mint finomhoz vagy undorítóhoz való ragaszkodás saját természetében felszabadul;
Ragaszkodástól mentesen az étel és ital a Legfőbb Csenrézit örvendeztető anyagok;
Az íz önfelszabadulásában szavald a hat szótagú mantrát!
Általában a finom, zamatos, vagy édes ízeket élvezzük, és nem szeretünk semmit, ami keserű, savanyú, égető, vagy csípős. Igazából csak a tudat ragaszkodik az ízekhez, mint finomak vagy undorítóak. Amint a tudat megérti, hogy ezen tulajdonságok születetlenek és mentesek minden létezéstől, minden íz tiszta természete felismerhető. Az étel és ital ekkor a ganacsakra bölcsesség felajánlásaivá válnak, a lakoma-felajánlás gyakorlatává.
Ezen gyakorlat által érdemeket halmozol, túllépsz az ételhez és italhoz való hajlamos ragaszkodáson, és elkerülöd az önfenntartás helytelen módjait. Mikor minden ragaszkodás felszabadul az alaptermészetbe, az a legfőbb felajánlás."
(The Heart Treasury of the Enlightened Ones, p 121-122)
"Látás, hallás, érzés, tudás akadálytalan
Hang, szag, íz, tapintás mindig szamádhi
Mint ahogy a madár repül az ég terében
Nem fog meg, nem dob el, nem utál vagy szeret
Ha megfelelsz a helyzetekre gondolattalanul
Akkor eléred, hogy szabad szemlélőnek* hívjanak"
(Treasury of the Eye of the True Teaching, vol 1, §188; X67n1309p579a20-22)
*Szabad szemlélő (guanzizai 觀自在): Avalókitésvara kínaiul, fordítható még "szemlélő/tekintő úrnak" is
