„Ragaszkodás az ember saját nézetéhez, és hasonlóképp,
Ellenérzés mások nézetével szemben: ez mind csak gondolatok.
Ezért a ragaszkodás és ellenérzés felszámolásával
És az elemzés alkalmazásával a szabadság gyorsan elérhető.”
(Madhjamakávatára 6.119)
„Akik megszabadulásra vágynak, először el kell engedjék az álláspontokhoz ragaszkodásukat. Akkor képesek lesznek Nágárdzsuna tanításaira támaszkodni, ami úgy magyarázza el a valóság természetét, hogy az összhangban van mindazzal, amit általánosan elfogadnak a világban. A lényegi jelentésben kell gyakoroljanak, mi szerint minden jelenség csupán függőn keletkezik. Ez a gyakorlat válik megszabadulásuk okává.
Az elemzés szemszögéből, és a nemesek szemszögéből, meg a kölcsönös függőség és a megszabadulás, amit annak megértése okoz, kifejezhetetlen. Semmit nem érnek el és senki sem éri el. Ennek megértésekor még azt sem mondják, hogy ilyen dolgok „nincsenek”. Nem próbálkoznak semmiféle leírással, olyan szavakat használva, mint „létezik”, „nem létezik”, „mindkettő”, vagy „egyik se”.
Ekkor nem gondol semmire. Nem kapaszkodik semmibe. Nem erőlködik. Semmit sem csinál. A nem cselekvés e nagyszerű állapotában művietlenül nyugszik, lazán és egyenlően.
Így nyugodva a tudat hatos csoportjának minden jelensége jelenség-üresség, hang-üresség, tudatosság-üresség. Nézz meztelenül! Nyugodj meztelen megszabadulásukban!
Ez a közép út legfőbb nézete és meditációja. Ez az, ami megnyilvánult a dicsőséges takpo kagyü nagyszerű lényeinek tudatában. Ez a folttalan szóbeli útmutatásuk.”
(The Karmapa's Middle Way, p 333)
