HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Hugyos buddha

2010.02.02. 23:57 Astus

問。急切處。請師道。師云。尿是小事。須是老僧自去始得。(X68n1315_p0085a05-06)

Kérdés:
- Kérem a tanítót, beszéljen az azonnal ittlevőről!
A tanító válaszolt:
- Vizelni nem nagy ügy, ez az öreg szerzetes is magától meg tudja csinálni.

(Öreg tisztelendők régmúlt beszédeinek feljegyzése, 14. tekercs: Zhaozhou Zhenji Zen tanító további feljegyzett beszédei [315.])

Ahogy ma reggel mentem le az aluljáróba a metróhoz tartva, a lépcső aljában egy férfi a csatornába hugyozott. Ez döbbenettel vegyes viszolygást váltott ki bennem, hogy ugyan miféle dolog már ilyet tenni. Nem mintha ez lett volna az első eset, hogy valakit Újpest-Központban látok könnyíteni magán, de csak most történt olyan, hogy ez egy erősebb ellenérzést is kiváltott.

Ha megfigyeljük, mikor valamilyen erősebb érzelem jelenik meg, az fokozottabb éberséggel is jár. Ez igaz egyaránt az ijedtségre, a haragra és a sóvárgásra is. A lényegi kérdés az, hogy mit teszünk ilyenkor, hogyan kezeljük a helyzetet. A legtöbb esetben megkapaszkodunk az érzésben, azonosulunk vele, s azt mondjuk "utállak", vagy "imádlak". De van olyan is, mikor birtokba vesszük az érzést, s akkor "tombol benne a düh", vagy "a vágy vezérli".

De használhatjuk az ilyen helyzeteket a gyakorlásunkhoz is. Ehhez észre kell vennünk azt, ami "azonnal itt van", vagyis az éberséget. Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy szó szerint fennakadnánk egy érzelmen, észre vesszük. Már csak azáltal, hogy tudatosítjuk egy érzelem jelenlétét, gyengítjuk a saját ragaszkodásunkat. De ez még kevés ahhoz, hogy teljesen megoldjuk a helyzetet. A fennakadás gyökeréhez kell lehatolnunk, a tudatot kell megvizsgálnunk. A tudat vizsgálata lehet több lépcsős, de lehet azonnali is.

Az azonnali, amit a Zen iskola favorizál, az, amikor ahelyett, hogy az érzelemmel bármit is kezdenénk, nem csinálunk semmit. Nem akarjuk megtartani, nem akarjuk elengedni. Nem bonyolítjuk ("ez ezt és ezt jelenti..."), nem egyszerűsítjük ("ez csak ennyi, semmi különös..."). Ezt pedig azért lehet megtenni, mert a tudat - s a jelenségek tudati jellegéből fakadóan a dolgok is - maga a buddha. A tudat a buddha, mert természete szerint eredendően mentes minden kötődéstől és kötöttségtől. Aki kételkedne ebben, csak nézze meg maga, hogy van-e bármi kötött is tudatában, illetve hogy tudatát bármiként is le tudja-e rögzíteni.

Hogy kapcsolódik mindez ahhoz, hogy Zhaozhou mester egyedül is képes pisilni? Nos, ki ne tudná önállóan kiüríteni a húgyhólyagját? Csak nehogy ebből csináljunk ügyet!

48 komment

Címkék: fordítás zen hétköznapok gyakorlás hirtelen éberség kóan buddha tudat

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr51724346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

plumbeus 2010.02.03. 18:44:42

Az idézetet kivéve teljesen érthető.
A Blahán is lehet gyakorolni ha Újpest már uncsi:)

A Nikk 2010.02.03. 21:34:41

"Az azonnali, amit a Zen iskola favorizál, az, amikor ahelyett, hogy az érzelemmel bármit is kezdenénk, nem csinálunk semmit."

Ha már elmondtad a "mit" illetve "mit nem", légyszi szólj valamit a "hogyanról" is. Márminthogy hogyan csinálod azt, hogy nem csinálsz semmit?

(Egyébként az úriembernek alighanem volt gyerekszobája, ezt onnan látni, hogy a csatornába vizelt s nemcsak úgy vakvilágba. :D)

Astus 2010.02.03. 22:03:54

Hogyan lehet nem csinálni semmit? Maradva a Zen vonalon: hagyd megjelenni, hagyd fennállni, hagyd elmúlni, s mindeközben ne tulajdoníts semmilyen jelentőséget az egésznek. Azt kell meglátni, hogy mikor és miként csinálunk valamiből ügyet, miként lesz valami fontos. Ha látjuk, mit jelent az, hogy különféle érzelmi képzeteket (képzetes érzelmeket) keverünk a dolgokba, onnantól világos, hogy ez az, amivel fogságban tartjuk magunkat. Vagyis avval, hogy az érzést úgy kezeljük, mint külső erőt, miközben pedig ezzel együtt fenntartunk egy belső ént, egy elszenvedő alanyt. A tudat természetére látni annyi, mint felismerni, hogy nincs ott sehol egy én, míg a jelenségek csupán a tudat játéka.

plumbeus 2010.02.04. 14:25:08

@Astus: akkor játszásiból megkérdezem, hogy hogy is lesz ebből együttérzés, és úgy általában mert nyilván segítség nélkül is el tudta intézni, bár ez nem mindenkinek sikerül...

Astus 2010.02.04. 20:11:08

@plumbeus: látva magunkon, hogy mi a szenvedés, megértjük mások szenvedését is. Felismerve mások szenvedését, s eldobva egocentrikus világképünket, természetes módon megjelenik az együttérzés. Röviden, a tudat természete eredendően együttérző.

plumbeus 2010.02.05. 20:14:51

@Astus: Aha szóval ha pisil az nem nagy ügy de ha el van ájulva mentőt kell hívni. (akinek előbb válaszolni kell néhány találós kérdésére).

plumbeus 2010.02.05. 20:15:33

@Astus: Szóval ha pisil az nem ügy, de ha ájult hívjuk a mentőt.

A Nikk 2010.02.06. 07:54:17

Ha pisil, megállhatsz gyönyörködni, s elbámulni, hogyan csillan meg a fény a vizeletsugáron, hogy törik permetté a pisi a kanálisvason... Elfogulatlanság nélkül nézve nem rosszabb látvány, mint a sokak által méltatott tengerparti naplemente.

Vagy meg lehet figyelni a körülállókat, kinek milyen kifejezést varázsol arcára az érdeklődésedet kiváltó esemény.
:)

plumbeus 2010.02.06. 11:10:16

@A Nikk: Túlbonyolítod és vallási rajongást csinálsz belőle, de ne beszélgessünk inkább mert semmi értelme.

A Nikk 2010.02.06. 17:47:12

@plumbeus:
Rajongásról eddig nem volt szó, de eljuthatunk odáig is.

A Nikk 2010.02.07. 09:29:51

@Astus: juteszembe....
"az azonnal ittlevő"... ugye ez ugyanaz, mint a másik szövegben a "születetlen"?

plumbeus 2010.02.08. 22:00:30

@A Nikk: Már sikerült. A figyelemet a buddhista önmagára fordítja mint fentebb észre veszi a viszojgást és hagyja hogy abba maradjon ennyi.
Senkit nem érdekel hogy süt a napocska vagy esik az eső mert akár fúj a szél akár nem ha viszogással jár kel tudja hogy viszojgással jár kel ha viszojgás nélkül jár kel tudja hogy viszojgás nélkül jár kel, a többiek meg vágnak olyan arcot amilyet akarnak az nem játszik.
Kézcsók

A Nikk 2010.02.09. 08:15:11

@plumbeus: Ja, és ha éppen nincs benned viszolygás, akkor szégyellje magát az ember, és véletlenül se forduljon érdeklődéssel és örömteli szívvel a dolgok felé, mert azt plumbeus kifogásolja. :DDD

Az ember igenis legyen morcos, zord, viszolyogjon, aztán vegye észre, hogy mit érze, és kellő alázattal kérjen engedélyt tovább élni.

plumbeus 2010.02.10. 15:50:19

De használhatjuk az ilyen helyzeteket a gyakorlásunkhoz is. Ehhez észre kell vennünk azt, ami "azonnal itt van", vagyis az éberséget. Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy szó szerint fennakadnánk egy érzelmen, észre vesszük. Már csak azáltal, hogy tudatosítjuk egy érzelem jelenlétét, gyengítjuk a saját ragaszkodásunkat. De ez még kevés ahhoz, hogy teljesen megoldjuk a helyzetet. A fennakadás gyökeréhez kell lehatolnunk, a tudatot kell megvizsgálnunk. A tudat vizsgálata lehet több lépcsős, de lehet azonnali is.

Az azonnali, amit a Zen iskola favorizál, az, amikor ahelyett, hogy az érzelemmel bármit is kezdenénk, nem csinálunk semmit. Nem akarjuk megtartani, nem akarjuk elengedni. Nem bonyolítjuk ("ez ezt és ezt jelenti..."), nem egyszerűsítjük ("ez csak ennyi, semmi különös...").
Astus

egyébként mindenkit érdekel amit akar és helytelenít amit akar. Ha a buddhizmusról beszélünk akkor ennyi mint fent, ha nem akkor írjál bármit nem betonfal.

A Nikk 2010.02.10. 20:12:16

ne feledkezz meg a négy mérhetetlenről... lehet, hogy "semmi különös", de emellett a boldogság nem bűn, s egy szép látványban szabad és üdvös elgyönyörködni

az még nem számít ragaszkodásnak, ha nem utálunk mindent, ami él, mozog, szuszog és szaga van

Astus 2010.02.10. 20:50:31

Igen, az "azonnal ittlevő" ugyanarra utal, mint a születetlen.

A szépség kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az egyik kitekert nézet a négyből szépnek/tisztának (szubha) látni a tisztátalant (aszubha).

A Nikk 2010.02.10. 21:00:14

megkérdezhetem, mi a szép/tiszta? és mi a tisztátalan?

A konkrét esetben a kanálisba pisilő férfi kimeríti a tisztátalanság fogalmát, szerinted? Ha igen, miért?

De leginkább az érdekel, hogy mi a további három kitekert nézet...

A Nikk 2010.02.10. 21:11:14

köszi...

mi a tisztátalan? és mi a többi kitekert nézet?

A Nikk 2010.02.10. 21:11:57

na bumm, duplán ment a komment...

Astus 2010.02.10. 21:15:48

A négy kitekert nézetről/látásmódról:
a-buddha-ujja.wikidot.com/szutta:an-4-49-mv

A szép/tiszta és csúf/tisztátalan páros olyan különbségre utal, mint egy tál csokifagyi és egy tál szar.

A vizeletet nem szokás tisztának tartani, sokkal inkább tisztátalannak. Lásd pl., nem ugyanaz, ha vizet fröcskölnek rád a strandon, vagy vizeletet a rendelőben.

De itt ami fontos, az az, hogy az ember miként tekint rá. Avagy valamit vonzónak, vagy taszítónak gondolunk. Ami vonzó, arra azt mondjuk, hogy tiszta és szép, míg ami taszító, az mocskos és ronda. Meditálni az emberi test tisztátalansága felett, ez egy klasszikus alapgyakorlat a buddhizmusban.

A Nikk 2010.02.10. 22:04:20

"vonzerőt a visszataszítóban"

biztos, hogy itt a pisi értendő visszataszító, mocskos és ronda alatt? Nem arról van szó, hogy az az eltévelyedés, ha valaki örömét leli abban, hogy károkat okoz másoknak, vandálkodik, ha örömét élvezi abban, hogy másoknak vagy magának szenvedést okoz?
Például ha élvezi azt, hogy megaláz másokat?

Nekem az adott szövegkörnyezetből egy ilyen interpretáció jön le.

pisilni pisil mindenki, meg azt az egy tál szart is letermeljük napi rendszerességgel, mégsem hányjuk össze magunkat szégyenünkben, hogy fujjj, milyen mocsok jön a testnyílásainkból...

Vagy, ha az ember meglátogatja öreg, magatehetetlen, bőrbeteg, asszott, pisiszagú rokonát, s gyöngéd szeretettel néz rá, akkor kimerítené a "vonzerőt a taszítóban" esetét? szerintem nem...

Astus 2010.02.10. 22:26:50

Itt jön be az, hogy ezek buddhista tanítások, tehát van egy keret, amin belül használandóak, miként a nyelvtani szabályokat sem próbáljuk alkalmazni az útépítésben. S ezt gyakran látom, hogy emberek kiveszik a buddhista keretből a tanításokat, amiből persze nem ritkán abszurd állítások fakadnak.

Hogy te a szutta szövegkörnyezetéből hogyan vetted azt a jelentést ki, nem tudom, tekintve, hogy nem is ad meghatározásokat az egyes tagokra, pusztán felsorolja azokat.

A szemlélődés a dolgok tisztátalanságán a ragaszkodás csökkentését szolgálja. S itt olyan esetekre kell gondolni, mint az étel és a test, amikhez gyakorta vonzódunk, mert szépnek, tisztának találjuk őket. De igen kevés az olyan ember, aki le akarna feküdni egy olyannal, aki koszos és büdös, vagy megenne egy olyan ételt, amibe piszkot kevertek.

A Nikk 2010.02.10. 23:56:01

@Astus:

ha nincs meghatározva a szutta szerint konkrétan, hogy mi a vonzó és mi a visszataszító, akkor az a vonzó, ami éppen vonzó, és az a taszító, ami éppen taszító. Vagy: az a taszító, amit elutasítanak a társadalmi normák, és az a vonzó, amit elfogadnak. Ebben az esetben értem, miért taszító a kanálisba vizelő ember. Viszont a szutta nem említ sem általánosságban véve, sem konkrét társadalmi társadalmi normákat.
Rémlik, hogy olvastam valamit aról, hogy egy aszkéta legyen ápolt és tiszta, ez talán támaszul szolgálhat.
Engem nem zavar, ha emberszagú a nő, akivel ágybabújok, mint ahogy az sem, ha a levesben vagy a teában gyanús darabkák úszkálnak. (A kínai gyorsbüfékben a leves eleve egy gyanús egyveleg.) Persze attól is függ, milyen napom van, ebből is azt veszem le, hogy nincs számomra kánon ilyen szempontból.
De ha a buddhizmusban vannak ilyenirányú kézzelfogható elhatárolódások... gondolok itt arra, hogy "ne gyönyörködj utcán pisilő emberben"... "ne bújj ágyba izzadt nővel"... "ne egyél piszkos tányérból", azt szívesen meghallgatnám, ha másért nem a miheztartás végett...

plumbeus 2010.02.11. 19:11:27

@A Nikk: Most írjál valamit a fogalmi sokasítás és a konceptualizálás abba hagyásáról.

plumbeus 2010.02.11. 19:34:51

@Astus: "De itt ami fontos, az az, hogy az ember miként tekint rá."

Hogy tudja-e hogy hogy tekint, hogy hogy tekint az nem baj az mindegy hogy vonzó vagy taszító, csak hogy tudja vagy nem, mert ha nem tudja akkor nem tudja bölcsen abba hagyni (maradni) meg olyasmi.
nem tudja hogy viszojog akkor öntudatlanul szenved a viszojgástól ha tudja akkor meg abba marad, és a vonzó izékkel uígy, hogy újat mondjak.:)
De ha valaki bonyolítja akkor én már inkább nem szólok bele (remélem). Ami jó az nem jó hát akkor kézcsókolom hh

plumbeus 2010.02.11. 19:40:23

@A Nikk: Na még annyit hogy fordítva nyerítünk a lovon. Amiről itt szó van az az, hogy az élet szenvedés ez a világ a szamszára a szép látvány minket nem ragaszt magához mert mulandó és szenvedésteli és minket nem érint és "nem érdekel", a nem szép látvány detto, és nem csak a látvány alátszat hanem az ún. mélyebb akármi sem. Úgy hogy azt tudom mondani amit fentebb a buddhizmusról beszélünk ? Ha nem akkor hagyjuk meg persze ha igen akkor is jobb lenne. olalala deszépavilágésazéletójjajjajj ez esetben térjünk vissza az első nemes igazsághoz vagy hagyjuk a buddhizmust másra és menjünk fel a padlásra gyönyörködni a nem ürességben.

plumbeus 2010.02.11. 20:00:38

@A Nikk: teljesen fölöslegesen megjegyzem továbbá hogy milyen utálatról beszélünk egyébként és egyáltalán ? azt most vettem észre. Senki nem beszél semmi utálatról, hagyd abba az utálkozást szerintem is az ui. szenvedés. A négy mérhetetlen egy ilyen szituációban ami fel lett vázolva nincs játékban.

A Nikk 2010.02.11. 20:24:33

@plumbeus:
"A négy mérhetetlen egy ilyen szituációban ami fel lett vázolva nincs játékban."

miért nincs?

Astus 2010.02.11. 23:49:03

@A Nikk: Azt hiszem Plumbeus volt kedves rávilágítani, hogy itt nem a dolog, a tárgy az érdekes kérdés, hogy itt most kategóriákat hozzunk létre, hanem maga az a szemlélet, az a lelkület, ahogyan viszonyulunk. S aztán a lényegi pont a viszonyulásban az, ahogyan megjelenik a buddhista ösvényen, hogy elősegítse a nem ragaszkodást.

A Nikk 2010.02.12. 00:42:24

@Astus: Ebben az esetben, azt hiszem, leszek olyan kedves és rávilágítok arra, hogy a fentiek alapján ami tisztának és szépnek van látva, az az is, és akkor tisztának és szépnek látni nem kitekert nézet, hanem normális nézet. Ez még akkor is igaz, ha történetesen egy pisilő emberről van szó. Akkor lenne kitekert nézet, ha pl. álszent illemtudásból kitekrném a nézeteimet hogy látványosan undorodhassak egy kicsit a többiekkel együtt.
Persze ez egyéni, van aki kevesebbtől is elhányja magát, annak viszont az lenne a kitekert nézet, ha ezt próbálná kitekerni és azt mondaná, hogy ő a tisztaságtól és szépségtől hányta el magát.
Érted?

plumbeus 2010.02.12. 17:21:47

@A Nikk: nem arról van szó, hogy milyen nézetet alakítsunk ki illetve persze olyat ami nem szenvedés de ahhoz előbb viszojgónak kell látni magunkat amikor viszojgunk nem pedig öntudatlanul viszojogni vagy nyálat csorgatni valami szépre, ami ugyanúgy szenvedés.

A viszojogtatót viszojogtatónak látni és szépet szépnek az normális de mivel ragaszkodás vágy és satöbbi kíséri így normálisnak lenni egyáltalán szenvedés.

Arról van szó, hogy ha valaki nem viszojog a viszojogtatól vagy nem ájul el a széptől akkor éppen nem kell csinálni semmit, ha viszojog a viszojogtatól és oda van a szépért akkor gyakorolhat és akkor viszojgónak látja magát mikor viszojog és akármilyennek amikor akármilyen és ha képes rá hogy olyannak lássa magát amilyen akkor majd abba fog maradni az ahhoz való ragaszkodás amit még ráadásul nem kell erőltetni mert az is szenvedés.

A négy mérhetetlenről sincs szó a példát illetően amiről szó lehetne az az egykedvűség vagy derűs egykedvűség de ahhoz előbb egyáltalán észre kell venni hogy viszojgunk nem pedig csak úgy automatában normálisan viszojogni "kell" , szóval a derűs egykedvűség az a vége a dolognak mi meg itt az elején vagyunk vagy még ott se, tekintve hogy előbb fel kellene festeni az összes falakat hogy az élet szenvedés hogy el ne felejtsük:)

Ha a közösségi normákat lepisilő pisilő nekünk szép akkor pedig nem vagyunk normálisak és várjunk néhány évezredet amíg azok leszünk és akkor térjünk rá a buddhizmusra és akkor normálisan undorodunk a közösségi normákat megszegve pisilőtől viszont megszabadulhatunk ettől a szenvedéstől (is).
Szóval ha vitatjuk hogy az undorító undorító azt is lehet csak nincs értelme, van más bajunk is. De ha neked nincs csak az hogy de az utcán pisilő szépségére rámutass akkor csak irigykedek:) Gondolom ha a cipődre szrna vagy az öltönyödre köpne nem énekelnél, és egyébként is mindegy hogy veled mi van és de szerinted mivel ez egy általános példa.
Neked pl az én nik nevem már viszojogtató úgy hogy lehet gyakorolni bár nem kötelező.

Astus 2010.02.12. 19:20:44

@A Nikk: A tisztátalanságon szemlélődés remek ellenszere a vágynak, míg a négy mérhetetlenen való meditáció ellenszere a haragnak.

A kitekertség abban áll, mikor például egy nőt vonzónak, szépnek találunk. Azért kitekert, mert mint ahogyan nem állandó, hanem állandótlan, úgy nem is vonzó, hanem taszító. Mi az, ami taszító? Maga a vonzóság, a szépség, ami szenvedést eredményez. De mert nem ismerjük fel, hogy taszító, így vonzónak tartjuk, s keringünk tova a létforgatagban.

A Nikk 2010.02.12. 19:22:33

asszem... összefoglalva...
Te és Astus azt mondjátok, hogy nem a dolog a lényeges, amihez viszonyulunk, hanem a szemlélet, ahogy viszonyulunk, másrészt viszont valamiféle kitétel alapján (a pisire és a szarra nem "szoktunk" úgy gondolni) szeretnétek meghatározni, mire hogyan illik gondolni, milyen szemlélet a helyes. Ellenben, mikor az ember rákérdez, hogy léteznek-e olyan buddhista normák, miszerint a pisilő ember ronda, az első tételt veszitek elő, hogy ez szemlélet kérdése.

Hát mit mondjak....

A pisilő ember eccerűen pisilő ember és én szeretem szépnek látni, ha éppen annak látom, és merő képtelenségnek tartom ezt kitekert nézetnek nevezni.

Hogy mondjak egy példát: most elmegyek pisilni. Megnézem a húgysugarat, elgyönyörködöm benne, érezni fogom a szagát, megnézem a színét és lehúzom a vécét. És ez nem lesz kitekert nézet.

Érted?

Astus 2010.02.12. 19:29:22

@A Nikk: Mint említettem, a kitekertség egy buddhista megközelítésbeli torz látásmódot jelent. A dolog és a rátekintés kölcsönösen függ egymástól. Nincs szemlélettől függetlenül ronda dolog, s nincs tárgytól független viszolygás.

Az egy külön dolog, hogy az ember képes szépnek látni azt, amit általában csúfnak tartanak, s csúfnak tartani azt, amit általában szépnek tartanak. Mindez nem változtat azon, hogy egy szép dolog iránti vonzódás kitekert nézet a buddhizmusban.

A Nikk 2010.02.12. 19:45:18

egy szép dolog iránti vonzódás kitekert nézet a buddhizmusban?
:)

Astus 2010.02.12. 19:46:33

@A Nikk: Talán nem világos?:)

A Nikk 2010.02.12. 19:48:14

Mossmár igen... :DD De mért nem ezzel kezdted?

Astus 2010.02.12. 19:53:59

A Buddha egy szó nélkül felmutatott egy virágot. Mahákásjapa elmosolyodott, felállt, majd így szólt:
- Hát mért nem ezzel kezdted?!

plumbeus 2010.02.13. 15:40:07

@A Nikk: "Hogy mondjak egy példát: most elmegyek pisilni. Megnézem a húgysugarat, elgyönyörködöm benne,"

Ebben az esetben az élet neked de facto nem szenvedés szerinted (egyébként persze az csak tehát nem úgy fogod fel) legfeljebb de júre mert Buddha azt mondta. És amíg az élet szerintünk nem szenvedés hanem valami legalább részben makes me wonder addig a buddhizmus kutúrtörténeti érdekesség ami nem baj, és azért is nagyon előnyös hogy az élet nekünk zsigerileg nem szenvedés mert fölöslegesen vitatkozhatunk azokkal akik szerint az, hogy még azért prédikáljak itt a semmiről :)

A Nikk 2010.02.13. 18:59:13

Én úgy látom, hogy az élet néha szenvedés, máskor meg nem.

plumbeus 2010.02.13. 19:11:31

@A Nikk: Azt mindenki tudja. Buddha akinek a meglátásai engem bocsánattal jobban érdekelnek azt mondja hogy a vágy mint előfeltétel lérehozza a satöbbit és 12. láncszemként a szenvedést.
Már ne haragudj de nyugodtan haragudhatsz is de a test itt nem-én, a testi vágyak és szükségeletek kielégítése az olyasmi hogy éppen mondjuk nem halunk éhen de minden esetre a finom leszek hedonizmus pisi kaki picsi pacsi az annyira adekvát egyáltalán mintha én azt mondanám hogy márpedig indián totemoszlop vagyok vagy nem tudom, olyan mint a South Park csak a South Park az South Park.
Egyáltalán miről beszélünk? Hát kit érdekel a kinek a közönséges perverz vagy normális bármin való élvezkedése, meg hogy ki mihez milyen arcot vág itt? Miről beszélünk ???

A Nikk 2010.02.13. 20:13:20

@plumbeus:
"Miről beszélünk ???"

Mikor miről.... ez is változó tud lenni :)

plumbeus 2010.02.13. 21:20:30

@A Nikk: Nem élvezetet keresünk ott is ahol nem szokás hanem lemondunk az összesről. kapiska vagy szórakozol?

A Nikk 2010.02.13. 22:23:48

@plumbeus:

"minden érzelem fájdalom..."

plumbeus 2010.02.14. 09:34:55

@A Nikk: Nincs idézet forrás nélkül szerelem szenvedés nélkül.
(magyar népköltés)

Eppur si van!
Galilei
süti beállítások módosítása