A két igazság tanítása a Madhjamaka iskola egyik központi tétele, amivel világossá teszi a hétköznapi lények és a megvilágosodottak látásmódja közti különbséget, továbbá meghatározza a látszólagos és a valódi viszonyát is. A két igazság nem egyszerűen egy magyarázat, hanem tapasztalat is egyben, hogy az ember miként éli meg a világot.
A két igazság önmagában is megáll, mint tanítás, ám ahogy az lenni szokott, félreértések és félremagyarázások is születnek. Ennek elkerülésére egy igen ötletes és szép megoldást talált ki Jizang (549-623), a kínai Madhjamaka iskola reformere.
Az ő megoldása az volt, hogy a két igazságot tovább bontotta három lépéssé. Az első fok a már ismert jelenség-üresség, illetve létezés-üresség páros. A második fokon egybe veszi az első fokot, s szembe állítja a nem kettősséggel. Végül harmadik fokon újból egybe veszi az előző fokot, s azt szembe állítja a kettősségen és nem-kettősségen való túllépéssel. Ez az elméleti-elvi része. A gyakorlati jelentése természetesen a nem ragaszkodásban lelhető meg. Így az első fok a ragaszkodás és a nem ragaszkodás. A második fok a nem ragaszkodás a nem ragaszkodáshoz. A harmadik fok pedig a nem ragaszkodás elengedéséhez sem való ragaszkodás.
無始已來有此形心及以外物等。謂是實有。是故諸佛出世而為說之。此是世俗實耳非聖實也。若諸法本性空者乃名真諦。... 則捨有取空。是故云空之與有此是二邊皆是俗諦。非空非有中道之法乃為真諦。或者雖捨二邊復滯中道。是故第三次明遠離二邊不著中道乃是真諦。二邊中道皆俗諦耳。
Jizang: Fahua xuan lun, vol. 4 (CBETA, T34n1720_p0396b20-29)
A kezdettelen múlt óta ezt a testet, a tudatot, a külső dolgokat, s a többit valódi létezőnek tartják. Ezért a buddhák megjelennek a világban, s ezt mondják: "Ez a világ hétköznapiaknak valódi csupán, a szenteknek nem valódi. Csak azt nevezik végső igazságnak, hogy minden dharma eredendő természete üres." ... Így elvetik a létezést és megragadják az ürességet. Ezért azt mondják [a buddhák]: "Az üresség és a létezés két véglet és mindkettő hétköznapi igazság. Nem üresség és nem létezés a Dharma középútja és a végső igazság." De akkor lehet, bár elhagyják a két végletet, de megragadnak a középútnál. Ezért harmadjára azt mondják, miután elhagyták a két végletet, ne maradjanak a középútnál, s ez a végső igazság, a két véglet és a középút pedig csak a hétköznapi igazság.
Ezt a menetet, ami folyamatosan az elengedésről, a nem ragaszkodásról szól, lehetne tovább és tovább is folytatni. De a célja ennek a hármas két igazságnak, hogy világossá váljon, a két igazság egy tanítási eszköz, s nem két különálló igazságról van szó. A lényeg, hogy az ember hagyjon fel a kötődésével, bármiről is legyen szó. De a ragaszkodás elhagyását sokan úgy értik, mint elutasítás, ezért tűnik úgy, hogy két különálló igazság szerepel, s az ember vagy az egyikben, vagy a másikban tartózkodik. De a kulcs éppenséggel a nem tartózkodás. A nem tartózkodás azt jelenti, hogy nem képezünk semmiből sem valódit, még magából a nem tartózkodásból sem.
De nem csak a háromszoros két igazságot alkotta meg Jizang, hanem hozzátett egy negyediket is, ami aztán kerekké teszi az egészet, s nem hagy helyet kételyeknek. Amit mások önmagában a két igazság esetében is szoktak alkalmazni - vagyis azt, hogy a két igazság valójában nem kettős viszonyban áll egymással, s úgy lehet mondani, hogy a hétköznapi igazság a ragaszkodás a jelenségekhez, míg a végső a nem ragaszkodás, de mindvégig ugyanazon jelenségekről van szó - itt a negyedik két igazság reflexió az előző háromra. Egyrészt már eleve a második és harmadik lépés egy visszatekintés volt az előzőre, a negyedikkel a rendszer önmagára tekint újból, s felszabadítja a lehetséges tévképzeteket, ami akár 3x2 igazságot is tartalmazhatna.
他但以有為世諦。空為真諦。今明。若有若空皆是世諦。非空非有始名真諦。三者空有為二。非空有為不二。二與不二皆是世諦。非二非不二名為真諦。四者此三種二諦皆是教門。說此三門。為令悟不三。無所依得始名為理。問前三皆是世諦不三為真諦。答如此。
Jizang: Dasheng xuan lun, vol. 1 (CBETA, T45n1853_p0015c05-11)
[1.] Mások csak a létezést tartják hétköznapi igazságnak, az ürességet pedig végső igazságnak.
[2.]Most úgy mondjuk, hogy létezés és üresség is a hétköznapi igazság. A se nem üresség és se nem létezés az, amit a végső igazságnak hívunk.
3. Az üresség és létezés kettő. A se nem üresség és se nem létezés nem kettő. Kettősség és nem kettősség a hétköznapi igazság. A se nem kettő és se nem nem kettő az, amit végső igazságnak nevezünk.
4. Ez a háromféle két igazság tanítási eszköz. Erről a három eszközről azért beszélünk, hogy megértsék, [ez] nem három [különböző két igazság]. A nem támaszkodás és nem szerzés egyedül az alapelv.
Kérdés: "Az első három a hétköznapi igazság és a nem három [különböző] a végső igazság?"
Válasz: "Úgy van."
A legfontosabb tanulsága Jizang rendszerének az, amit ő maga is itt megemlít, mégpedig a nem támaszkodás és nem szerzés alapelve. A támaszkodást lehet úgy is érteni, mint mikor valamilyen elképzelésre, elgondolásra támaszkodunk, a szerzés pedig az, mikor épp azt érezzük, hogy nincs mire támaszkodnunk, nincs mire építenünk, ezért szereznünk kell magunknak valamit ehhez. Más szavakkal, ez a "van" és a "legyen" képzetek. Ebbe beleértendő az ellentettjük is, vagyis a "nincs" és a "ne legyen". Láthattuk, az ember nem csak a létezést, a jelenségeket képes támasztékul venni, de még az ürességet is. Ez a két igazsággal magyarázható. A tanítás maga szóbeli, s a szavak alapján felfogás keletkezik. A gondolatok pedig az ember alapvető támasztékai. Így mikor valaki az ürességet, vagy bármi hasonlót vesz támasztékául, azt pontosan azért teheti meg, mert azt is mint képzet látja csak, s még nem ismerte föl, hogy az üresség nem más, mint minden képzettől való szabadság. Amikor pedig minden elképzeléstől szabadok vagyunk, az a megvilágosodás.
