HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Nincs orrlyuk

2021.07.12. 15:32 Astus

Yangqi Hui mester felemelte botját és így szólt a gyülekezethez:
- Egy minden, minden egy.
Húzott egy vonalat és folytatta:
- Hegyek, folyók, az egész föld, a világ öreg mesterei mind szét lettek zúzva. Mi van az orrlyukaitokkal?
Hosszú csend.
- A kardot igazságtalanság okán húzzák ki az ékköves tokból. Az orvosságot betegséget gyógyítani veszik ki az arany üvegből.
(Treasury of the Eye of the True Teaching, vol 1, case 177; X67n1309p578b2-4)

Yangqi Fanghui 楊岐方會 (992–1049) az Északi Song dinasztia kiemelkedő tanítója, akiről később (How Zen Became Zen, p 25) a Linji iskola egyik ágát nevezték el (Yangqi-pai 楊岐派), amihez tartozik például Dahui Zonggao 大慧宗杲 (1089–1163), aki egyrészt a kanhua chan 看話禪 (szó vizsgálat csan) első terjesztője, másrészt az idézett mű szerzője (Zhengfayanzang 正法眼藏 - az igaz törvény szemének kincstára: a kifejezés eredetileg a Tripitakát jelentette, majd a csan szavakon túli bölcsességét (lásd pl.: Wumenguan, 6. eset), Dahui írása pedig csan történetek gyűjteménye, aminek címe japán kiejtéssel Sóbógenzó).

Egy minden, minden egy (一即一切一切即一), olvashatjuk A hívő tudat vésetében, ahogy ott van Huangbo tanításai közt (黃檗斷際禪師宛陵錄 / A Bird in Flight Leaves No Trace II.11), a Kincsestár értekezésben (寶藏論 / Coming to Terms With Chinese Buddhism, p 246), és számos Huayan tanításban is (pl.: Collected Works of Korean Buddhism, vol 4, p 234-236). Ez az egy mondat összefoglalja a buddhizmus lényegét, ami a függő keletkezés és éntelenség szétválasztatlansága; a tudat természete, mint egyaránt világos és üres; a tapasztalás mibenléte, mint ami egyszerre megjelenő és megragadhatatlan.
Fontos látni, hogy nem csak annyit állít, hogy "minden (az) egy", ami egyoldalú ragaszkodást jelentene, mint amikor egy végső akármibe kapaszkodunk, s azt tartjuk a kizárólagos igazságnak. De nem is azt mondja csak, hogy "(az) egy minden", ami azt jelentené, hogy elvesztünk a jelenségekben. A buddhizmus igazsága túl van a tagadás/nemlét (minden egy) és az állítás/lét (egy minden) szélsőséges tévképzetein.

Szétzúzva (百雜碎). Vagyis felejts el mindent, amit eddig elképzeltél, hagyd el az összes nézetedet. Rendszeres akadály a buddhizmus megértésében, hogy a már beváltnak hitt véleményeinkhez akarjuk azt illeszteni. Nem akarjuk belátni, hogy miként a számtalan előző életek, úgy a mostani során is a világról és magunkról alkotott gondolataink csupán oda vezettek, ahol épp vagyunk: az elégedetlenség, a küszködés, a bizonytalanság, a félelem, a reménykedés, a szenvedés birodalmába. Eddig is azt képzeltük, hogy tudjuk a választ, hogy megtaláltuk a megoldást, hogy már csak azt az egy akármit kell megszereznünk, vagy attól az egy valamitől megszabadulnunk, s akkor minden rendben lesz. De sosem lett rendben. Ez a létforgatag: saját képzeteink hajhászása. A rövid és gyors megoldás, ha itt helyben elengedjük ezeket a képzeteket.

Az orrlyuk (鼻孔). Amikor elhagyunk minden képzetet, marad a közvetlen tapasztalat, avagy a látvány, hang, szag, íz, tapintás, észlelés. De nem elég itt csendben maradni, meg kell vizsgálni, hogy mégis milyen ez a tapasztalás. Nem úgy vizsgálni, hogy elméleteket szövünk róla, hanem úgy, hogy észre vesszük azok jelenlevő, de egyben mulandó, változó, megállíthatatlan és megtarthatatlan mivoltát. Ha nem ismerjük az elméletet (egy minden, minden egy), akkor nem tudjuk a vizsgálat helyes szempontjait. Ha nem hagyjuk el megannyi gondolatfolyamatunkat (szétzúzva), akkor nem nyerünk belátást, nem győződünk meg a tanítás helyes mivoltáról. Gyeongheo, amikor meghallotta, hogy ő egy orrlyuk nélküli ökör, ráébredt az eredeti tudatra (The Gyeongheo Collection, p 53).

Kard és orvosság (劒藥). A Buddha tanítását a lények saját helyzetükre alkalmazzák, miként bár a növények sokfélék, az eső vize egyaránt táplálja őket (Lótusz szútra, 5. fejezet). A Dharma elvágja a ragaszkodás köteleit, s meggyógyítja a tudati szennyeződéseket. Megannyi történet van, ahol a Buddha vagy tanító rövid útmutatását követően a hallgató belátást nyer és megszabadul. Mi magunk, hiába hallottunk és olvastunk pár tanítást, nem igazán jutottunk előbbre. Gondolhatjuk azt is, hogy bár naponta meditálunk, mégis felbosszantanak ugyanazok a dolgok, amik korábban. Vagy ami még rosszabb, azt hisszük, már mindent tudunk. A kishitűség és az önhittség is káros, de azt is látni kell, hogy mindkettő tudati szennyeződés, és fel lehet őket számolni. Ehhez az első lépés észrevenni, amikor ezekkel kapcsolatos gondolatmenetekbe bonyolódunk.
A Buddha tanításait sikerrel alkalmazhatjuk mi magunk is, ahogy azt tették rengetegen az elmúlt évszázadok és évezredek során, s teszik most is sokan mások. Ha pedig megvan a bizalom a Dharmában, s megvan a bizalom magunkban, akkor onnantól biztosan haladhatunk a megszabadulás felé.

Szólj hozzá!

Címkék: fordítás buddhizmus zen magyarázat kínai tudat megvilágosodás üresség módszer hirtelen megszabadulás kóan mahájána tévképzetek

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr8816624724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása