"Lehet már hallottad, hogy a buddhizmus az nem igazán egy vallás, hanem filozófia. Azonban egy valláshoz hit kell és a buddhizmust nem lehet hit nélkül gyakorolni." (Ven. Shengyan)
A buddhizmusban a hitnek különböző fajtái vannak, kezdve onnan, hogy az ember bizalommal van a Buddha tanítása iránt egészen addig, hogy a hit nem különbözik a megvilágosodástól. Ennek mélyreható tanulmányozását adta Park Sung-Bae a "Buddhist Faith and Sudden Enlightenment" c. könyvében. Kiegészítőnek még ajánlom Ven. Hyewon "On the Meaning of “Faith (信)” in Early Chan School" (PDF) esszéjét, továbbá Ven. Shengyan "Chan Practice and Faith" (PDF) c. munkáját.
Amiről itt szó lesz, az az, amit Jinul "pátriárka hitnek" (祖信) nevez, szembe állítva a "doktrinális hittel" (教信). A pátriárka itt a zen hagyomány őseire utal, illetve a "pátriárka zenre" (祖師禪), ami a közvetlen megvilágosodás (頓悟) útja. A Platform szútra (7. fejezet) így foglalja össze ennek a hitnek az értelmét:
汝今當信，佛知見者，只汝自心，更無別佛。蓋為一切眾生，自蔽光明，貪愛塵境，外緣內擾，甘受驅馳。便勞他世尊，從三昧起，種種苦口，勸令寢息，莫向外求，與佛無二。
"Higgyétek el, hogy a buddhák tudása és látása csakis a saját tudatotok. Ezen kívül nincs más buddha. Csakhogy minden érző lény elfedi saját fényét az érzéki benyomások iránti sóvárgásával, kívül feltételekhez kötöttek, belül zavartak, s élvezetek után rohangálnak. Ez felzavarja a Világ Tiszteltjét, hogy kijöjjön szamádhijából, különböző módokon biztassa és tanácsolja nekik, hogy álljanak le és pihenjenek, ne kívül keressenek és ismerjék fel, ők és a buddhák nem különbözőek."
Ez a hit abban, hogy a tudat a buddha, ami nem egyenlő azzal, hogy valaki elfogadja az egyetemes buddha-tudat tanítását, hanem ez egy belátása ennek az igazságnak. Összegyűjtottem az összes helyet Linji feljegyzett beszédeiből (鎮州臨濟慧照禪師語錄), ahol a hitről tesz említést, s az idézetek a következőkben mind ebből a szövegből vannak.
如今學道人且要自信。莫向外覓。總上他閑塵境。都不辨邪正。秖如有祖有佛。皆是教跡中事。有人拈起一句子語。或隱顯中出。便即疑生。照天照地。傍家尋問。也大忙然。
"Ti, akik most tanulmányozzátok az Utat, hinnetek kell magatokban! Ne keressetek kívül, vagy mindig csak az értéktelen érzéki benyomások után koslattok, nem téve különbséget igaz és hamis között. Vannak pátriárkák, vannak buddhák, de ezek csak a tanítások dolgai. Mikor valaki előhoz egy idézetet, ami félig világos, félig homályos, azonnal kételyetek támad. Néztek az égre és a földre, a szomszédotokat faggatjátok, s teljesen zavarba kerültök."
Hinni magukban annyi, mint nem támaszkodni semmire sem, vagyis a buddha-tudatra támaszkodni. A buddha-tudat maga a nem támaszkodó tudat. Nem keres semmit, önmagában teljes és tökéletes, tehát nincs szüksége másra. Másra támaszkodni annyi, mint fogalmakban és képzetekben keresni a buddhát, a megszabadulást, az igazságot.
病在不自信處。爾若自信不及。即便忙忙地。徇一切境轉。被他萬境回換。不得自由。爾若能歇得念念馳求心。便與祖佛不別。爾欲得識祖佛麼。秖爾面前聽法底。是學人信不及。便向外馳求。設求得者皆是文字勝相。終不得他活祖意。
"Az a bajotok, hogy nem hisztek magatokban. Ha nem hisztek magatokban, mindörökké csak siettek lépést tartani mindennel körülöttetek, megcsavarnak és elfordítanak a helyzetek, amikbe belekerültök és sosem tudtok szabadon mozogni. De ha megállítjátok ezt a tudatot, ami körberohangál pillanatról pillanatra keresve valamit, akkor nem fogtok különbözni a pátriárkáktól és a buddháktól. Ismerni akarjátok a pátriárkákat és a buddhákat? Nem mások, mint ti, akik itt álltok előttem és hallgatjátok tanításomat a Dharmáról. De mert nektek, tanítványoknak nincs elég hitetek, mindenfele rohangáltok kívül keresve. De még ha találtok is valamit, csak szavak és csinos jelenségek lesznek, és sosem a pátriárkák élő gondolata."
A tudatot szokták majomhoz hasonlítani, ami ágról ágra ugrál, így a tudat is egyik gondolatról a másikra figyel, egyik tapasztalatot ragad meg a másik után. Teszi mindezt azért, mert nyugtalan, mert keres. Amiről Linji beszél, az a megvilágosodás keresése, bár ettől még igaz minden másra is, amihez azért kötődünk, mert a saját énképünk és vágyaink beteljesülését várjuk.
自家屋裏物不肯信。秖麼向外覓。上他古人閑名句。倚陰博陽。不能特達。逢境便緣。逢塵便執。觸處惑起。自無准定。
"Nem vagytok hajlandóak hinni abban, ami a saját házatokban van, ezért csak kívül kerestek, régmúlt emberek mondásai után koslattok, jinre támaszkodtok és jangtól függtök, s nem juttok megvalósításra. Egy helyzettel találkozva kapcsolatot hoztok létre, benyomással találkozva ragaszkodást alakítotok ki. Bárhol vagytok is, kétely keletkezik, és nem tudtok dönteni."
A jelenségekbe kapaszkodunk, mert el sem tudjuk képzelni, hogy bárminek a megszerzése nélkül elégedettek lennénk. És ha eljutottunk oda, hogy az érzéki élvezetekből valamennyire kiábrándultunk, a szellemi élményeket és magasságokat kezdjük keresni.
大德。爾檐缽囊屎檐子。傍家走求佛求法。即今與麼馳求底。爾還識渠麼。活撥撥地。秖是勿根株。擁不聚撥不散。求著即轉遠。不求還在目前。靈音屬耳。若人不信。徒勞百年。
"Nagy érdemű szerzetesek! Cipelitek az edényes szatyrotok és vonszoljátok a szarzsákotok, futtok egyik helyről a másikra a Buddhát és a Dharmát keresve. Tudjátok, ki az most, aki így keresve rohangál körbe? Mozgékony és eleven, nincsenek gyökerei. Megragadnátok, de nem tudjátok összefogni; ellöknétek, de nem tudjátok lerázni. Ha keresitek, egyre messzebb kerül, de ha nem keresitek, ott van pontosan a szemetek előtt, csodálatos hangja zúg a fületekben. Ha nem hiszel benne, elvesztegeted az életed."
Itt rámutat Linji, hogy mi is az, amibe hinni kell, vagyis a tudat, ami mozgékony és eleven, de nincsenek gyökerei. A gyökerek hiánya jelenti, hogy nem kötött sehol sem. Ha ránézünk a saját elménkre, látjuk, hogy a gondolatok és az egyéb tudattartamok áramlanak benne, miközben a tudat egyiknél sem marad meg véglegesen. Innen tudhatjuk, hogy a jelenségek mind mulandóak, a tudat pedig kötetlen. Ha megpróbálnánk megragadni, hogy pontosan mi ez a tudat, távol kerülnénk tőle, mert valamit akarnánk megfogni, miközben a tudat nem egy dolog, nem egy tudattartam. Miközben pedig tudatnak nevezzük, ez is csak egy név, de nem valamire utal, minthogy a valamik (és a semmik) mindig tudattartamok. Ha nem hajkurásszuk a tudattartamokat, máris nyilvánvalóvá válik a tudat.
但有來者皆不得受。爾一念疑。即魔入心。如菩薩疑時。生死魔得便。但能息念。更莫外求。物來則照。爾但信現今用底。一箇事也無。
"Bármi jöjjön is, ne fogadjátok el. Egyetlen gondolatnyi kétely és az ördög (Mára) bejutott a tudatotokba. Még egy bódhiszattva is, mikor kételkedik, a születés és halál ördöge felülkerekedett rajta. Csak hagyjatok fel a gondolkodással és sose keressetek kívül! Ha valami jön, világítsátok meg! Higgyetek a működésetekben, amit most megvilágítottam - nincs semmi, amit tenni kellene."
A módszer abban áll, hogy bármi is jelenjen meg, csak világítsuk meg, vagyis lássunk rá, vegyük észre, s ezzel már el is kerültük a belebonyolódást. Míg ha megragadunk valamit is, mint ami valódi, belezuhanunk a létforgatagba. A megragadás maga a cselekvés, a kimozdulás a természetes állapotból, s ezért mondja, hogy nincs semmi, amit tenni kéne.
無佛無法無修無證。秖與麼傍家擬求什麼物。瞎漢頭上安頭。是爾欠少什麼。道流。是爾目前用底。與祖佛不別。秖麼不信便向外求。莫錯向外無法。內亦不可得。爾取山僧口裏語。不如休歇無事去。
"Nincs Buddha, nincs Dharma, nincs mit gyakorolni, nincs mit felismerni. Mit kerestek akkor a fő- és mellékutakon? Vakok! Fejet tesztek a fejetekre! Miben van hiányotok? Az Út követői! Jelenlegi tevékenységeitek nem különböznek a pátriárkáktól és buddháktól. De mindezt nem hiszitek el és kívül kerestek. Ne értsétek félre! Kívül nincs Dharma, belül nincs mit elérni. Ahelyett, hogy a számból jövő szavakat ragadnátok meg, inkább lazítsatok és legyetek gondtalanok."
Ahogy a kívül nem keresés nem azt jelenti, hogy belül kellene valamit találni, úgy a lazítás sem egyenlő a lustasággal. Lazítani, avagy gondtalannak lenni a megragadás és szenvedés gondjaitól való mentességet jelenti.
大丈夫兒今日方知本來無事。秖為爾信不及。念念馳求。捨頭覓頭。自不能歇。
"Az első rangú ember most is teljesen tudja, hogy eredendően nincs semmi tennivaló. Mert nincs elegendő hitetek, pillanatról pillanatra rohangáltok és kerestek. Elhagyjátok a fejetek, hogy egy másikat keressetek, s képtelenek vagytok abbahagyni."
Meg vagyunk róla győződve, hogy ahhoz, hogy önmagunk legyünk, szükségünk van mindenféle tárgyakra, más emberekre, különböző tanításokra, élményekre és emlékekre. Tökéletesíteni akarjuk magunkat, miközben a tökéletesség eleve adott.
學人信不及。便向名句上生解。
"Mert a hitetek nem elégséges, nevek és kifejezések felé fordultok és azokra építitek a megértéseteket."
Vagyis amit tökéletesítünk folyamatosan, az az énképünk, az önmeghatározásunk, illetve a világról alkotott nézeteink. Ameddig azonban a megértésünk fogalmakon és képzeteken alapszik, nem ismerjük a gondtalanságot, azt, hogy nincs mit csinálni. Tehát a tökéletesség nem egy elképzelt formájáról van itt szó, ami rengeteg szépen hangzó tulajdonságot foglal magában, hanem éppen a fogalmakon túli teljességet, ami nem a fogalmak nélküliséget jelenti, hanem az azokhoz való nem ragaszkodást.
法者是心法。心法無形通貫十方目前現用。人信不及。便乃認名認句。向文字中求意度佛法。天地懸殊。
"A Dharma a tudat-dharma. A tudat-dharma forma nélküli, áthatja a tíz irányt és megjeleníti működését a szemeitek előtt. De mert az emberek nem hisznek eléggé, nevekhez és kifejezésekhez fordulnak, írott szavakban próbálják felfogni a Buddhadharma értelmét. Ám távol vannak tőle, mint ég a földtől!"
Amikor az értelmet a magyarázatokban véljük felfedezni, azok a magyarázatok szavak halmaza. A tudat valódi természete túl van a képzeteken és magyarázatokon, így hiába a sok szó, hiába vélekednénk úgy, hogy értjük, mert az még mindig nem értés. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a felfogás helyett meg kell tapasztalni, mint ahogy az ember közvetlenül megéli, hogy a víz az hideg, vagy meleg, mikor beleiszik, s ehhez nincs szükség magyarázatra. Ha viszont már megéltük, akkor a szavaknak valóban lesz értelme, mert ismerjük, hogy mire utalnak.
釋尊云。法離文字。不屬因不在緣故。為爾信不及。所以今日葛藤。
"Sákjamuni mondta: "A Dharma különbözik a szavaktól, mert nem függ az okoktól és nem alapszik feltételeken." Mert nincs elegendő hitetek, ezért ma magyarázkodtam."
Amit Linji csinált, amit minden tanító, beleértve a Buddhát is, csinál, az magyarázkodás, bonyolítás, sokasítás, ami bár elfedi a valóságot, mégis elvezet a valósághoz, ha valaki azt megfelelően használja. Ezért mondta Nágárdzsuna, hogy a viszonylagos igazságon keresztül lehet csak a végső igazsághoz jutni.
少信根人終無了日。
"Ha valakiben a hit gyökere csekély, sosem éri el a végső napot."
A végső nap a megvilágosodás, a megszabadulás a létforgatagból. Ha az ember nem ismeri fel tudatának valódi természetét, akkor mindörökre csak a múló jelenségeket fogja üldözni, s a maga alkotta képzelt világban bolyong, nem lelve sehol biztos menedéket.
