A "buddha-tudat" egy igen sokrétű, különböző jelentéssel bíró fogalom. Kezdjük azzal a jelentésével, hogy mindenki képes a megvilágosodásra. Ez szemben állt azzal az elgondolással, hogy vannak a megvilágosodásnak különböző fajtái, illetve olyanok is, akik nem érik el a megvilágosodást. Ebben az értelemben a buddha-tudat tanítása azt jelenti, hogy mindenki végül elérheti a buddhaságot, ami a megvilágosodás legmagasabb foka. Második jelentése arra való utalás, amilyen egy buddha tudata, vagyis egy tökéletesen felébredetté. Harmadik jelentése pedig az, hogy mindenkinek a tudata végső soron nem különbözik a buddhák tudatától. A negyedik jelentés az előző háromra építve azt mondja, hogy a buddha-tudat az nem más, mint a tudat üres és éber minősége, ami a két igazság nem-kettős látásmódja, ahol üresség és függő keletkezés ugyanaz.
Félreértések abból adódnak, hogy a buddha-tudat kifejezés egy nagyon pozitív megfogalmazás, ezért azt gonndolhatnánk, hogy itt valami konkrét dologról van szó. Valójában azonban a buddha-tudat egy állítás-központú megfogalmazása annak, amit másutt legtöbbször tagadással (üres, nem-ragaszkodó, ellobbanás, éntelen, támaszték nélküli, stb.) fejeztek ki. Ettől még azonban tartalmi, jelentésbeli változtatás nem történt, itt is ugyanarról a közép útról van szó, amit a pradnyápáramitá szövegek kifejtenek. Vaszubandhu ezt így fogalmazta meg( Madhyāntavibhāga-bhāsya 1.13; 辯中邊論 T31n1600p465c3-4):
無二有無故 非有亦非無
非異亦非一 是說為空相
A kettő[sség] nemléte e nemlét léte
Nem létezés és nem nemlétezés
Nem különböző és nem azonos
Ezt mondják az üresség jellegének
(vagy)
A kettő[sség] tagadása e tagadás állítása
Nem állítás és nem tagadás
Nem különböző és nem azonos
Ezt mondják az üresség jellegének
Tehát az, hogy a buddha-tudat állítás, valamilyen létezést kifejező fogalom, még nem jelenti azt, hogy egy önálló valami létezéséről lenne szó, ahogyan az a hétköznapi nyelven történni szokott. De fordítva is lehet mondani, hogy amikor ellobbanásról (nirvána) beszélnek, vagy megszabadulásról (vimukti), akkor nem valaki szűnik meg létezni, s ily módon nem is valaminek a tagadásáról, a nemlétezéséről van szó.
Röviden álljon itt pár kifejezés arra, amit "buddha-tudatnak" is fordítanak:
佛性 (fo xing - buddha természet) buddhatva, buddha-dhātu, tathāgata-dhātu,
如來藏 (ru lai zang - Így Jött tár) tathāgata-garbha, jina-dhātu, jina-garbha, saṃbuddha-garbha, sugatātmabhāva
如來性 (ru lai xing - Így Jött természet) tathāgata-dhātu, tathāgata-gotra, tathāgatatva, gotra-svabhāva
Csak kínaiul kialakult kifejezések:
藏理 (zang li - tár alapelv), 佛道 (fo dao - buddha út), 佛心 (fo xin - buddha tudat)
Rokon kifejezések:
心性 (xin xing - tudat természet) citta-prakṛti, citta-dharmatā
法身 (fa shen - dharma test) dharma-kāya
法界 (fa jie - dharma birodalom) dharma-dhātu
Tudatos buddha alapok
2009.12.23. 19:37 Astus
16 komment
Címkék: fordítás zen magyarázat üresség dzogcsen közép út mahájána tévképzetek buddha tudat
A bejegyzés trackback címe:
https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr451618830
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A Nikk 2009.12.23. 21:02:13
Köszi! Még egy kérdés, puthujjana ezt írta a fórumra a buddha-tudat kapcsán: "van ilyen is, h a Buddha a megszabadult tudata által Buddha-mezőt hoz létre maga körül, amiből az emberek részesednek, és akkor nekik is olyan tiszta lesz a tudatuk."
Ez mi?
Ez mi?
Astus 2009.12.23. 21:12:17
A buddha-föld (buddhaksétra) igazából a bódhiszattvaság során felhalmozott érdemekből jön létre, s az, hogy mit jelent egy buddha-föld, szintúgy különbözőképpen lehet értelmezni. Egyrészt van az az alapeset, hogy bódhiszattvaként valaki elhatározza és speciálisan erre vonatkozó fogadalmakat tesz, hogy buddhává válásával milyen földet hoz létre, ahol majd a lényeket képzi. Ennek van egy olyan elődje, hogy ahol van egy buddha, ahol tanít, ott az egy buddha-föld, gyakorlatilag maga a közösség, illetve a helyszín. Aztán az, hogy egy buddha-föld az egy buddha tudatának a megnyilvánulása, gyakorlatilag egy másik megfogalmazása annak, hogy az addig felhalmozott érdemeiből és a letett fogadalmak által hozza létre. További kategóriák is léteznek, hogy egy buddha-földön milyen lények tartózkodnak, hogy vegyesen vannak hétköznapi (prthagdzsana) és nemes (árja) tanítványok, vagy csak nemes tanítványok (srávakák, pratjékabuddhák, bódhiszattvák) vannak, vagy a nemes tanítványok csak egy bizonyos szintet elért csoportja. Másik értelmezésben a buddha-föld oly módon a kivetülése a buddha tudatának, hogy az maga a megvilágosodás, illetve a megvilágosodott látásmód. Végül, ezek a különböző értelmezések akár egyben is használhatóak, másrészt kontextus függőek.
A Nikk 2009.12.23. 21:21:38
Ha jól sejtem, ezek mahájána eszmék, amelyek a zen-buddhizmusban is megjelennek?
Astus 2009.12.23. 21:24:45
Igen, mahájána. A zen pedig mahájána irányzat. Megjegyzem, a "nyugati zen" eléggé nem-buddhistás tud lenni.
A Nikk 2009.12.23. 21:33:19
Nem vagyok ebben járatos. De hamár itt tartunk... Nekem csak a KwanUm-mal van némi élő kapcsolatom. Szerinted az "nyugati elégé nem-buddhistás zen"?
Astus 2009.12.23. 21:37:30
Igen, az elég nyugatias, de nem tudom, hogy Csong An szunim mennyire tanít is valamit az embereknek ott, vagy mindenki csak ücsörög, meg borulgat.
A Nikk 2009.12.23. 21:43:02
:DD
Úgy látom, igencsak jó hírre tett szert a hangerien maszter!
Szerinted melyik az a nyugati zen, ami eléggé buddhistás?
Úgy látom, igencsak jó hírre tett szert a hangerien maszter!
Szerinted melyik az a nyugati zen, ami eléggé buddhistás?
Astus 2009.12.23. 22:04:24
A "Mountains and Rivers Order" (www.mro.org) elég jó képzést ad, továbbá nagyon is nyugati. Ott van még a City of Ten Thousand Buddhas (www.cttbusa.org), az Ancient Dragon Zen Gate (www.ancientdragon.org), a White Wind Zen Community (www.wwzc.org), vagy a Cloud Water Zendo (www.cloudwater.org), amik mind szélesebb látókörrel kívánják az egész buddhizmust átadni a nyugati közönségnek, túlmutatva azon a leegyszerűsített felfogáson, hogy a zen az csak meditáció a párnán, meg rejtvények kitalálása.
Astus 2009.12.23. 22:05:44
Hopp, a linkek beolvasztották magukba a zárójeleket...
A Nikk 2009.12.23. 22:17:56
ezeket a közösségeket mind megjártad? Vagy egyéb referenciák alapján javallod őket?
Astus 2009.12.23. 22:29:05
Csak egyéb referenciák. De szép is lenne, ha beutaztam volna az egész Egyesült Államokat. :)
Astus 2010.07.26. 22:10:12
@A Nikk: Itt a "zang" (tár) a szanszkrit "garbha" (magzat) megfelelője lenne, ami a tathágatagarbha (ru-lai-zang) kifejezésben szerepel.