A "buddha-tudat" egy igen sokrétű, különböző jelentéssel bíró fogalom. Kezdjük azzal a jelentésével, hogy mindenki képes a megvilágosodásra. Ez szemben állt azzal az elgondolással, hogy vannak a megvilágosodásnak különböző fajtái, illetve olyanok is, akik nem érik el a megvilágosodást. Ebben az értelemben a buddha-tudat tanítása azt jelenti, hogy mindenki végül elérheti a buddhaságot, ami a megvilágosodás legmagasabb foka. Második jelentése arra való utalás, amilyen egy buddha tudata, vagyis egy tökéletesen felébredetté. Harmadik jelentése pedig az, hogy mindenkinek a tudata végső soron nem különbözik a buddhák tudatától. A negyedik jelentés az előző háromra építve azt mondja, hogy a buddha-tudat az nem más, mint a tudat üres és éber minősége, ami a két igazság nem-kettős látásmódja, ahol üresség és függő keletkezés ugyanaz.

Félreértések abból adódnak, hogy a buddha-tudat kifejezés egy nagyon pozitív megfogalmazás, ezért azt gonndolhatnánk, hogy itt valami konkrét dologról van szó. Valójában azonban a buddha-tudat egy állítás-központú megfogalmazása annak, amit másutt legtöbbször tagadással (üres, nem-ragaszkodó, ellobbanás, éntelen, támaszték nélküli, stb.) fejeztek ki. Ettől még azonban tartalmi, jelentésbeli változtatás nem történt, itt is ugyanarról a közép útról van szó, amit a pradnyápáramitá szövegek kifejtenek. Vaszubandhu ezt így fogalmazta meg( Madhyāntavibhāga-bhāsya 1.13; 辯中邊論 T31n1600p465c3-4):

無二有無故　　非有亦非無
非異亦非一　　是說為空相

A kettő[sség] nemléte e nemlét léte
Nem létezés és nem nemlétezés
Nem különböző és nem azonos
Ezt mondják az üresség jellegének

(vagy)

A kettő[sség] tagadása e tagadás állítása
Nem állítás és nem tagadás
Nem különböző és nem azonos
Ezt mondják az üresség jellegének

Tehát az, hogy a buddha-tudat állítás, valamilyen létezést kifejező fogalom, még nem jelenti azt, hogy egy önálló valami létezéséről lenne szó, ahogyan az a hétköznapi nyelven történni szokott. De fordítva is lehet mondani, hogy amikor ellobbanásról (nirvána) beszélnek, vagy megszabadulásról (vimukti), akkor nem valaki szűnik meg létezni, s ily módon nem is valaminek a tagadásáról, a nemlétezéséről van szó.

Röviden álljon itt pár kifejezés arra, amit "buddha-tudatnak" is fordítanak:

佛性 (fo xing - buddha természet) buddhatva, buddha-dhātu, tathāgata-dhātu,
如來藏 (ru lai zang - Így Jött tár) tathāgata-garbha, jina-dhātu, jina-garbha, saṃbuddha-garbha, sugatātmabhāva
如來性 (ru lai xing - Így Jött természet) tathāgata-dhātu, tathāgata-gotra, tathāgatatva, gotra-svabhāva

Csak kínaiul kialakult kifejezések:
藏理 (zang li - tár alapelv), 佛道 (fo dao - buddha út), 佛心 (fo xin - buddha tudat)

Rokon kifejezések:
心性 (xin xing - tudat természet) citta-prakṛti, citta-dharmatā
法身 (fa shen - dharma test) dharma-kāya
法界 (fa jie - dharma birodalom) dharma-dhātu