HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Értett értelem

2010.02.18. 23:18 Astus

Legvilágosabb bizonyítéka a Buddha tanításának az értelem. Ahhoz, hogy megértsünk valamit, két fontos tényező szükséges. Az egyik a megelőző ismeretek, amikbe beépítjük az új ismeretet, s így értelmet adunk neki, a másik pedig a már meglévő tudástól való szabadság. Ha semmilyen ismerettel nem rendelkeznénk, akkor nem tudnánk hova tenni az új ismeretet, nem lenne jelentése, sem jelentősége. Ha pedig megkötne az, amit már tudunk, akkor nem tudnánk befogadni semmilyen újat. Az, hogy a meglévő ismereteink viszonyában létezik új ismeret, ez a függő keletkezés. Az, hogy nem kötnek meg a meglévő ismeretek, ez az üresség. Az értelem maga a szétválaszthatatlan függő keletkezés és üresség, s ez a szétválaszthatatlanság a középső út. Mindennek belátásához nincs többre szükség, mint saját értelmünk vizsgálata.

Jelenleg úgy tűnik, hogy az értelem szó adja a legalkalmasabban vissza azt, amit általában tudatnak hívok, vagy esetenként elmének. Szemben a tudat és elme kifejezések passzív természetével, az értelem egy sokkal aktívabb megfogalmazás. S ez már csak azért is jó, mert kihangsúlyozza, hogy nem egy rögzített végső valamiről van szó, hanem dinamizmusról. Mi több, az értelem sokkal inkább hétköznapi kifejezés. Ebből pedig az érződik, hogy nem valahol máshol kell keresni, hogy nem egy misztikus megvilágosodásról van szó, hanem arról az értelemről, amivel mindenki rendelkezik kivétel nélkül, még az állatok is. A kifejezésnek azonban itt is van egy csapdája, amikor is racionalitásnak vesszük, ami kizárólag logikán alapszik. Ezért látni kell, hogy az értelem itt olyan értelem, amivel okos és buta, felnőtt és gyerek, ember és állat egyaránt bír. Ez a felfogás képessége.

Amikor nem vizsgáljuk meg, hogy milyen az értelem, akkor úgy vélekedünk, hogy az egy konkrét dolog, valami ami csak úgy van. Ezért fontos megérteni az értelmet! Onnantól világossá válik, hogy az értelem nem is értelem, vagyis nincs konkrétan olyan valami, amit értelemnek nevezhetnénk. Az értelem különböző megértések függő áramlása. Ily módon látni, hogy az értelem üres, nincs se közepe, se széle, maga a valódi értelem, ami nem értelem. Íme, a buddhai értelem!

22 komment

Címkék: zen meditáció üresség nyugati hirtelen dzogcsen közép út éntelenség belátás buddha tudat

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr121772012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.20. 00:05:18

És az áramló érzelmekkel mi lesz? (Ezt most nem ilyen rózsaszín csajszisan kérdezem, hanem komolyan hiányolom az intellektuális oldal mellől az emocionálisat. Vagy a pradnyá mellől a karunát.)

Astus 2010.02.20. 01:10:11

Igen, ez az említett nehézség, hogy nálunk külön képzelik az értelmet meg az érzelmet (meg külön a testet). Mint mondtam, itt nem racionálisan vett értelemről van szó, de egyszerűen - ahogy te is tudod - nincs jó szó a magyar nyelvben, ami kifejezi egyben az egész "náma/csitta" részleget.

A leírt vipasjana gyakorlat nyugodt tudatot követel első körben. Aztán jöhet az integrációs rész, felismerni a gondolatokat és érzéseket, mint amik az értelemtől nem különböző természettel bírnak, avagy mint amik az értelem megnyilvánulásai.

De ha neked esetleg van más ötleted, szívesen veszem.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.20. 09:37:54

@Astus: Persze, de mivel "külön képzelik el", ezért akkor ki kéne hangsúlyozni, h "ez az értelem nem az az értelem".
Hogy a poszt mit közvetít, azt elég jól mutatja a fogalomfelhő:
www.wordle.net/show/wrdl/1688010/%C3%89rett_%C3%A9rtelem

A vipasjanába kellene közben is lenyugtató/együttérző fázis, mert pont az szokott lenni a gond, h ha az ember elkezdi figyelni a gondolatait/érzéseit, akkor ettől vagy nagyon izgatott lesz, vagy nagyon betompul, tudomást sem akar venni, h a gondolatok (a testérzetekben megjelenő) érzelmeket váltanak ki belőle.

Szóval, szerintem körkörössé kéne tenni: érzelmek-gondolatok (az "értelem" képei és hangjai) figyelése kombinálva a testérzetek (érzelmek-gondolatok kiváltotta érzelmi reakciók: bevonódás vagy elzárkózás/"lefagyás") megfigyelésével.

Astus 2010.02.20. 09:51:05

Amit mondasz, teljesen egyet tudok vele érteni. Amiért viszont nem érzem annyira ideillőnek, az az, hogy itt, ebben a gyakorlatban, nem arról van szó, hogy a gondolatokat elemezzük, figyeljük, vagy bármit is kezdjünk velük, hanem az értelem, a tudat milyenségére lássunk rá.

Azt külön kiemeltem, hogy a "kifejezésnek azonban itt is van egy csapdája, amikor is racionalitásnak vesszük". Arról nagyon nem ejtettem szót, hogy szét kell tudni választani az "elmét" (tib. sems) az "elme természetétől" (tib. sems-nyid). Azért sem tettem, mert egybe kívántam gyúrni az értelem kifejezésben az ürességet és a jelenségeket, a tudatot és a tudattartamokat.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.20. 09:59:51

Én a praktikus oldaláról nézve (az ember ül és meditál, gyakorlatilag bármilyen tárgyon) tartanám fontosnak ezt, h összekapcsoljuk a testérzeteket + az elmében zajló folyamatokat (képeket + belső monológot/párbeszédet). Mert ha nem teszed, egy ponton elakadsz. Vagy az lesz, h túlságosan eluralnak az érzelmek, és ezért nem tudsz az elmében zajló folyamatokra figyelni, vagy olyan mértékben kezded el hárítani, befagyasztani az érzelmeket, h egy idő után a gondolatok szabad áramlásának útjába állnak. És minden változat ezek között. :)

Astus 2010.02.20. 10:12:14

Nem beszélünk el egymás mellett, csak két különböző esetről van szó. Amit mondasz, az egy bővebb, lépcsőzetesebb megközelítés, ahol szilárdan lehet haladni az éberség csiszolásában. Amiről meg én írtam, az egy "hirtelen", "buddha-tudat"os, "belátás"os "dzogcsen" "meditáció" (idézet a tagekből). Ha vennénk az általad ajánlott megközelítést, az "fokozatos" jelzőt kapna, amiből szintúgy van pár bejegyzés elszórtan.

De nézzük akkor azt, hogy összerakjuk a kettőt, mert van olyan is. Három lehetőség van. Először fokozatos, aztán hirtelen. Először hirtelen, aztán fokozatos. A harmadik pedig az egymásba integrálás. A harmadik esetben úgy nézne ki, hogy bármi is merüljön fel, bármire is terelődjön a figyelem, a dolgok csak annyi, hogy fenntartsuk a kötetlen figyelmet. Ez fokozatosan lazítja föl az ember mindenféle problémáját, miközben eleve adott a végső eredmény is.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.20. 10:17:14

Azt próbálom mondani, h "a dolgok (dolgunk?) csak annyi, hogy fenntartsuk a kötetlen figyelmet" nem könnyű, és pusztán azzal, h elhatározzuk, h ezt tesszük, nem fog menni.

Astus 2010.02.20. 10:21:37

Így igaz. S ezért az egyik lehetőség a sok közül az, amiről írtam, felismerni, hogy az értelem eleve kötetlen. Vagyis tapasztalatot szerezni arról, mit jelent a tiszta éberség. Ha van tapasztalat, akkor már érthető az, hogy mivel kell gyakorolni. De teljesen jogos amit mondasz, mert keveseknek sikerül átélni azonnal a kötetlen figyelmet. Épp ezért a biztonságosabb ösvény az, ahogyan mondod, körültekintően eljárni.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.20. 10:37:28

Inkább azt próbálom mondani, h pusztán attól, h vki egyszer megtapasztalta, ez a nyugalom - ami lehetővé teszi a gondolatok-érzelmek áramlásának figyelését - nem lesz mindig ott. Könnyebb megteremteni, de mindig lesz, ami megzavarja. És a profi meditáló nem attól profi, h nincsenek a nyugalmát megzavaró érzelmei és kellemetlen testérzetei, hanem attól, h tudja, h ezek vannak és tud velük mit kezdeni - pl. betenni őket az "ez is az értelem áramlása" kategóriába, ahogyan te is írod.

Nekem erről szól Shinzen Young beszéde www.buddhapest.hu/2010/02/shinzen-young-on-mindfulness-meditation.html is. A számomra érdekes rész a 32. percnél kezdődik, onnan magyarázza, h szerinte mi a vipasjaná a gyakorlatban.

plumbeus 2010.02.20. 17:11:13

@ron: off kiváncsi voltam erre a Trebitsch blogra de mivel ide is alig bírtam belépni itt jut eszembe hogy azt mondja:

De bizonyítható, hogy test nélkül nem létezik elmebeli vagy tudati aktivitás, az érzékszervek nélkül nem létezik észlelés, és így érzékelés és gondolkodás sem. Tehát ha létezne (a testtől elkülönült) lélek, annak az érzékszervek nélkül is működnie kellene, képesnek kellene lennie a látásra, hallásra stb. illetve képesnek kellene tennie a testet arra, hogy pl. tapintás útján érzékeljen ízeket.
trebitsch.blog.hu/

Csak szólok hogy nem bizonyítható:)
Azt meg kérdezem hogy ha ez így van mi van pl. a képzetes számokkal - most benne vagyok a mat.fiz.-ban:) olyat még soha senki nem érzékelt, nem látta nem hallotta nem tapintotta, nem szagolta, nem ízlelte de van aki simán számol vele, mert különben nem oldható meg az egyenlet satöbbi hol vagyunk már bizonyos értelemben az érzékeléstől és észleléstől itt nyugaton. Na és ha van képzetes szám amit soha senki nem látott satöbbi akkor pont így isten lélek satöbbi is lehet.
Persze tudjuk hogy a tudat a hatodik érzékszerv de ez így még érvnek nem sok.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.20. 18:53:33

@plumbeus: Ott is ugyanúgy lépsz be, mint itt, visszavinném oda a kérdést.

Astus 2010.02.21. 20:48:38

@ron: A gyakorlat folyamata itt némileg más, s természetesen az elméleti háttér sem egészen ugyanaz, mint mondjuk a théraváda meditációknál szokott. A lépések itt úgy néznek ki, hogy először az ember megalapozza magát a nyugodt éberségben, majd pedig felismeri, hogy minden jelenség ugyanennek a hullámzásai, s egylényegűek vele, vagyis üresek. Tehát akár megjelennek gondolatok, akár nem, az ugyanúgy a tiszta éberség; akár vannak érzelmek, akár nincsenek, az ugyanúgy a tiszta éberség; akár van valamilyen érzékszervi benyomás, akár nincs, az ugyanúgy a tiszta éberség.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.22. 06:39:07

@Astus: Szerintem még mindig ugyanarról beszélünk, változatlanul azt mondom, h a "megalapozza magát a nyugodt éberségben" annyit jelent, h bármilyen zaklatott vagy betompult is legyen vki a meditáció elején vagy közben, meg tudja teremteni magának ezt az állapotot. De ahhoz, h meg tudja teremteni, tudatában kell lennie annak is, mi történik (mi jelenik meg leginkább a testérzetekben), hívja ezeket bárminek: akár akadályoknak, akár a vele egylényegű jelenségek hullámzásának, akár tiszta éberségnek.

Astus 2010.02.22. 10:30:17

Reggel még volt egy kis időm, így elolvastam Dahui Zonggao (1089–1163) egyik levelét, ami épp idevág.

Arról beszélt, hogy még ha azt is mondjuk, hogy képességeink tompák, ami felismeri ezt, az minden bizonnyal nem tompa. Ezért ahelyett, hogy a különböző benyomásokkal bíbelődnénk, fordítsuk vissza a figyelmünket, s akkor rájövünk, hogy az értelem se nem tompa, se nem éles, hanem eredendően nyugodt és tiszta.

Ezzel arra kívánok mutatni, hogy itt nem egy nyugodt állapot megteremtéséről van szó. Ettől még persze a meditációs gyakorlat alapja az elnyugodott tudat, mert azzal lehet könnyen dolgozni. De amire azt mondtam, hogy "nyugodt éberség", az nem azért van, mert a tudatot elnyugtattuk. Így ha zavaros gondolatok, vagy érzelmek merülnek fel, azokat nem kell átalakítani, vagy lecsendesíteni. Ide tartoznak a testérzetek is, amiknek az ember ugyanúgy tudatában van/lehet, mint gondolatainak és érzéseinek is.

Ha jól értelek, azt mondod, hogy a különböző körülmények között akkor tud előhozni egy nyugodt tudatot, ha rálát arra, amiket épp érzékel, vagyis amik a zavarodottság tényezői és okai. Rálátva ezekre eltávolodik a benyomásoktól, így lecsendesedik. Így gondoltad?

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.22. 20:23:57

@Astus: Addig OK, h rálátva ezekre eltávolodik. És nem kell "lecsendesednie", nyugodtnak lennie annak, amit megfigyel, viszont annak igen, amivel megfigyeli, hiszen csak így tud távolságot tartani. (Ami, persze, mind képletes beszéd, hiszen ugyanarról a tudatról beszélünk megfigyelőként is, megfigyeltként is.)

Astus 2010.02.22. 21:21:53

@ron: Itt akkor az a kérdés merül fel, hogy milyen megfigyelőről van szó. Vagy szebben fogalmazva, a figyelem milyen változata van jelen. Mert az a fajta figyelem, ami lehet zaklatott és nyugodt is, nem a tudat természete, nem a buddhai értelem. De az a tudatosság, ami mindig rendíthetetlen és ragyogó, nem veszik el sosem, az ilyet nevezik felébredett szemléletnek. Talán emlékszel még az Uttaratantra-sásztrából (amit Tamással fordítottunk) olyan példázatokra, mint az agyagba rejtett szobor, a sárba süppedt kincs, s hasonlók.

A dzogcsen hagyományban ezt úgy nevezik, hogy szamszára és nirvána elválasztása, vagyis ahol megismerszik a különbség a (hétköznapi) elme [sems - citta] és a (buddhai) éberség [rigpa - vidyā] között.
A zen hagyományban a fogadós/gazda-vendég páros szerepel, utalva arra, hogy míg a vendégek jönnek és mennek, addig a gazda marad.

Ebben az elválasztásban, a tudat természetére való rátekintésben jelenik meg az a lényegi mozdulat, amitől aztán ezt erőfeszítés nélküli, vagy hirtelen módszernek nevezik. Ez annyi, mint az éntelenség felismerése. Látva, hogy nincs én, így nincs is amit birtokolhatna.
Megfigyelve a megfigyelőt, kiderül, hogy nincs aki figyel, így nincs is mit megfigyelni.

Ez így mennyire passzol szerinted ahhoz, amit mondasz?

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.22. 22:16:03

@Astus: Még mindig a praktikumot hiánylom belőle. :)

Tudod, hogy jön a mezei meditáló az ő minden nyűgével. És hogy a nyűgöknek attól még nem lesz pikk-pakk végük, h már egyszer (kétszer, százszor...) megtapasztalta, h a nyűgökre rá lehet látni. Vagy a nyűgök nem feltétlenül zavarják a meditációt. Mert a jó meditációk után sz*rok jönnek, amikor nem bír az ember éberen figyelni, hanem bevonódik a nyűgökbe. És mondogathatja magának, h én-telen, én-telen, üres, üres, nincs mit birtokolni, nincs mit birtokolni, nincs aki birtokolna, nincs aki birtokolna... :), ettől nem lesz vége a nyűgnek.

Szóval,én itt túl nagy szavakat látok, amik az intellektus szintjén akarják megoldani a dolgot, és nem olyan zsigeri élményeket garantáló praktikus tanácsokat, amik szerintem tényleg megoldják (mert újrakondicionálnak).

Astus 2010.02.22. 23:38:42

@ron: Joggal hiányolod a gyakorlatiasságot. Ez a közvetlen módszer, úgy mondják, a jó képességű tanítványoknak van, akiknek nem kell nagyon magyarázkodni. Vagy, azt is lehet mondani, ez az út vége(fele) módszer. De lehet úgy is csinálni, ahogyan a zenben szokás, hogy csak ezzel dolgozni, ameddig fokozatosan meg nem szilárdul. S ha egyszer nem megy, akkor észrevenni, s dolgozni tovább százszor, ezerszer, tízezerszer.

Lehet, hogy ez csak elméletileg tűnik. De az abhidhamma is sokaknak csak elméletnek néz ki. Ez is egy módszer, ami meg tud szólítani bizonyos embereket, mint például engem.

A módszer tétlen egyszerűségéről itt van kis idézet.

A Kulajarádzsa tantra (kun byed rgyal po - The Sovereign All-Creating Monarch), az egyik legalapvetőbb dzogcsen (atijóga) tantra, így fogalmaz:

"The practice of the lore of Atiyoga is as follows: because from the primordial the All-Creating Herself has made [everything], there is no progress on the path, and no practice of the bodhisattva stages (bhumi). There is no observing of the vows nor a contemplation of doctrinal views. Because from the great path of perfect purity everything emanates, there is no proceeding of the perfect purity in the perfect purity. Because there is no other bodhisattva stage (bhumi) for progress outside of perfect purity itself, perfect purity is not practised with regard to perfect purity. As the nature of the vows is the perfect purity itself, the perfect purity needs not to be preserved with regard to the perfect purity. As the nature of meditation is perfect purity in itself, the perfect purity itself does not meditate upon itself. As the goal of the doctrine is perfect purity in itself, perfect purity does not reflect upon itself. This is the deedless practice of the lore of Atiyoga.
If one's meditation of the self-originated pristine awareness is vivid, one will meditate on the All-Creating Sovereign. This is not the practice of those attached to the vehicle of cause and result."

Hasonlóképp beszél az indiai jógi-költő Szaraha is:

Kyeho! Be aware of everything as stainless ultimate reality.
You are inside the house, yet you go outside and search;
You have seen the householder, yet you go and ask the neighbors!
Saraha says; be aware of the Self.
This is neither meditative concentration, something to be thought, nor recitation by a fool.
When, though the master has taught and I know everything,
I define it to the utmost, how then can I achieve liberation?

Though you wander lands, suffer torments,
Co-emergence is not found, and you are stricken with evil.
Partake of objects and do not be sullied by them,
Like the lotus flower untouched by water.
Just so, yogin, take refuge at the root.
Does poison harm one with a poison spell?

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.23. 09:52:41

@Astus: Mindig rá kell jönnöm, mennyire különbözők vagyunk. :)

Astus 2010.02.23. 11:24:27

@ron: Igen, van egy pár dolog, amiben különbözünk. De pont ezért van annyiféle buddhizmus.

Azt azért érdemes megnézni, hogy míg a dzogcsennek és a mahámudrának van egy ilyen szélsőségesen szubitista (francia "illumination subite": hirtelen megvilágosodás) jellege, de magukat mégis fokozatos útnak nevezik, szemben a zennel, s a vadzsrajánában egyrészt ott van számos megelőző módszer, ami elvezet ezekhez, továbbá a rendszeren belül is bőven találunk szépen felépített gyakorlatokat.

Az biztos igaz, hogy mind a zen, mind a vadzsrajána egy eltérő szemléletet képvisel, mint amit a théravádában találni. Ámbátor a thai erdei szerzeteseknél vannak eléggé hasonló módszerek.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.02.23. 12:09:17

@Astus: Igen, lehet, h az a bajom ezzel a hirtelen megvilágosodós elképzeléssel, h a szövegekben már csak a legvége van, ahogy írtad is. Az nincs mellé írva a margóra, h "mindez X év meditációs gyakorlat után". És ez így csalóka képet fest annak, aki csak a szöveget olvassa.

Astus 2010.02.23. 12:18:03

@ron: A helyzet az, hogy ez egy nem teljesen tisztázott kérdés. Mert voltak és vannak, akik úgy gondolják, hogy elegendő ez a módszer, s nincs is szükség másra (ékes példája ennek a Szótó Zen iskola, ahol elég zazent "gyakorolni"), míg mások, főképp tibetiek hangsúlyozzák a fokozatosságot. S akkor van a nagyobb kép megközelítés, hogy azok, akiknek elsőre, vagy könnyen megy a hirtelen úton, azok az előző életükben már tettek érte, míg akiknek nehezen, azoknak nem olyan a karmájuk.

Tehát vehetjük úgy, hogy ez csak hosszú év képzés után működik, meg vehetjük úgy, hogy bármikor működik. Az biztos, hogy ez nem mindenkinek szól, illetve az is biztos, hogy a buddhista képzés ennél mindig bővebb, bármelyik irányzatot is nézzük.

Szóval érdemes úgy kezelni, mint ahogyan a négy mérhetetlen gyakorlatát is. Az is egy gyakorlat, amit bár lehet önmagában is használni, legtöbbször sok mással együtt szokás.
süti beállítások módosítása