Milyen posztot?

mit nem tudtok ezen Astuts nélkül megérteni? Hogy ez három +1?

üresség:
-kifejtés fokozatai
-megértés fokozatai
-gyakorlás és megvalósítás, alkalmazás fokozatai
(ez három része)

akik meg értik ömlesztik zsákból de az buddhisták közibe való nem kezdőknek

:):):)

:) de nehéz lehet? fordítsam szuahélire? :)

@ron: Ja hogy nem de. hol van az az izé a sorrendiségről, amit tekintsünk csodaszernek?:)

@bekandze: De ki mondta hogy nem értjük?
Nyugi nyugi

@Astus: Buddha két és három testéről, amit röviden felvázolt.

akkóoké :)

@plumbeus: Komolyan érdekes lenne a buddhakájákról írni egyet? Mármint, ahogy eddig láttam, itt inkább arról vitatkozgattatok, hogy üres-e a figyelő, vagy az valami nagyon más, illetve a tanítás módszeréről. Ehhez képest a trikája elég más témának fest. :)

:) szerintem is más téma azért az is fontos

@Astus: Hát ööö nagy a felelősség:)
Gondolom putti külön bejegyzést gondolt.
Nekem meg kicsit mindegy tehát !:) szerintem érdekes lenne persze.

...Ja hát a figyelőt illetően is legjobb nem mondani semmit azzal nincs baj.
írjad angolul kevesebb vita várható :)) ott van az orvosi latin...vitatkozik azzal vki? hát még ha is, hamar feladja általában

@azördögmaga: Ha nem tudja is számodra elmaragyarázni az legfeljebb is csak részben az ő hibája, mint ahogy nem az mivel senki nem tagadta sem az értelmet sem az életet. Az örök és független létezés van tagadva de az is csak azért hogy a szenvedésből nem szenvedés legyen.
Azt is mondhatjuk hogy a bölcs látja a tágabb összefügéseket és nem szenved a nem bölcs pedig nem látja.
Nekem pl nem lehet elmagyarázni a fizikát Newton után részleteiben de ez nem a fizika hibája hanem az én képtelenségem púúú
Na és mivel valymi csekély a jelentőség annak szmodra hogy mi van írva mondva mi nincs kicsit még verjél meg aztán hagyjuk már mert nincs értelme.

@plumbeus:

" ron · buddhapest.hu 2010.04.25. 13:26:39
@azördögmaga: De ez pontosan ugyanaz. Hogy "az 5 halmaz nem én" és pillanatról pillanatra rakódnak össze és esznek szét a darabjaid és nincs olyan, h "a szekér lényege" csak maga a részekből összerakott szekér van, ez pontosan ugyanaz."

Ha maga pillanatról pillanatra keletkezik és megszűnik akkor magának annyi ideje nincs, hogy
ezeket a sorokat össze tudja állítani logikus sorrendben mert akkor maga valóban nem létezik. És még azt sem tudja mit jelent az A betű.

És akkor a végső bölcsességet sem tudja senki sem össze állítani sem hétköznapi sem végső értelemeben.

Az egész elmélet hiányos

Üdv.

@azördögmaga: Hát sajnos ennek nincs értelme. A filmkocka is csak egy pillanatra villan fel de ettől még látjuk a filmet. És akkor most csapj ide hogy demitbánodtehagyjunkbékén

Részemről nincs akadálya.
Hogy neked egy Ácsán Brahmavamszó aki inkább térbeli példával mondja ugyan ezt hiányos hát tőlem legyen.
Na kedves: nem vagy abban a helyzetben hogy vitatkozz, nem krumplit mérünk, ahol ha egy kiló 100 Ft akkor két kiló 200 Ft. Ez nem elég a témához.
talán bekandze kolléga... abban buzog a segíthetnékje neki:) Én kikapcsolom most már az áramot a házban elvágom a vezetéket mert annyi belátásod nincs hogy nem vagy abban a helyzetben hogy krumpli logikával vitatod a különböző mestereket, hát te a Dalai Lámát levitatod. Na kézcsók elég volt:)

@plumbeus:

"A filmkocka is csak egy pillanatra villan fel de ettől még látjuk a filmet"

Mint mondtam a figyelőt kizárták. És a figyelő nem választható szét a megfigyelttől.Ha maga pillanatról pillanatra keletkezik akkor az időben mozog. A figyelő (csak egy megjelölés mondhatom azt, hogy a látó vagy a látás és egyebek) nem az időben mozognak. Különben nem lenne egységes.

Üdv.

@azördögmaga:
:)
Felejtsd el amiket erről hallottál. Előröl az egész.

Akit figyelőnek hívsz az létezik de az nem az én. A lényeg hogy a figyelő nem az én. Az én csak a figyelő által megfigyelt belső káprázat. Az én az megfigyelt és így nem is lehet a figyelő.

Vagyis van az éntől független figyelő, csak a buddhizmusban ezt nem hívják figyelőnek. De van.
Többféle névvel is illetik: Dharmakaya, tudat, nirvana,...

Először megkülönböztetjük az ént és a figyelőt.
Csak itt tovább szoktak menni még egy lépéssel a mélyebb tanításokkal. Vagyis a figyelő magyarázata az ezután jön.

A figyelőt akkor tudjuk megtapasztalni ha minden megfigyeltet elhagyunk, mert ami megfigyelhető az értelem szerűen nem is lehet maga a figyelő.
Tehát ha túllépünk minden megfigyelhetőn és még a figyelésen magán is, akkot tudjuk tapasztalni a figyelőt. Az már speciális meditáció.

@azördögmaga:
Csak bizonyos okokból a buddhizmusban nem figyelőnek hívják. Annak meg vannak az okai. De az ráér.

@azördögmaga: Neked annyi lehetőséged van mint az orvosnál hogy vagy hiszel pl a fenti linknek meg a többi számos forrásnak, amit kaptál vagy nem. Ezt lehet, velem vitatkozni, már nem lehet. A hivatkozott szerzők pedig szintén nem vitatkoznak. Ennyi

Ne törődj vele ördög. Nagyon szétvariálva mondják a dolgot.

Annyit hozzá teszek a rövid lényegéhez hogy, amit figyelőnek hívsz az létezik és minden megfigyelt és megfigyelhető csak káprázat.

A figyelő valóság és minden megfigyelt tapasztalat nem-valóság.

@azördögmaga:
szólj hogy érted e vagy sem az előbbit

amúgy hozzáteszem a buddhizmus pont a figyelő keresésére irányul

és sorban felfedi mindazt ami nem a figyelő lépésről lépésre

@bekandze:

A szétvariálás lényege, hogy nem létezem sem így sem úgy és semmi nincs. na már pedig, hogy ebbe nem megyek bele így elég hosszúra elnyúlt a megtárgyalása a dolognak.:) Közben körbe jártuk láthatatlanul az egész buddhizmust,

Bár felteszem, hogy azért mert esetleg úgy látom, hogy igenis létezem még nem biztos hogy hülye vagyok mit azt itt nagy lelkesen kijelentik.:)

Értem amit mondasz

további jókat.

@azördögmaga:

" A szétvariálás lényege, hogy nem létezem sem így sem úgy és semmi nincs. "

Na ezt magyarázták összevissza. A fenti idézet tőled az nem buddhizmus, hanem nihilizmus.

A baj hogy kersztül kasur mondanak mindent. Csűrik csavarják az ürességet.

Ezután meg naná hogy nem tudod csak úgy elfelejteni amiket hallottál eddig.

Mindenesetre ez a fenti idézet szerinti az nem buddhizmus.

@azördögmaga:

az a gond az ilyen netbuddhistákkal hogy értenek sok mindent de elmagyarázni már gondok vannak, mert csűrés csavarással magyarázzák az ürességet. Túlvariálják. Aztán mit okoznak azt kijavítani...?

@azördögmaga:
Most én ezek után talán hiába is mondom elölről az egészet, abban is azt fogod hallani amit eddig összevariáltak neked.

@azördögmaga:
Az volt a gond hogy az itteni buddhisták félreérteték te mit nevezel figyelőnek. Nekik ha ezt hallják "figyelő" egyből az énség ugrik be és elkezdik száz oldalról cáfolni. Mivel az énség az tényleg cáfolható.

Szerintem meg nálad a "figyelő" kifejezés azt jelenti hogy bármilyen módon létezik valami tudatosság aki tapasztal. Mivel bármilyen is a valóság valamit mégis csak tapasztalunk. Így van figyelő.

Ezek a netbuddhisták mindennek nekiesnek az ürességgel, aztán cáfolnak reggeltől estig mindent.

:) lecáfolják az égről a napot is :)

@bekandze: Létezik figyelő, úgy nevezik elme, avagy tudat (vidnyána, csitta), s ez az ötödik halmaz. S vannak, akik úgy hiszik, a tudat, avagy a figyelő az ő valódi énjük (átman), önmaguk lényege (szvabháva). Ezt nevezik az énség nézetének (szatkája-drsti).

@Astus:
Hát nem!
Az ötödik halma csak káprázat és nem "figyelő"
se nem dutatosság...

Amúgy ördögmaga nem buddhista kifejezéseket mondogat nektek hanem érvel laikusan. Egyik szavát se kellett volna buddhista szakszónak érteni.

Az ötödik halamz sem figyelő. Az csak annak látszik. Ördög nem arról beszélt.

@Astus:
ezt javítom

Az ötödik halma csak káprázat és nem "figyelő"
se nem tutatosság ahogy érti ördög.

@Astus:
A lényeg hogy az ötödik halamz sem valódi tudatosság. Csak a neve az. ....

Ördög nem azt értette figyelőn. Olyasmit hogy bármiféle tapasztalatféle az van...tehát bármilyen módon van "figyelő".

Kivéve ha hindu mint mondod.. amit én nem tudok még róla.

@bekandze: Nos, ha te vállalkozol arra, hogy Ördög helyett érvelj, rajta.

Ha szerinted a tudat nem az, ami tudatos, akkor mégis milyen más tudatosság van ezen kívül?

fölöslegesen próbálkozol

buddhistánál ezzel semmire sem mész

értem én is

itt ördög hozzászólásai számítanak

@Astus:
ördög helyett hogyan érvelnék?
azt ő tudja mit ért éppen.

Szeretnéd ha megvédeném amiket mond?

Tévedsz.

@Astus:
szóval nem fogod a számba adni ördög érveit

@Astus:
a lényeg ebből hogy bárki bármit mond nem feltétlenül az énre érti hogy pl "figyelő"

adott esetben végsőbbre érti

buddhista szakszavak nélkül is kell érteni amit mond

@bekandze: Nem kívánom a szádba adni senkinek az érveit, csak úgy tűnt a hozzászólásaidból, mintha minket, akik évek óta kommunikálunk vele, egyszerűen Ördög saját értelmezései alapján gondolnád el, hogy miket mondtunk neki. Saját magad is olvashattad ebben az igen hosszúra sikeredett áradatban, hogy miként magyaráztunk, mikor megjelent. De ott van az index fórum is. Természetesen ha úgy véled, neked megy, én csak sok szerencsét kívánok hozzá.

bár szerintem már talán öszezeavartátok

@bekandze: A figyelő semmi több, mint tudatosság. A tudatosság az, amit az ötödik halmaznak neveznek. Ha te tudsz egy ennél magasztosabb tudatosságot, mutasd be, hogy mi az.

@Astus:
a gond az a laikusok fülével hogy egyből mindent csak cáfoltok.

ez egy laikusnak nihilizmus. nem neked. nekik az.

továbbá nem szoktam fórumokban rendesen végigvezett üresség beszélgetést olvasni. csak mindent cáfolnak és ennyi.

ez sajna így is van. meg lehet nézni a neten.

@Astus:
" A figyelő semmi több, mint tudatosság. A tudatosság az, amit az ötödik halmaznak neveznek "

Igen egy buddhistának jelenti a figyelő. Laikusnak már nem. Adott esetben a legvégsőt is értheti rajta amit buddhisták Dharmakayanak neveznek.

@Astus:
" A figyelő semmi több, mint tudatosság. A tudatosság az, amit az ötödik halmaznak neveznek "

Szerinted ezt értette rajta? Kérdezzük meg tőle. :)

Nyilván nem.

@Astus:

Nem Astus. Az énség nézetének azt nevezik, hogyha az öt halmazzal azonosítom magam.

"Ezért kezdődik úgy:

„Ez az enyém (tanhá13), ez én vagyok (mána14), ez az én én-em (ditthi15).” – így viszonyul a tanulatlan világi. És azt gondolja:

Azonos az én és a halmaz (mint az olajlámpás lángja és annak színe)
Az én birtokolja a halmazt (mint a fa az árnyékát)
Az én-ben benne van a halmaz (mint a virágban az illata)
A halmazban van benne az én (mint az ékszer az ékszerdobozban)16

„Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én én-em.” – így viszonyul a tanult nemes tanítvány."

Ti nem tesztek fel kérdéseket magatoknak azért én megtehetem.

És mivel még ez is oda van írva:

"A szkandhák (szkandha: összesség, komplexum, sokaság) a(z emberi) létesülés öt alapvető csoportosulását jelentik a buddhista filozófiában.
Bár rendkívül félrevezető, a mi fogalmainkkal általában a következő kifejezésekkel szokták őket visszaadni:"

"1. rúpa, forma, megtestesültség;
2. vedaná, érzékelés, érzés;
3. szamdzsnyá, megragadás, észlelés;
4. samkhárá, (jellem)összetevők, (személyiség-)elemek;
5. vidzsnyána, tudat, tudomásszerzés."

"Bár rendkívül félrevezető, a mi fogalmainkkal"

Ezért nincs más választás mint, hogy magam járok utána a dolgoknak. Mert utána lehet.

Üdv.

:)

@bekandze: Ha laikus, akkor fogalma sincs arról, hogy mi a dharmakája, tehát nem is értheti alatta azt. De kétlem, hogy Ördögöt laikusnak lehetne nevezni, legalábbis nem úgy, mint teljesen kezdőt, mert azért olvas ő.

A lehetőség adott, hogy valaki meghatározza pontosan azt, amit állít. Tehát definiálja adott esetben azt, amit a figyelő alatt ért.

@azördögmaga:
:) beszélj egy lámával és onecukker

@Astus:
Na ja. :) Csak amit ő figyelő alatt ért azt nem vizsgálta meg olyan tudással
mint, a szkandhákat vizsgálta meg Buddha.

Nem beilleszthető amit "figyelőn" ért a buddhista szakszavakba.

@bekandze: Nem kell szakszavakba illeszteni. Azt mondod, a figyelő az, ami tudatos, ami megfigyeli, tapasztalja a dolgokat. Ha azt mondod, van az ötödik halmazon kívül másik tudat, akkor az embernek két tudata lenne legalább.

Arról nem is beszélve, hogy a figyelő attól az, hogy valamit megfigyel. Minthogy figyelő nincs megfigyelt nélkül, ezért függő létező. Hogyan lehetne ezt akkor végsőnek nevezni?

@Astus:

Vagy a megfigyelt nincs figyelő nélkül.

A kettőt nem lehet szétválasztani. Ezért az egyiknek időtlennek kell lennie. A mozgás az idő a megfigyelt, a figyelő az időtlen mert nem tartozik a halmazok körébe. Bár a kettő szétválaszthatatlan.

"Erre a Magasztos a következő verset mondta:

Aki látni vél engem valamely forma alapján,

s aki hallani vél engem valamely hang alapján:

az rég nem jár a helyes úton,

és képtelen fölismerni a Tathágatát."

Gyémánt szútra.

Na mentem.

@azördögmaga: Köszönöm. Amit magyaráztál, hogy létezik egy változatlan megfigyelő, ezt nevezik énnek, ez az átman, ez az, amiben a különböző hindu irányzatok hisznek.

@Astus:
" Azt mondod, a figyelő az, .... "

Majd ördög megmondja nála mi. Én csak tippelek hogyan is értheti.

@azördögmaga:
Ja ez így a hindu lélek fogalma.

Ez káprázat.

A buddhizmusban mindkettő amit említesz csak látszat. Ketten alkotnak egy dualista párost, mint
megfigyelt-megfigyelő.
Ez az énség ami téves.

Ezek csak együtt léteznek, külön nem. ...és káprázat mindkettő.

@azördögmaga:

De figyi ördög! Ez nem jelenti azt hogy ne volna éberséged, mindezen kettősségek nélkül és "mögött".

Ha kb úgy veszed hogy van egy látszat-éned ami illúzió, akkor érthető. Csak a látszaténed illúzió.

Buddha tremészeted az van ettől.

@Astus: Miért gondolod, hogy Buddha annyira eltért volna az ősi hinduk által felállított dolgoktól?
Buddha mindent az emberbe tett. Úgy a felelősséget mint a megszabadulás ismeretét is
Buddha pont azt akarta elkerülni, hogy bármi is kívülre helyeződjön. Lásd pakolódok az ürességben pillanatról pillanatra és nincs felette uralmam mert másoktól függők.

És, hogy te minek hívod dharmakájának vagy atmannak az a te értelmezéseden múlik és az ellenszenveden ahogy a többi vallás iránt viseltetsz.

@azördögmaga: A te dolgod, ha szerinted a Buddha ugyanazt tanította, mint a későbbi (nem ősi) hinduk. S természetesen maguk a hinduk között is vannak, akik úgy érvelnek, hogy a Buddha pusztán Visnu egyik inkarnációja volt.

@azördögmaga:

" Vagy a megfigyelt nincs figyelő nélkül.
A kettőt nem lehet szétválasztani. Ezért az egyiknek időtlennek kell lennie. A mozgás az idő a megfigyelt, a figyelő az időtlen mert nem tartozik a halmazok körébe. Bár a kettő szétválaszthatatlan. "

Mivel e kettőt nem lehet szétválasztani, ezért ezek együtt illúziók. Pont ez a dualizmus mint káprázat.

@Astus:

:)))

És a te dolgod, hogy megint dobogót építesz.

Üdv.

@azördögmaga:
Adjak linket ahol olvashatod a szutrát ami szerint Buddha megismerte és elérte amit a hinduk. Mégis tovább keresett.

küldjem a linket?

@azördögmaga: Így van, számomra a menedék egyedül a Buddha, a Dharma és a Szangha, más menedék a Három Kincsen kívül nincs. Ez az én vallásom, az én hitem.

@Astus:

Ezt olvasom:

"Elválaszthatatlan a tértől, időtlen, mindent átható, ... Ezt az időtlen állapotot az igazság szintjének vagy Dharmakájá-nak nevezzük, s ettől semmi sem elválasztott.

Ha semmitől sem elválasztott akkor abba vajon a hinduk is beletartoznak? Vagy válogat ez hindu fujjj ezt nem látom meg.

Astus nem mondok inkább semmit sem.

@azördögmaga:
Ha tovább gördíted a dolgot akkor az a különbség hogy, belül is van káprázat nemcsak kívül.

Az meg az öt szkandha.

@bekandze:

Nem kell ismerem.

@azördögmaga:

" Elválaszthatatlan a tértől, időtlen, mindent átható, ... Ezt az időtlen állapotot az igazság szintjének vagy Dharmakájá-nak nevezzük, s ettől semmi sem elválasztott. "

A Dharmakaya és énség az nem ugyanaz.
A Dharmakaya végső az énség csak káprázat.

@azördögmaga:
Hindu nem hindu között természetesen nem válogat.
Aki megérti az ügyes és szerencsés.

@bekandze:

:))

Még a kedvetekért sem fogok beleörülni az én tagadásába.:)))

Nekem tök mindegy minek nevezed. Ha jól írod le értem akár milyen szót használsz.
Ha csak tagadsz nem értem. Néha kell igenelni is.
:)

Mert ha jól tudom az is kettősség igen nem.

Na mára elég a filozófiából.:)

Megyek lefekszem. Jó éjt.

Meg az a lélekhit igazából nem kimondottan hindu elképzelés. Buddha szerint ez a lélekhit mindig újra és újra kialakul, mert az emberek éreznek belül valamit. Ebből alakítják ki azt a hitet.

Ha világrendszerek születnek újra a lélekhitet is mindig kifundálják. valhogy ez adódik mert éreznek belül

@azördögmaga:
" Elválaszthatatlan a tértől, időtlen, mindent átható, ... Ezt az időtlen állapotot az igazság szintjének vagy Dharmakájá-nak nevezzük, s ettől semmi sem elválasztott. "

Ha mindent átható akkor nem belül van. Hanem kívül-belül = mindenhol.

Továbbá ha a dualizmus káprázat, akkor a kívül és belül is az. Belül is van tévedés ami az én érzete.

Az én belül tapasztalódik. A mindenhol pedig nyilván nem csak belül. Hanem mindenhol. Így a belül megjelenő énség eltakarja a Dharmakaya-t. Ezért nem tapasztaljuk a Dharmakayat.

Az énben az a furfang hogy leválasztja a határtalant: énre és neménre. Ezek együtt vannak csak. Ez a kettősségtermészetű én választja el a határtalant.

Csak tagadás az nem okés. Én helyett van Dharmakaya.

@bekandze: A tagadást nem véletlenül vezette be a buddhizmus. Tagadod a módszertant?

A nem-én annak ellenére hogy a "nem" betűsor szerepel benne csak abban az értelemben tagadás hogy ami szenvedésteli ahhoz ne ragaszkodjunk azzal ne azonosuljunk, bővebben a függő keletkezés tagadja az örök és független létezést.
A nem okés csak tagadás az az egyáltalán nincs lenne és a nincs semmi lenne, és ha ezt nem értjük abból nem az következik, hogy a stb. nem-én tanítás nem okés.
Most már Te is vitatod a vonatkozó szakirodalmat?
Remek

Ha azt mondjuk én helyett van Dharmakya akkor az az én, már csak a "helyett" szó jelentését tekintve is, holott szó nincs róla hogy helyette van.
És a határtalan akármi is nem-én, illetve üres, mielőtt én lesz itt belőle.
Az énben az a furfang hogy kinevezünk vmi kis ént aztán a határtalan egészet tesszük a helyébe és még nagyobb lesz mint volt.
Nem arról van szó hogy egyesülünk vmi szétválasztottal.

Ezt most olvasom.

"Erre való tekintettel meggyőződésem, hogy okvetlenül ki kell fejlesztenünk azt, amit egyetemes felelősségtudatnak nevezek. Az "egyetemes felelősség" nem egészen pontosan adja vissza a csi szem tibeti kifejezést, amely szó szerint egyetemes (csi) tudatot (szem) jelent. Bár a felelősség fogalmát a tibeti eredeti csak sejteti, a fordításban nyíltan megjelenik.
....
Az ilyen egyetemes felelősségtudat kifejlesztésének fontos előnye, hogy segít nemcsak a hozzánk legközelebb állók, hanem mindenki más iránt is fogékonnyá válnunk. Így meglátjuk, hogy különösen a leginkább szenvedő embertársainkkal kell törődnünk. Észrevesszük, hogy nem szabad megosztottságot előidéznünk felebarátaink között. És tudatára ébredünk, milyen végtelenül fontos, hogy ne elégedetlenkedjünk.

Amikor semmibe vesszük mások jólétét és figyelmen kívül hagyjuk cselekedeteink egyetemes hatását, elkerülhetetlenül különválasztjuk saját érdekeinket másokéitól. Elsiklunk az emberi nem alapvető egysége fölött."

Őszentsége a Dalai Láma, Tendzin Gyaco
Ősi Bölcsesség, Modern Világ

Ha az az idézet igaz amit tegnap idéztem és miért ne lenne igaz:

""Elválaszthatatlan a tértől, időtlen, mindent átható, ... Ezt az időtlen állapotot az igazság szintjének vagy Dharmakájá-nak nevezzük, s ettől semmi sem elválasztott."

Akkor ez az időtlen magában foglalja a múltat jelent jövőt.
Úgy a hinduizmust mint a buddhizmust vagy a kereszténységet. Most, hogy ez, én vagy nem én ráérek akkor gondolkozni rajta ha már ott tartok.

De ha egy üres semmit keresek és megtagadom magam, hogy nem létezem mert csak pakolódom jobbra balra az az erős gyanúm sosem jutok el ennek a megértéséig.
Talán mégis csak mélyebb ez a Tan, mint az a felszínről látszik. Ha belegabalyodok a szavakba akkor ott leragadok.
Ezért én a legelső feladatomnak azt tartottam, hogy megkeressem mi az az én amit tagadok és, hogy jön létre, hogy tovább tudjak menni.

Jézus azt mondta én és az atya egyek vagyunk. Azért mondta így, hogy ne keverjék össze a látható formával. Már tudta mi az az én amit mi tagadunk de nem tudjuk mit tagadunk mert a tudásra nincs szükség. (pedig úgy kezdődik tudatlanság) Már egy megvalósításból beszélt.

További jókat

@azördögmaga: Nagyon szép, csak a konkrétumok hiányoznak. Arról nem beszélve, hogy ennyivel a sátánizmust, a mormonokat, az okkultistákat, az állatok százait is leölő saivitákat (hinduk), a keresztény és muszlim fundamentalistákat is egy kapal alá veszed a tibeti buddhizmussal. De akár a fasizmust, a nemzeti szocializmust, az anarchizmust, a vörös és fehér terror ideológiáit szintúgy betehetnéd ebbe a csoportba, mint akik mind egyet mondanak. Bár lehet, ez már neked is feltűnően problémás.

@Astus:

Te azt mondod a Buddhában a Dhrmába és a szanghában vettél menedéket.
Tudod egyáltalán miben vettél menedéket?

Dharma az indiai hitvilágban (→ hinduizmus) az az egyetemes törvény, amely minden hatás mélyén rejlik, mindent átható létezésével fenntartja a mindenség örökkévalóságát, működését, és minden létező entitást meghatároz. A világmindenséget, mint szellemi alapelv, élettel elárasztó közegként itatja át, míg az emberrel való misztikus kapcsolatában, mint az örök erkölcsi Törvény, Igazság kötelességként jelenik meg azáltal, hogy a valóság megismerésének folyamatában az ember igazodni kíván hozzá. Az egész hindu vallásrendszer a Dharma gondolatán alapszik, általános elnevezése "Szanátana Dharma", azaz Örök Törvény.

A buddhista filozófia - az mellett, hogy megőrzi a dharma általános hindu értelmezését is - jelentéstartalmában már konkrét létezőnek írja le, amennyiben végső, tovább már nem egyszerűsíthető valóság elemnek tekinti.

És hogy ez mennyire így van tessék neked fő tagadónak.

""Egész világ lángokban áll,
a mindenséget füst borítja,
reng a föld, és reng az ég."
(Szamjutta-nikájo V, 7.)

"Míg minden azt harsogja: én,

S mindenről azt mondják: enyém.

Szíved "én" tartja megszállva,

S előlem nem menekülsz!

Semmi sem mondja már, hogy én,

Nem mondják semmiről: enyém.

Megvagy Gonosz, a harcnak vége;

Énrám az úton nem találsz."

Szamjutta -nikája, IV. 2.9."

Nem fogok a te tanácsodra egy semmit és egy pislákoló fényt keresni. Neked kéne a fénnyé válnod ami mindet átkarol
De azt a szemeddel nem láthatod.
Nagardzsuna után szabadon.
"A szem nem láthatja önmagát"

Üdv.

"Semmi sem mondja már, hogy én,

Nem mondják semmiről: enyém.

Megvagy Gonosz, a harcnak vége;

Énrám az úton nem találsz."

Köszönjük az alátámasztást, ami tévesen sőt zavarosan tagadás formáját ölti.

[Nem mondja hogy én] logikailag = mondja, hogy nem-én stb.
mely logika neve kb. ellentétből következtetés.

Szóval amit mondunk helyes de nem helyes mert csak és mert akkor nem lenni mit verni rajtunk, míg beszélni muszáj.:) Egy élmény volt.

Ne tekintsük ezt válasznak, mely gomb nélkül nem tudom mit kell csinálni:)

Betesszük a világ legszebb versét az éntelenségről arra hogy ne tagadjuk az ént, hiszen csak Buddha tagadja minthogy nem mondja semmire hogy az az én.
Meghalok hhh

@plumbeus:
" A tagadást nem véletlenül vezette be a buddhizmus. Tagadod a módszertant? "

Óóóó kedves Plumbi! Szó sincs ilyesmiről. Két dolog szempontjából nem megfelelő csupán a túlzott tagadás. Egyik ha egy kezdőnek mindent csak tagadunk hogy ez is üres az is... Buddhista részről teljesen helyes, de nem egy nehezen kezdő felé. Ezt ó annyira jó lenne már megérteni kedves. Ugyanakkor Buddha ténylegesen sem tagadott mindent. Mert pl a Dharmakayát nem tagadta, se a nirvána állapotát nem tagadta. Lécci gondolj már bele hogy annak aki csak tagadást hall és még nem érti az hogyan hallja azt. Nem viccből mondom. Gondolj bele tényleg hogy megértsd. A helyzet teljességében az hogy bármennyire is sok részlet van ami tagadható buddhista részről a lélek és világi dolgok terén, mégis vannak állítható tanítások is. Szóval nem feltétlenül kell a tanításokból csak a tagadást kiragadni és rá mondani hogy na EZ A TAN. Szélsőségként az se igaz. Jó lenne belátni hogy kezdőknek némi fokozatokra van szüksége hogy helyesen értsék, vagyis ne csak a magadét hajtogasd buddhistásan, hanem gondolj arra is akinek mondod. Egy kezdővel nem lehet abszolút szintű üresség kereteiben beszélgetni. Ez tény. Csak félreértik és elriasztja az emberek egy részét. Nyugodtan lehet beszélni pl pozitív állításként a Dharmakayáról. Később úgy is megismerkedhet azzal hogy az pontosan mi és hogyan valósítható meg.... Az üresség tan minden hétköznapit tagad. De nem kell ebbe se beleragadni. Nincs baj se a fokozatossággal se a hétköznapi szintű beszédmóddal sem. Nem kell furcsán ürességessé tenni a beszédet, kiragadva csak az ürességet. Mert akkor végül már nem is lehet mondani semmit mert a válasz az lesz hogy "na de az sincs". Sőt ilyet neked is vissza lehet mondani bármilyen kommentedre szintén.
Jó lenne nem állandóan visszatérni erre a tanult buddhistaközi és kezdők felé való megkülönböztetésére. Aki megvalósította az ürességet még az se beszél mindent tagadóan. Még akkor sem ha lehet mindent tagadni.

Szóval hát az ürességgel tagadást bevezette a buddhizmus de azt is fokozatokban kifejtve. Nem csak tagadást vezetett be. Most copyzzam ide sokadszor is az előbbit? Vagy muszály ezt a hszt is tagadva látni?
Hagyjuk már ezt az ömlesztett ürességet a kezdőktől távol.

" Tagadod a módszertant? "

A módszertant nem tagadom. Szerintem még kérdezni is fölösleges ilyet. Viszont sokan ömlesztve használják és nem módszeresen az üresség kifejtését. A módszertan sem csak abból áll hogy tagadunk és kész. Van kiindulása és végződése. Nincs sehol ömlesztett üresség kifejtés a kezdők felé. Az nem módszertan, csak egyetlen eszköz abból.
Remélem ezt kellő képen megbeszéltük végre?

Ha már eredetileg egy madhjamaka vonatkozású szövegből indult a dolog, amit a madhjamaka szerint kezdőknek bevezetésként állítani érdemes - s ebben osztozik más irányzatokkal is - az az újraszületés, a létbirodalmak, a karma, a lét szenvedéstelisége és a lemondás útja. A dharmakájáról viszont nincs szó, ami legalább olyan szintű tanítás, mint az üresség. De ha elolvasod az utolsó írásomat a blogon, láthatod, a dharmakája ugyanaz, mint az üresség. Ha jól emlékszem Vaszubandhu egyik versében fogalmazta meg, hogy az üresség egyrészt tagadás, mert tagadja a dolgok önlétét, másrészt állítás, mert állítjuk az ürességet, vagyis állítjuk a tagadást.

@plumbeus:
Ezek itt tényleg helyesek amiket mondasz:
" A nem okés csak tagadás az az egyáltalán nincs lenne és a nincs semmi lenne, és ha ezt nem értjük abból nem az következik, hogy a stb. nem-én tanítás nem okés. "
" Ha azt mondjuk én helyett van Dharmakya akkor az az én, már csak a "helyett" szó jelentését tekintve is, holott szó nincs róla hogy helyette van.
És a határtalan akármi is nem-én, illetve üres, mielőtt én lesz itt belőle. Az énben az a furfang hogy kinevezünk vmi kis ént aztán a határtalan egészet tesszük a helyébe és még nagyobb lesz mint volt. Nem arról van szó hogy egyesülünk vmi szétválasztottal. "

Ezek helyesek is és egyet is értek velük. Sőt nagyon is jó meglátás hogy a Dharmakayába is belevetíthetjük az ént. Viszont a Dhamakaya helyes megértése az további lépés. Ha kellő képpen megértette valaki az én ürességét azután jöhet a Dharmakaya megértése.

" Most már Te is vitatod a vonatkozó szakirodalmat? "

:) Pedig nem vitatom. Más egy könyv és a net v beszélt magyarázat. Egy könyvben több száz oldalon magyarázzák. A neten meg túl szűk kijelentések hangzanak el összefüggő magyarázatok helyett. A könyvek fokozatosan végig viszik az elejétől az ürességet. Belekérdezni se lehet, mert csak egy könyv. Egy könyv elmagyarázza míg a neten sokszor csak magyarázzák.

@bekandze: oké.
az egész buddhizmus logikailag pozitív kijelentéssekel indul: Van szenvedés, annak van oka, az megszüntethető, a nemes nyolcrétű ösvénnyel. Szóval ez mind állítás nem pedig tagadás.
És akkor megyünk ezzel valamire ha ezt nem is tartjuk szem előtt hanem 4 évig hörgünk hogy denem jujj Astuska nemjólmondodteee
hhh

még ha egyáltalán nem jól mondaná is aki ezt jól mondja az az aki nem szenved aki nem szenved az nem veri 4 évig a monitort hogy rosszultudod rosszultudod mert tudja hogy fölösleges
na hát ha sütögeted ezt a kezdő témát állok elébe:)

@bekandze: Tudjuk ezért volt javasolva fentebb hogy erkölcs egy életre és no filozófia.
Na és akkor ha én bemegyek pl. a monetáris tanács ülésére ahol makrogazdasági összefüggésekről beszélnek, fizetés mérlegről , költségvetési hiányról, forint árfolyamról, GDP-ről , inflációról meg minden akkor majd osztom az észt az MNB elnökének
és össze vissza lobogtatom a hvg-t amit fordítva tartok a kezemben 4 évig és követelem hogy az elnök monnyon le és majd én megmondom mennyi legyen a kamatláb, akkor te mint a tanács frissen kinevezett tagja azt mondod kezdő közgazdász még.
Hát az is lehet, szerintem mondjuk nem biztos.:)

@azördögmaga:

" Elválaszthatatlan a tértől, időtlen, mindent átható, .... Dharmakájá-nak nevezzük, s ettől semmi sem elválasztott."

Na ez igaz csak csöppet sem mindegy mit értenek ezen a buddhisták. Logikusnak tűnik a következtetés, de csak annak tűnik, miszerint
" akkor ez az időtlen magában foglalja a múltat jelent jövőt, úgy a hinduizmust mint a buddhizmust vagy a kereszténységet. " Magába foglalja de nem osztja a tanításaikat, mint ahogy magába foglalja az összes emberi gondolkodásmódot is, de azokat sem ismeri el igazságként. Így a mindent átható Dharmakaya ami semmitől sem elválasztott, még nem ismer el minden nézetet ami létezik. Ami mindent áthat az még nem fog igazolni mindent amiben hisznek a lények. Ez bizony nem ugyanaz. A kettő nem zárja ki egymást és egyszerre igaz.

Amit az indiai rendszerek neveznek pl egységnek és az amit a buddhisták neveznek egységnek az mégsem ugyanaz. Maga a kifejezés valóban azonos ("egység"), de a jelentése amit értenek alatta az nagyon is különböző. Könnyen megfigyelhető a hindu tanok hívei részéről hogy, nagyon szeretnek mindent egy kalap alá venni mint "minden istentől van és ugyanaz". Az ezoterikusok szintén. Ugyanilyen a "Dharma" szó is. A dharma szó az Buddha idejében egy szó volt a beszélt nyelvből, a beszélt nyelv egyik szava. A "dharma" szó azt jelenti "igazság". Ha magyarul mondjuk akkor igazságot jelent. Mégsem ugyanaz amit a buddhisták neveznek igazságnak. Vagyis amit értünk a kifejezésen az más jelentéssel bír, bár a szó egyezik. Így a dharma szó Indiában használt szó volt már Buddha előtt is. Pl a két ismert kifejezés hogy "Szanátana Dharma" és "Buddha Dharma" mást jelentenek. Csak a felhasznált szó egyezik, ami "igazság"-ot jelent. Más viszont amit igazságon értenek. A "dharma" keleti kifejezés. Az "igazság" pedig pl magyar kifejezés. Mégis magyarul sok félét értenek rajta, mást mást neveznek igazságnak, pedig a szó ugyanaz. Így a szó jelentése a fontos, nem maga a szó. Ebben az esetben így az a fontos ki mit ért igazság alatt, mit is nevez igazságnak. A "Dharma" (igazság) szó jelentése a fontos, nem maga a szó. Kérdés tehát ki mit ért igazságon?

Buddhista részről meg lehet különböztetni két féle egységet. A szamszára vallásokban a szamszárával válnak egyé egységbe. A buddhizmus pedig túllép a szamszárán. Nagyon becsapós különbség. A nehézséget ebben az esetben az jelenti hogy akik énnel rendelkeznek azok nem képesek kifelé látni a szamszárából. Mert az nem is lehetséges semmilyen énnel sem. Még a legmagasabb szamszárikus istenségek se képesek kilátni a szamszárán túlra, így arról már nem is tudnak. Ők egyé váltak a szamszárán belül mindennel és azt eléggé jól át is látják, ez igaz. De nem tökéletesen. A szamszárikus istenségek némelyikének Buddhától van tudomása a szamszárán túli felfoghatatlan létről. Sok istenség pedig nem tud erről. Ebben az istenségek is több félék.

" Nem fogok a te tanácsodra egy semmit és egy pislákoló fényt keresni. Neked kéne a fénnyé válnod ami mindet átkarol "

Ennek két értelme is lehet. Énszerűen és énnélkülien is. Ha az ént próbáljuk feljavítani határtalanra az eredmény egy határtalan én lesz. Az pedig a szamszára istenségeinek állapota. A buddhizmusban nem az ént tágítjuk határtalanra, hanem csak "kitöröljük" mint káprázatot, és a határtalan magától jelenik meg méghozzá éntévedés nélkül. Ezt a különbséget a hindu rendszer nem teszi meg.
Azt mondod nem fogsz egy semmit keresni. Ez azért félreértés mert amit megtagadunk mint ént azzal sosem voltunk azonosak. Tehát az én megtagadása az csupán annak megtagadása, amivel összetévesztjük magunkat. Nem is a semmit keressük hanem a megvilágosodást. Ha felismerjük mik nem vagyunk, akkor azon túllépünk és megvilágosodunk. Tehát csak az szűnik meg amik valójában sosem voltunk.

A valós tudatosságunk az sosem volt azonos egy korlátozott énnel. Sőt ez az én csak téves érzékelés. A valós tudatosságunkat az én csak eltakarni tudja. Így ha ezt megértjük és túllépünk az énen, akkor a valós tudatosságunkhoz érkezünk, és nem a semmihez.

A buddhizmusban a fő különbség hogy, mivel az én csak tévedés, ezért az ént nem határtalanná tágítjuk. Hanem felismerjük téves voltát és túllépünk rajta. Szóval nem a téves ént javítjuk fel határtalanra, mert attól az még énszerű marad. A határtalan én legfeljebb csak átfogja a szamszárát, de nem lép túl rajta, mert mégis énszerű. Ez lényegi különbség. Mindkettő lehetséges.

" De ha egy üres semmit keresek és megtagadom magam, hogy nem létezem... "

Ebben az esetben nem csak úgy megtagadjuk magunkat. Hanem bizonyos értelemben tagadjuk meg magunkat. Megtagadjuk azt amik sosem voltunk mert csak látszat azonosságunk. Tehát nem csak úgy megtagadjuk magunkat, hanem megtagadjuk azt amikkel sosem voltunk azonosak bár ezt hittük.
Szintén nem csupán nem létezünk. Hanem csupán bizonyos értelemben nem létezünk. Az éntévedés értelmében az nem létezik aminek véljük magunkat mint éntévedés. Csak az én nem létezik valóságosan. Sosem csak úgy tagadunk valamit és kész. Azt tagadjuk hogy a látszat én amivel tévesen azonosítjuk magunkat az tényleg csak látszat.
Önmagában a "nem létezünk" kifejezés nem elegendő ennek kifejezésére. Mert így több értelmű is lehet és pontatlan. Nem megfelelő a megértésre.

Ugyanígy pontatlan az is hogy megszűnünk. Az szűnik meg amit felismertünk hogy mégsem azok vagyunk.

" Talán mégis csak mélyebb ez a Tan, mint az a felszínről látszik. Ha belegabalyodok a szavakba akkor ott leragadok. Ezért én a legelső feladatomnak azt tartottam, hogy megkeressem mi az az én amit tagadok és, hogy jön létre, hogy tovább tudjak menni. "

Na ez nagyon éleseszű meglátás. Ez itt a kulcsponja a buddhizmusnak.

@plumbeus:
" ...majd én megmondom mennyi legyen a kamatláb, akkor te mint a tanács frissen kinevezett tagja azt mondod kezdő közgazdász még. "

Ez alapján nagyon olyan mintha arról beszélnél hogy én mondanám meg neked mi az igaz? Én csak kifejtek pár dolgot. Te is kifejthetsz bármit. Meg is tesszük. Szerintem ez teljesen rendben van. Néha te vagy mások tesznek hozzá néha én. Nincs ezzel semmi gond szerintem.

Épp kicsit másról beszéltem és talán a te véleményed tagadásának érthetted. Úgy tűnik. Talán. Ha visszaolvasol nem tagadtam amit írtál. Itt ott hozzátettem bizonyos szempontok szerint. Semmi több. :) Nyugodtan elhiheted hogy az általános dolgokat én is értem úgy mint más buddhista is, mint épp te is és sokunk. Én se mondok mást. Ha gondolod vissza is olvashatod semmiben sem állítottam mást mint te. Csak hozzátettem ezt azt, mert folytatni mindig lehet egy témát. Minden témához hozzá lehet tenni at azt.

De ha szerinted valamit rosszul mondtam akkor idézheted is és megbeszélhetjük. Asszem ennek nincs akadálya.

Ha úgy értetted hogy leszólnálak akkor bocsi. Nem értettem semmit se úgy.

@plumbeus:
Sok mindent lementettem már buddhista fórumokból és blogokból is. Emlékezetből nem tudom tőled pont van e valami. De egy jól sikerül hsz-t azt akár le is mentek. Asszem így a buddhisták egymástól is tanulnak és nem csak a tanítóktól. Ezért is szangha a szangha. Szerintem mindannyian mindig hozzá tudunk tenni valamit így te is a megértéshez.

@bekandze:

Ha már elszállt az elvakultságunk és a dobogó iránti vágyunk akkor beláthatjuk a vallásokat mindenhol emberek alkotják. Olyan megvalósított mesterre épül egy vallás mint Buddha Jézus Krisna stb.

Az ember itt is ott is ember. Ha önmagát kutatja olyan lényeges eltérés nem lehet csak a szavak mások.
Az más lapra tartozik, hogy menet közben mivé válik a vallás.

Lásd a buddhista ürességet. Már a könyökömből is ez folyik a legkomolyabban mondom.

De azt elfelejtik közölni a halandó emberrel, hogy az üresség egy elnevezés. egy szinonima. A másik elnevezése nirvána. A Nirvána másik elnevezése haláltalan.
És azt is elfelejtik közölni az egyszerű halandóval, hogy ezt meg kell valósítani. mert meglehet ha van én ha nincs én. Ha engem elpusztítanak a legelején, hogy nem létezem mert jaj üresség és pakolódok jobbra balra akkor elveszik tőlem az utat ami ehhez a megvalósításhoz vezet.

Azt mondják egy jó mester elvesz tőled mindent. fel fal szőröstül bőröstül. Semmi nem marad belőled. Hogy mindent neked tudjon adni.

talán meg kéne hagyni az ürességet a legvégére de már a csapból is ez folyik.

@azördögmaga:

" Azt mondják egy jó mester elvesz tőled mindent. fel fal szőröstül bőröstül. Semmi nem marad belőled. Hogy mindent neked tudjon adni. "

:) Na pont ez az énnélküliség. "Elveszi" mindenünket de nem a dolgokat. Legfőbb téves kincsünket az éntévedésünket.

@azördögmaga:

Mert az takarja el a lényeget. Ezért kell "elvennie" vagyis nekünk megérteni miért téves képzet és miért kell feladnunk.

@azördögmaga:

"Azt mondják egy jó mester elvesz tőled mindent. fel fal szőröstül bőröstül. Semmi nem marad belőled. Hogy mindent neked tudjon adni." :)

"Semmi nem marad belőled" :)

Az a győzelem. :)

@bekandze: Éppen hogy azt mondják hogy pl. leereszti a kötelet de fel kell mászni rajta.
falafel azt nem mondják? kész vagyok HHH

@plumbeus:
Olvastam egy történetet kötélen felmászásról amit Buddha eresztett le. Hát ez hogy jön ide?
:) mi annyira vicces? :)

@bekandze: Olvasd vissza, mit írtál te utoljára előtte, ahhoz kapcsolódik.

@ron:
Azt gondoltam. És?
?

@ron:
Egy hasonlat jellegű mondásra írtam valamit.
?

@bekandze: Izé... Ő meg írt arra, amit te írtál. És te erre azt kérdezted, h ez meg hogy jön ide. Próbálj kicsit az ő fejével gondolkodni! :)

@ron:
" leereszti a kötelet de fel kell mászni rajta. "

Ez a tanítás nem éppen stimmel azzal össze.
Más részről szól.

@bekandze: Akkor most felejtsd el egy pillanatra, h nem stimmel + másról szól. Csak egy pillanatra. És kérdezd meg úgy magadtól, h "hogyan kapcsolódik hozzá".

@bekandze: "Egy azt mondjákhoz" minden stimmel

azt is mondják hogy a mester Holdra mutató ujját látjuk de a Holdat nem ha jó emlékszem

na most ahogy a szelíden mosolygó könyörületes Buddha és az ő mesterei mint egy vámpír lerabolnak stb. az egy ööö elég érdekes ötlet nevezhetem hülyeségnek is.

a győzelmet itt mindenki önmagán aratja és még utána együttérző lesz és olyasmi
de hát hyamázolhatunk is ha nem veszekszünk ha igen akkor hagyjuk én tévedtem

@plumbeus:

Ezek szerint te vagy ti ezt az alábbi történetet:

"Azt mondják egy jó mester elvesz tőled mindent. fel fal szőröstül bőröstül. Semmi nem marad belőled. Hogy mindent neked tudjon adni."

...a következő módon értettétek: ?

" a szelíden mosolygó könyörületes Buddha és az ő mesterei mint egy vámpír lerabolnak stb. "

Az első történetet vagy hasonlatot én pl nem úgy értettem mint a második hasonlat. Azt látom hogy épp az általatok említett módon értelmeztétek, de magam és szerintem ördög sem úgy. Az elvennie is idézőjelbe van téve mivel nem szószerinti elvétel-lerablás. Vagyis nálam nem volt szó szerinti az a lerablás, meg hát oda is írtam az idézőjelet. Há na mindegy...

Ezt a lerablós és vámpíros sztorit nem én értelmeztem bele.

Ott van hogyan értelmeztem röviden a 00:36:42 kor írtban. Az nem egyezik sehogy sem az általad elbeszélt valami vámpíros hasonlathoz amit emlegettél. Így ezt tisztázódott.

@plumbeus:
Mindegy. Ha engem kérdeztek akkor nem olyan módon értelmeztem, mint amit felvetettek a lerablós hasonlattal.

@bekandze: Nem kérdezünk.

@plumbeus:
Mellékes hogy kérdés vagy állítás volt e, a lényeg hogy másképp értelmeztem.

@bekandze: Mindenki tudja hogy az a lényeg mivel olvasunk is nemcsak írunk:) részemről meg az volt a lényeg amit válaszoltam.
Na szerintem egy élmény volt.:)

@plumbeus:
Úgy tűnik nagyon nem teccik hogy elmondtam valamiről hogyan értelmeztem ahelyett ahogy hitted.

@bekandze: Túltárgyaltuk, hagyjuk azt nem lehet?

@plumbeus:
:) szerintem is már unom
OM MANI PEME HUNG