HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Nincs kint

2010.05.10. 23:39 Astus

陸亙問南泉。弟子家中缾內養一鵝。如今長大欲出此鵝。且不得打破缾。亦不得損其鵝。未審有何方便。泉召大夫。夫應諾。泉曰出也。 (X66n1297_p0407a16-18)

Lugen megkérdezte Nanquant:
- Tanítványod otthon libát nevelt egy vázában. Mostanra felnőtt és szeretném kivenni ezt a libát, de anélkül, hogy eltörne a váza, vagy baja esne a libának. Hogyan segítenél rajta?
Quan szólította az uraságot. Az uraság felelt. Quan így szólt:
- Kint van.

(A hagyomány tükrének Dharma erdeje, 20. kötet)

唐陸亘。字景山。吳郡人。官至宣歙觀察使。加御史大夫。初問南泉。弟子瓶中養鵝。漸大出瓶不得。如今不得損瓶。不得毀鵝。和尚如何出得。南泉召曰。大夫。亘應諾。泉云。出也。亘從此解悟。 (T48n2004_p0286a25-29)

A Tang dinasztiabeli Lugen, akit Jingshannak is hívtak, Wu tartományból való volt, s a hivatali (karrierében) Xuanshe felvigyázójává lett, továbbá birodalmi cenzor is volt, megkérdezte Nanquant:
- Tanítványod egy vázában libát nevelt, ami fokozatosan megnőtt, s nem tud kijönni a vázából. Anélkül, hogy tönkre tenné a vázát, vagy megölné a libát, a mester hogyan venné ki?
Nanquan megszólította:
- Uraság!
Gen felelt. Quan így szólt:
- Kint van!
Gen erre megvilágosodott.

(Nyugalom könyve, 6. kötet, 91. eset kommentára)

Ez egy kiváló példabeszéd arra, hogyan működik a Zen tanítás. Az ember az élet és halál problémája közt őrlődik, s bárhogyan erőlködik, lehetetlen megoldásra jutni. Ez a lehetetlen helyzet a liba a vázában, avagy az ember a szamszárában, az elme a tudatlanságban.

A megtévesztett, tévképzetekkel teli elme mindig csak hamis nézeteket fog létrehozni. Bármilyen igazságban hiszünk, bármilyen bölcsességet fedezünk is fel, az mindig a hibás gondolkodás eredménye. Ahogyan a körtefa gyümölcse mindig körte, úgy a tudatlanság eredménye mindig tévedés. Az élet, akárhol, akármikor, akárhogyan is van, mindig szenvedés. Nincs szenvedéstől mentes lét.

Persze a szenvedésnek is vannak fokozatai, s egy éhes szellem kínjai nem foghatóak ahhoz, mikor az ember korgó gyomorral elsétál a legközelebbi közértig. Ezért az a benyomásunk lehet, hogy ebben a vázában van még bőven hely, fel-alá futkározhatunk kedvünkre. Csak amikor a nyakunkat elkezdi szorítani, akkor jut eszünkbe, hogy jobb lenne kimenni. De akkor már nincs helyünk mozogni.

Ezért ostobaság halogatni a munkálkodást az úton, hogy minél közelebb kerüljünk a megszabaduláshoz. Az élet bizonytalan, nincs semmilyen garancia arra, hogy miután kifújtuk a levegőt, lehetőségünk lesz újra beszívni. Egyszer történt velem, hogy épp nyelni akartam (nem evés, vagy ivás közben), s hirtelen valamilyen görcsöt kapott a nyelvem, mintha folyamatosan épp nyelni akarna, de csak elzárta a garatomat, így se nyelni, se lélegezni nem tudtam. De aztán pár másodperc után elmúlt.

A liba a vázában, mi meg a nézeteink hálójában. Erre jön Nanquan, s azt mondja: kint van. Na de hogyan van kint? Hogy került ki? És mikor? S mi van odakint? Biztos jobb kint, mint bent? Sok nehéz kérdés.

Azt gondolhatnánk, hogy van kint valami. Az igazság. Odaát. Ameddig így gondolkodunk, meg kell találnunk a módját, hogyan lehet kiszabadítani a libát. Csakhogy az lehetetlen. Mert ameddig azt gondoljuk, hogy van kint valami, addig bent ragadunk. Benne vagyunk továbbra is a képzetek alkotta káprázatban. Álmodhatjuk azt, hogy felkeltünk, s kijutottunk a vécére, miközben magunk alá hugyozunk az ágyban.

Van egy régi kedvenc történetem (Kaputlan kapu, 14.), amiben Nanquan nem adja a macskát sem a nyugati, sem a keleti csarnok szerzeteseinek, hanem lefejezi. Ez ugyanaz, mint hogy kint van. Mi történik itt?

Miközben gondolkozunk és csak gondolkozunk, rá kell ébrednünk, hogy ezek csak gondolatok. Az Avatamszaka szútra (T10n0279_p0051c20-21; 10. kötet, 5. rész) elhíresült verse mondja:

譬如眾繢像,
畫師之所作,
如是一切剎,
心畫師所成。

Miként sok színes képet
A festő alkot,
Úgy minden világot
A festő-tudat készít.

Az elme, a képzetek azok, amik megrajzolják nekünk a valóságunkat. Ugyan hova menekülünk a saját elménkből? Valami elme-feletti-elmébe? Nem, nincs hova menni. Ezért mondják a Zen tanítói: ez a tudat a buddha, a tudaton kívül nincs másik buddha, s a buddhán kívül nincs másik tudat. Kint van! Mégsem ment sehova.

Ha rálátunk a gondolatokra, mint gondolatokra, akkor azok egyszerűen csak olyanok, amilyenek. Ez egészen más, mint elgondolkozni a gondolatokon! Ezért elgondolhatatlan. Mégis, nagyon egyszerű, nagyon közeli. Nem kell semerre se mennünk érte. Amíg a gondolatokban vagyunk, a liba a vázában van, s nagyon szűk látóterünk van. Felismerni a gondolatokat gondolatokként, már kint is van.

28 komment

Címkék: fordítás buddhizmus zen szenvedés magyarázat kínai módszer hirtelen megszabadulás belátás kóan tévképzetek buddha tudat

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr981991356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

plumbeus 2010.05.11. 06:35:37

Szuper. Ezt bármelyik puttika és bármelyik hínajánás bármikor bárkinek csak most csak önöknek megmondja, sőt még folytatja is. Mi a pláne ebben, hogy zen ?:)

Astus 2010.05.11. 09:23:32

Valóban sok közöset találsz. De ha jobban figyelsz, találsz eltéréseket is. :) Majd talán jön Ron és jól megmondja.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.05.11. 13:12:22

@plumbeus: Szerinted? :) (Aztán majd lelövöm a poént utólag, ha neked nem sikerül.)

plumbeus 2010.05.11. 18:55:31

@ron: A hínajána szerint a liba bagoly lesz mert sokat gyakorol és akkor kirepül a vázából.

A zen szerint meg a liba látja hogy liba akkor nem liba de nem repül sehova mert szűk a váza szája. :)))

Mit tudom én.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.05.11. 18:59:09

@plumbeus: A tudatról/tudatosságról van itt szó. Az a 10.000 rubeles :) kérdés, h miben különbözik a hínajána és a zen viszonya a tudathoz, megismeréshez stb. (minden hasonlóság mellett).

plumbeus 2010.05.11. 20:21:40

@ron: Tudom mi a kérdés mivel én vetettem fel.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.05.11. 20:30:07

@plumbeus: :) Akkor az van, mint írtál. Csak azt lehetne még cifrázni az indulatok/szennyeződések és a tudat/szív vonatkozásában a hínajánában és a tudat alapvető buddha-természete vonatkozásában a Zen-ben. Ha jól értem, amire Astus célozgat. :)

plumbeus 2010.05.11. 20:36:24

@ron: Hogy célozgat? Vodkához juttotál?:)

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.05.11. 20:59:26

@plumbeus: Erre gondoltam: "Valóban sok közöset találsz. De ha jobban figyelsz, találsz eltéréseket is. :) Majd talán jön Ron és jól megmondja." by Astus. Nem, még nem, de majd lehet, h hamarosan (szkoro :)).

plumbeus 2010.05.11. 21:04:49

@ron: Nem vagyok hülye ennyire. Én megkérdeztem mi a zenes +. Erre azt mondja van olyan. Eddig képben vagyok. Ezek után eddig megtudtam tőled hogy mit kérdeztem:)

Szerintem sok jeget tegyél bele azért. Mit tudom én az egyik szerint nem-én a másik szerint meg még üres is.

Igyál mán oszt monnyad. Ne aggódjál ettől még marad kapcsolat az agyamban elég.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.05.11. 21:09:12

@plumbeus: Ja, és nemcsak hogy üres, de még buddha-természetű is. :)

plumbeus 2010.05.11. 21:22:30

@ron: minden iskola szerint buddha-természetű a mindenki. Szerintem bort tegyél bele

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.05.12. 08:25:49

@plumbeus: Nem, dehogy. A hínajánában nincs buddha-természet. Végül nem ittam. :)

A Nikk 2010.05.14. 20:36:51

"Van egy régi kedvenc történetem (Kaputlan kapu, 14.), amiben Nanquan nem adja a macskát sem a nyugati, sem a keleti csarnok szerzeteseinek, hanem lefejezi. Ez ugyanaz, mint hogy kint van. Mi történik itt?"

Mi a macska? Mit jelent lefejezni a macskát?

Amikor ezt a történetet hallotta, egy szerzetes a fejére tette a papucsát és kisétált, ezt olvastam? Ez mit jelent?

Astus 2010.05.14. 21:01:32

@A Nikk: A macska (felis catus) az egy háziállat. Lefejezni annyi, mint eltávolítani a fejét valamilyen éles eszközzel. A Zen magyarázatot megírtam a bejegyzésben. ;)

Vagy nem volt világos valami?

plumbeus 2010.05.15. 13:09:58

@Astus: Úgy emlékszem ketté vágta nem lefejezte azzal, hogy összeveszés volt hogy kié a macska vagy olyasmi , és azt mondta szóljanak egy szót vagy ketté vágja. És mivel nem szólt senki semmit ketté is vágta.

Ha valaki magához tért volna hogy inkább legyen a macska a másiké, neki nem kell a macska ilyesmi az is megszólalás lett volna ugye és szerintem.

A macska a bármi ami "enyém", szerintem.
A két történet pedig annyiban hasonló, hogy a liba is és a macska is állat.

A hogyishívják a fejére teszi a papucsot mikor a macskás történetet meséli neki a macska ketté vágója az szerintem nem érdekes. Vagy igen?

Astus 2010.05.15. 13:36:17

@plumbeus: A kérdéses szó a 斬 (zhǎn​), aminek a jelentései: elvág, levág; lefejez (mint halálbüntetés). Bár valóban úgy fordítják többen is, hogy "kettévágta", annak olyan hangzása van, mintha két egyenlő félbe vágta volna, ami egyáltalán nem szükségszerű. Meg azért mégis csak könnyebb egy macskát lefejezni, mint valahol a közepén kettédarabolni.

A történet második fele nem olyan mellékes egyáltalán, mert a szerzetes, aki Zhaozhou, mutat nekünk egy megoldást is. Azt mondja a történet, hogy a fejére tette cipőjét, s kiment. Erre Nanquan azt mondja, hogy ha ott lett volna, megmenti a cicust. A Kaputlan kapu gyűjteményben ez egyetlen esetként van elmondva, a Kék szikla gyűjteményben két különálló, de egymást követő eset.

plumbeus 2010.05.15. 15:02:53

@Astus: Mint halálbüntetés...akkor szerintem az egész történetről fogalmam nincs, akkor úgy néz ki fenti értelmezésem is téves.

Egyébként már csak azért is jó irányzat ez a zen mert ahogy kinéz már az által könnyen belátható: nem tudom és akkor van lehetőség tanulni, míg aki tud az tud. Olyan ez a zen mint az orvosi latin...nagyon helyes :))

Astus 2010.05.15. 15:28:17

@plumbeus: Nem kell azért túlkomplikálni. A szó maga elvágást, levágást jelent alapesetben, s ebből jött a lefejezés értelem. Ugyanennek a szónak a modern japán igei olvasatának (斬る) jelentései: to kill (a human) using a blade (sword, machete, knife, etc.); to slice (off); to lop (off); to cut (off). További érdekesség, hogy japánul a 斬 gyakran felcserélhető a 切 (vágni) szóval, amivel homofónok (ki-ru) is. Így japánul a "lefejezés" (szó szerint: fej levágás) írható 首切り és 首斬り módon is, miközben a kiejtés ugyanaz (kubikiri).
Ezzel csak jelezni kívánom a szó (斬) jelentéskörét, illetve hogy önmagában nem feltétlenül a fej levágását, de azt is jelentheti.

plumbeus 2010.05.15. 16:00:01

@Astus: Remek, de ettől még a cipő fejre tétele nekem továbbra is latinul van.

Azt mondja: Kommentár. Mondjátok csak mit jelentsen az, hogy Csao-csou a fejére tette a saruját! Ha szavakba tudjátok foglalni ennek a cselekedetnek az értelmélt Nan-csüan döntése nem volt hiábavaló. Ha nem vigyázzatok! Veszedelem fenyeget! ami a lábjegyzet szerint a Ji-csingre utal.
Hát utal persze csak az meg kínai nekem.

Csao-csou megvilágosodott. Úgy mint nem ragaszkodás nem szenvedés.
ha nem akkor feladom

plumbeus 2010.05.15. 16:13:54

@Astus: Inkább olyasmi hogy a macska valami átvitt értelemben macska és a liba könnyen felismerhető, a macska nem annyira, főleg ha vmi spéci kultúr macska.

Astus 2010.05.15. 16:18:48

@plumbeus: Nekem ez a kóan volt az első, amin igazán sokat vesződtem, hogy mi a francról szól. Többek között ezért is tetszett meg a Zen.

Ha egyszerűsíteni akarod, az, hogy a fejére tette a cipőjét és elsétált, ennek totál semmi értelme. De próbáld csak meg felfogni, olyan, mint kiszedni a libát a vázából. Akárhogy erőlködsz, nem sikerül. Csak ha belehalsz az erőlködésbe, akkor jutottál valamire. Ha pedig fel is tudsz támadni, valóban látod a cipőt, amint magától elsétál.

plumbeus 2010.05.15. 16:36:09

@Astus: "Csak ha belehalsz az erőlködésbe, akkor jutottál valamire. Ha pedig fel is tudsz támadni, valóban látod a cipőt, amint magától elsétál. "

Ennek kicsit keresztény a konnotációja, és ezt a többi kóanról is elmondhatjuk, eddig azt hittem.

Nos eddig azt hittem a felét értem, most fogalmam nincs, köszi:)

azördögmaga 2010.05.15. 16:38:06

@Astus:

Csak hátha segít.

Közép út. nincs bent nincs kint. Kint van.

:)

Na plumbelus elvágja a nyakam.:))))))

A Nikk 2010.05.16. 06:17:41

@Astus:

Kedves Astus, azt kell mondjam, ezen a reggelen semmi sem világos, de azért köszönöm a választ!

plumbeus 2010.05.16. 10:02:33

Egyszer a Nyugati és a Keleti Csarnok szerzetesei veszekedtek egy kismacskán. Nan-csüan mester felvette a macskát és elibük tartotta:
– Szóljatok érte egy szót, vagy megölöm!
A szerzetesek zavartan hallgattak, mire Nan-csüan kettévágta a macskát.
Estefelé megérkezett Csao-csou, és Nan-csüan elmesélte neki, mi történt. Csao-csou levette a szalmabocskorát, feltette a fejére és indult kifelé.
– Ha itt lettél volna – sóhajtott Nan-csüan –, megmented azt a macskát.

webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:t9aG-laHpnkJ:www.terebess.hu/keletkultinfo/lacza2.html+Nan-Cs%C3%BCan+kett%C3%A9v%C3%A1gja+a+macsk%C3%A1t&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

A történetnek összhangban kell lennie magával a buddhizmussal. Összeveszni egy akármin az ragaszkodás vágyakozás nem-tudás és így szenvedés és ilyesmi. Csao-csou nagyon spontán azaz ragaszkodás mentesen viselkedett azaz ha ott lett volna sem ragaszkodott volna és a macska nem szenvedett volna.

Ha pedig nem ez a jelentése Astus kegyelmezzen végre és kommentálja.

Astus 2010.05.16. 18:14:22

@plumbeus: A gondolatmenet jó, hogy összhangban kell lennie a tanításokkal. Amit mondasz értelmezésnek, az bár nem igazán a történetre alkalmazott, de megfelel a meglátásom szerint. S talán itt most kár is jobban belemenni. Lehet, egyszer ezt is egy bejegyzés témájának veszem, csak az alaposság kedvéért.

A Nikk 2010.05.16. 18:50:11

Erről eszembejutott a Móricka vicc: "A gondolatmenet jó!..."
süti beállítások módosítása