HTML

Lelketlen Béka

Egy Dharma mind fölött!

Friss topikok

Egyetlen kérdés bánt engemet

2010.04.20. 00:02 Astus

Röviden pár szót ejtek arról, hogy miként néz ki a Zen történetekkel, más néven kóanokkal (kínai: gongan) való gyakorlás. Jelen esetben a kínai hagyományt mutatom be röviden, amihez közel áll a koreai és a vietnámi, míg a japán eléggé más formát öltött Hakuin Ekaku (1685-1768) reformjának köszönhetően.

A módszer elve az, hogy az ember vesz (vagy kap) egy esetet (gongan 公案), aminek a kulcsmondatát, vagy kifejezését alkalmazza arra, hogy felébressze a nagy kételyt (da yiqing 大疑情) és ráébredjen tudatának természetére (jianxing 見性). Ezt a kifejezést nevezik úgy, hogy a szó/kifejezés feje (huatou 話頭), s a gyakorlatot úgy nevezik: betekintés a szóba (kanhua 看話). Maga a szó (hua 話) nem más, mint a gondolat, illetve bármilyen tudati tartalom (dharma/法). Amikor megjelenik a gondolat, azt úgy hívják a szó farka (huawei 話尾), vagyis a vége. Mielőtt megjelenne a gondolat, a kifejezés, az a szó feje, vagyis az eleje.

Hanshan Deqing (1546-1623) úgy magyarázza (és ez az általánosan elfogadott értelmezés a Csan hagyományon belül) hogy míg kezdetben a tanítók közvetlenül az embereket saját természetük felismerésére tanították, minthogy a későbbi időkben nem voltak erre fogékonyak a tanítványok, így elkezdtek különböző módszereket alkalmazni, s innen lett a huatou használata. Egy huatou általában egy kérdés, mint például "Ki voltál, mielőtt apád és anyád megszületett?", "Ki vonszolja ezt a hullát?", "Ki éber a Buddhára?", "Mi az a nincs?", stb. Ezek legtöbbje valamelyik régi esetre vezethető vissza, míg a célja az, hogy a figyelmet a jelenségekről a tudatra irányítsa.

Xuyun (1840-1959) útmutatása szerint a huatouval végzett gyakorlat előtt fontos tisztába kerülnünk a gazda és a vendég (zhu bin/ke 主賓/客) közti különbséggel. A vendég az, ami jön és megy, a gazda pedig az, ami marad, miként egy fogadóban. Mindez a tudatra vonatkoztatva azt jelenti, hogy míg a gondolatok, érzések, benyomások jönnek és mennek, a tudat természete marad. Ez azért fontos, mert a kérdést nem megmagyarázni kell, ez nem egy filozófiai, vagy logikai probléma, hanem meditációs segédeszköz. Arra szolgál, hogy a gazdát lássuk meg, ami a gondolatok megjelenése előtt (huatou) van, s ne magára a gondolatra (huawei) támaszkodjunk.

Bővebb kifejtést találhatunk még tisztelendő Xuanhua és Shengyan tanításaiban is. Különösen érdemes elolvasni a huatou gyakorlatról írt könyvét: Shattering the Great Doubt: The Chan Practice of Huatou. Ismereteim szerint hozzánk legközelebb a Western Chan Fellowship tart olyan elvonulásokat, amik specifikusan a huatou módszer gyakorlására épülnek.

Ha esetleg további kérdések akadnak, annak függvényében írhatok még erről, de most ennyire futotta ma este.

16 komment

Címkék: ajánló zen meditáció magyarázat kínai gyakorlás módszer hirtelen kóan buddha tudat

A bejegyzés trackback címe:

https://dharma.blog.hu/api/trackback/id/tr451936019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ron · http://trebitsch.blog.hu 2010.04.20. 07:27:50

Írj saját WCF-es élményt, h ott hogyan tanított John Crook.

Astus 2010.04.20. 09:15:14

Áh, történet mesélésében nem vagyok jó. Meg eléggé hiányos lenne a beszámoló szerintem, hogy épp én miket láttam vele kapcsolatban azon rövid idő alatt.

A Nikk 2010.04.20. 10:38:20

A kortárs mesterek kortárs koanokat is használnak? Vagy csak a hagyomnyos gyűjteményekből merítenek?

Astus 2010.04.20. 10:41:00

A kóanok mindig régebbi történetekből voltak, pont ebből indult ki, hogy korábbi mesterek történeteiből vettek ki jeleneketek, s azokat elemezték, stb. Van egy-két modernebb is azért, de ritkább a használatuk.

A Nikk 2010.04.20. 10:51:57

"míg kezdetben a tanítók közvetlenül az embereket saját természetük felismerésére tanították"

Ez hogy máködött?

Astus 2010.04.20. 11:07:16

A "Folyik a híd" válogatásból:

– Minek jöttél ide? – kérdezte Ma-cu Huj-hajtól.
– Buddha tanítását keresem.
– Énnálam? – kérdezte Ma-cu. – Ilyen messzire kódorogsz otthonról, ahelyett, hogy saját házad kincsével törődnél?
– Mi az én kincsem?
– Aki kérdez! Mindennel teljes az, hiánytalan. Használhatod korlátlanul, kimeríthetetlen. Miért magadon kívül keresed azt, aki keres?
Huj-haj egyszerre megvilágosult.

A Nikk 2010.04.20. 19:38:49

Na és John Crook másképp tanít? :)

Astus 2010.04.20. 19:55:25

Hát így nem igazán ismerek senkit, aki tanít, aki tényleg a buddha-tudatra összpontosít, azzal foglalkozik, s nem csúsztat bele mindenféle egyebet. Egyetlen kivétel Daehaeng kunsunim, akiről már egy előző bejegyzésben megemlékeztem.

Érdekes megfigyelés részemről - bár nem tudom, mennyire helytálló - hogy akik ilyen "letisztultan" tanítanak, azok sokkal kevésbé valamilyen tanítóra, tanításra, vagy hagyományra építenek, mint inkább önnön tapasztalatukra, amit hosszú éveken keresztül tartó magányos elvonulásban töltöttek az erdőben, vagy a hegyekben. Daehaeng kunsunim például tíz évet élt az erdőben remeteként, miután felavatása után nem sokkal elhagyta a kolostort, mondván, az nem neki való. De persze ez nem általánosítható teljesen, csak egy észrevétel.

A Nikk 2010.04.20. 22:42:08

Aha.... ez teljesen más fényt vet a dolgokra.

Astus 2010.04.20. 23:05:19

Miben változott a látásmódod?

A Nikk 2010.04.21. 06:18:41

Érdekes, hogy kirajzolódni látszik a differencia a "letisztult", buddha-tudatra irányuló tanítás és az ettől eltérő módszer között.

Arra lennék kíváncsi, miben vannak a különbségek? Mit értettél a "mindenféle egyéb becsúsztatása" között?

Astus 2010.04.21. 09:52:08

A legegyszerűbb az, amit Bódhidharma mond, mint az alapelven keresztüli belépés (zen.gportal.hu/gindex.php?pg=4792614&nid=5247783). De ha megnézed a hivatkozott Hanshan és Xuyun szövegeket, ugyanúgy ezt teszik meg a Zen kezdeti/elsődleges formája a hagyománynak. De ugyanezt megtaláljuk például a Dzogcsenben is, ahol a Prahévadzsrának (Garab Dordzse - az első emberi Dzogcsen tanító) tulajdonított három lényegi pont azt mondja, hogy egyedül a tudat természetének felismerése és az azzal való "gyakorlás" a teendő.

Ezt a módszert azonban csak a kivételesen jó képességű embereknek ajánlják, a többieknek ott van sok egyéb is. Teszem hozzá, olyan sosem volt, hogy valaki csak és kizárólag ezt ismerte, mert mindig egy buddhista környezetben, szerzetesi képzésben helyezkedett el, mint egy lehetőség a sok közül. S mire ennek gyakorlásába kezdene valaki, sok egyebet elsajátított, kezdve az alapoktól a magasabb tanításokig. Avagy, hogy egy egyszerű történettel példázzam, Bódhidharma Huikenek adta a Lankávatára szútra négy kötetes változatát, mint ami bizonyítja, hogy ez a Buddha tanítása. Hasonlóképp, a Dzogcsen tanítási csoporthoz rengeteg tantra tartozik, s még azokon belül is három nagy csoportot különböztetnek meg.

Többlet minden, ami nem csak a tudat természetében való időzés. Tehát még a Szótó iskola zazenje is már egy plusz gyakorlat, bármily egyszerű is legyen. Ez nem azt jelenti, hogy feleslegesek. :)

A Nikk 2010.04.21. 16:16:44

az alapelven keresztüli belépés linkje egy üres oldalt nyit :)

Astus 2010.04.21. 16:25:38

@A Nikk: Mert a rendszer beleértelmezte a zárójelet is. :D

A Nikk 2010.04.22. 06:34:15

"az alapelven keresztüli belépés" tehát a közvetlen belátás maga?

Astus 2010.04.22. 09:40:11

Igen. De lehet úgymond "közvetlen módszernek", vagy "hirtelen megvilágosodásnak" is tekinteni.
süti beállítások módosítása