„Ha képes vagy fenntartani az éberséged, akkor megláthatod: a harag csak egy érzés, csak egy gondolat – keletkezik és megszűnik – és akkor dönthetsz úgy, hogy elengeded. Amikor nincs éberség, a harag felmerül és olyan erősen azonosulunk vele, hogy elveszünk benne, és továbbra is csak haragos gondolatokat gondolunk. Önálló életet él, önálló ereje van. A kapzsiság ugyanilyen. A sóvárgás ugyanilyen. A félelem, az aggodalom ugyanilyen. Elfoglalja az elmét és mindenféle tudati sokasításhoz vezet, és a belátás elveszik, mert az éberség elveszik.
Ezért kell visszatérnünk a buddhó vagy a légzés tudatosságához. Akkor képes vagy szemlélődni, a belátásod képes látni a dolgokat, ahogy vannak: ami keletkezik, megszűnik. Bármennyire szomorú, bármennyire erős az érzelem, bármennyire zavaró: keletkezik, megszűnik. Bármennyire vonzó vágy: keletkezik, megszűnik. Semmi sem maradandó. Amikor az elméd nyugodt, ezt képes vagy látni, akkor el tudod engedni. Amikor ügyesebbé válasz az elengedésben, jártassággá válik, és inkább szabadon tartod az elméd, mintsem hogy felvegyél és megtarts dolgokat. Amikor megtartasz dolgokat, az elméd nehéznek érződik, mint egy súlyos teher.”
(When Mindful You See Things As They Are by Ajahn Kalyano 25 July 2025; https://www.youtube.com/watch?v=-IqKt5I-NKg 13:08-14:47)
