Lelketlen Béka

„Azért gyakoroljuk a meditációt, fejlesztjük a tudatosságot és a szamádhi állapotokat, mert egy jó helyre rakja az elmét ahhoz, hogy meglássa a négy nemes igazságot, ahogyan az történik napról napra, pillanatról pillanatra a saját tapasztalatunkban. Akkor úgy találjuk, hogy lehetséges elválasztani a…

A Buddha tanításának tekintendő az, ami megszabaduláshoz vezet (AN 7.83, AN 8.53), pl.: a hét felébredési tényező (SN 46.20) és az éberség négy alapja (SN 47.32). A Buddha tantásának tekintendő, ami egyezik a többi tanítással (AN 4.180), vagyis illik a négy nemes igazsághoz és felszámolja a káros…

ye dharmā hetuprabhavā hetuṃ teṣāṃ tathāgato hyavadatteṣāṃ ca yo nirodha evaṃvādī mahāśramaṇaḥ Az okból lett dharmák okát a Tathágata elmondta,S azok megszűnését a nagy sramana megtanította. Ezeket a sorokat tanította Asvadzsit (a Buddha első öt tanítványa közül az egyik)…

Elégedetlen vagy, mert nem az történik, amire vágysz. Hogy megszűnjön az elégedetlenség, ismerd fel az elégedetlenséget, hagyd el a vágyat, és tapasztald meg az elégedetlenség megszűnését úgy, hogy elhatározod magad a vágyódás és haraggal ártás elhagyása mellett; ezért se szóval, se tettel, se…

A három Dharma pecsét (dharmamudrā trilakṣaṇā 三法印):1. Minden összetett állandótlan (sarvasaṃskārā anityāḥ 諸行無常)2. Minden dharma éntelen (sarvadharmā anātmānaḥ 諸法無我)3. A nyugalom nirvána (śāntaṃ nirvāṇaṃ 寂滅涅槃) „A három Dharma pecsét (Dharma mudrá) az állandótlanság (anitjá), az éntelenség (anátman),…

„A bölcs bódhiszattva, Buddha felébredését akarva, A figyelmetlen viselkedést elhagyja És mindig törekedjen figyelmességre! Függő jelenségekről meggyőződött bölcs Nem lakozik szélsőséges nézetekben; Tudja: nincs jelenség feltétel nélkül, Hanem okok és feltételek szerint keletkeznek. A…

„Az együttérzés a ragaszkodás legjobb ellenszere, mert amikor őszintén együtt érzel, nincsenek önző vágyaid. A szerető kedvesség az utálat ellenszere, mert akkor mások boldogságát kívánod, nincs benned rossz szándék vagy ellenségeskedés. A bódhicsitta a tudatlanság ellenszere, mert az a tudat üres…

„Csak szenvedés van, de nem található a szenvedő. Vannak tettek, de nem található a cselekvő.” (Vsm. XVI.90. / 513.; idézi Valpola Ráhula: A Buddha tanítása, 52. o.) „Van olyan jelentés, ami szerint helyesen mondhatnád, hogy Gótama remete megsemmisülés tant tanít. A kapzsiság, utálat,…

A buddhák beszéltek az énről is,Rámutattak a neménre is,De azt is megmutatták, hogyNincs semmilyen én vagy nemén.(MMK 18.6, Fehér J. ford.) A Buddha helyenként azt mondja van én, helyenként azt mondja nincs én. Akik értik a buddhadharma jelentését és ismerik az elnevezéseket, azt mondják van én.…

„Ragaszkodás az ember saját nézetéhez, és hasonlóképp,Ellenérzés mások nézetével szemben: ez mind csak gondolatok.Ezért a ragaszkodás és ellenérzés felszámolásávalÉs az elemzés alkalmazásával a szabadság gyorsan elérhető.”(Madhjamakávatára 6.119) „Akik megszabadulásra vágynak, először el kell…

„Ha kifejtik az igazságot ahogy van,A közmegegyezésest meg nem zavarja;Külön közmegegyezésestőlVégső igazság nem lelhető. Üresként tanítják a közmegegyezésest,A közmegegyezéses maga az üresség;Egyik nélkül nem lehet a másik,Ahogy, ami született, elmúlik.” (Nāgārjuna: Bodhicittavivaraṇa, 67-68.…

A mahámudrá, a dzogcsen és a madhjamaka nézete lényegében azonos. Bár azt mondják: „Az alap a nagy pecsét, az út a középút, a gyümölcs a nagy tökéletesség”, a nézetben magában egyáltalán nincs különbség. Az én hagyományomban nem választunk ki csak egyet ebből a háromból. A tudat meztelen,…

„Mivel minden oksági folyamatként létezik, a részek összeolvadásából erednek, nincs én, ami fennállna vagy szétesne. Ebben a pillanatban nincs „személy” vagy „én”; hol találhatna valaki egy tartós vagy széthulló ént? Ez a tanítás elveti az öröklét és a megsemmisülés nézeteit.Mivel a természet…

"Ha a buddhizmus különválasztja magát a spirituális öröklét tantól, az azt jelenti, hogy nem ismer el valamiféle spirituális szubsztanciát bennünk, ami egy transzcendens valósághoz kapcsolna minket, egy valósághoz, ami a létezés végső alapjaként szolgál. A lélek, vagy a spirituális értelemben vett…

Az én a cselekvő és a tapasztaló. Cselekvés és tapasztalás a hat érzékterület és az öt halmaz keretein belül történhet, így az én megállapítása ezek bármelyikével való azonosulásban vagy eltávolodásban történik. Az eltávolodás, a disszociáció, valaminek a tagadása az én viszonyában, hogy az nem én…

A madhjamaka érvelés megértéséhez fontos tisztán látni, hogy pontosan mi is az, amit cáfolnak. A tárgya az érveknek a lényegiség, az önvaló, a független lét. Ez a lényegiség az a nézet, hogy valami van önmagában, eredendően és változatlanul. Ilyen lényegiség az…

"A Dharmát két igazság alapján tanítják a buddhák: a világ viszonylagos igazsága és a végső igazság szerint. Aki nem ismeri a különbséget a két igazság között, nem érti meg a Buddha mélységes tanítását. A viszonylagos igazságra támaszkodás nélkül a végső…

Nem keletkezik (anutpāda, 不生), nem pusztul (anirodha, 不滅)Nem örökkévaló (aśāśvata, 不常), nem megsemmisülő (anuccheda, 不斷)Nem azonos (anekārtha, 不一), nem különböző (anānārtha, 不異)Nem jön (anāgama, 不來), nem megy (anirgama, 不出)Ez a nyolc tagadás…

Minden, amit tapasztaltunk, emlék. Minden, amit tapasztalni fogunk, elképzelés. Minden, amit tapasztalunk, megfoghatatlan. Mégis, jelen helyzetünket a múlttal magyarázzuk és a jövőhöz igazítjuk. Ha megvizsgáljuk a valóságot, a tényleges helyzetet, akkor minden tapasztalatunk…

香嚴和尚云。如人上樹。口銜樹枝。手不攀枝。腳不踏樹。樹下有人。問西來意。不對即違他所問。若對又喪身失命。正恁麼時。作麼生對。 (T48n2005, p293c2-4)Xiangyan tisztelendő mondta:- Olyan, mint egy ember fent a fán. Szájával egy ágba…

Miért nincs megszabadulás? Mert nincs ki megszabaduljon.Tele vagyunk problémákkal. Nem tetszik ez, nem jó az, s amúgy is egy csomó dolgunk van. Folytonos nyűglődés, s ezek a nyűgök sosem érnek véget. Még a halállal sem. Hiába halunk meg, folytatjuk ahol abba hagytuk egy újabb…

僧問趙州。至道無難唯嫌揀擇。如何是不揀擇。州云。天上天下唯我獨尊。僧云。此猶是揀擇。州云。田厙奴。什麼處是揀擇。僧無語。 (T48n2003 p191a3-7)Egy szerzetes kérdezte Zhaozhout: - "A legjobb út nehézség nélküli, de a…

Azördögmagának mély tisztelettel, hoztam egy kis Dalai Lámát fogyasztásra: (Tenzin Gyatso, H.H. XIV. Dalai Lama: Illuminating the Path to Enlightenment, Thubten Dhargye Ling Publications, Long Beach, CA, 2002.) Ugyanebből a szövegből még ajánlott: Az üresség érveléssel való…

A buddhizmus nem tulajdona senkinek. A világon rengeteg irányzata és ágazata van a Buddhadharmának, melyek mind kisebb-nagyobb mértékben a saját hagyományuk szerint gyakorolják és adják tovább a tanítást. Ez a sokrétűség mégsem eredményezte azt, hogy teljesen eltérő…

Elkészültem a Tizenkét kapu értekezés rövid magyarázataival is, így ennek örömére pár szót a madhjamakáról ejtenék itt.Fontos tudni, hogy az ilyen szövegek célja logikai érveléssel cáfolni az ember berögzült tévképzeteit. Ez az elején lehet, fel sem tűnik, mert még csak…