Lelketlen Béka

Ahhoz, hogy valamivel kezdjünk valamit, először fel kell fognunk. Ez a felfogás egy gondolati tevékenység. Amit megragadunk, az mindig valamilyen gondolat, mert úgy tartjuk róla, hogy igaz, valódi, fontos. Észre venni, hogy amit felfogunk, az csak egy gondolat, s hogy a gondolat maga függő és…

A figyelmet akkor ragadja el valami, ha azt fontosnak véljük, olyannak, aminek jelentősége van számunkra. Ezért a belátandó a jelenségek tartalmatlan, megbízhatatlan, feltételes, s jelentéktelen mivolta, mert akkor már nincs ok beléjük kapaszkodni, rájuk támaszkodni, s nem tudják tovább táplálni a…

Az egyhegyűség a figyelem fenntartása egy tárgyon. Ezt mindenki tudja és csinálja hétköznapi szinten, mivel ha foglalkozunk valamivel, akkor azon tartjuk a figyelmünket. Amitől a tudat képzéséhez használt módszerré válik, az az, hogy a közönséges esettel szemben nem azért tartjuk a figyelmünket…

A hit/bizalom egyaránt a szanszkrit sraddhá (páli: szaddhá; tibeti: dépa (dad pa)), míg az áldás az adhisthána (tib.: csin-lap (byin brlabs) szó megfelelője.Az áldásnak azért feltétele a hit, mert a hit ellentéte az elutasítás, tehát csak akkor tapasztalhatóak a tanítás jó hatásai (avagy az áldása),…

"Ha mértéktartóan eszünk, alszunk, s teszünk más szükséges dolgokat, akkor nem ártanak. Ezért legyél magadra éber ezeknél, akkor nem lesznek a szenvedés forrásai. Ha tudjuk, hogyan legyünk mértéktartóak és takarékosak szükségleteinkben, akkor kényelmesen lehetünk."(The Collected Teachings of Ajahn…

Vaszubandhu a Madhjántavibhága 5. részének 9. versében (T31n1600p474b22-23) sorolja fel azt a tíz tevékenységet, amivel a bódhiszattva a mahájána tanítást elsajátítja, avagy ahogyan a három bölcsességet (meghallgatás, értelmezés, gyakorlás) megvalósítja. Ez a tíz tevékenység a mahájána tanítások…

Az én a cselekvő és a tapasztaló. Cselekvés és tapasztalás a hat érzékterület és az öt halmaz keretein belül történhet, így az én megállapítása ezek bármelyikével való azonosulásban vagy eltávolodásban történik. Az eltávolodás, a disszociáció, valaminek a tagadása az én viszonyában, hogy az nem én…

Két szinten fontos nézni azt, hogy valami milyen jelentőséggel bír.A cselekedetek szintje, ami a testi és a szóbeli tetteket jelenti. Itt az első szempont, hogy ártalmas-e az adott tett, tehát másoknak okoz-e fájdalmat, bánatot, szomorúságot, keserűséget, szenvedést. Az ártó tetteket mindenképp…

A buddhizmus a személyiségünkből fakadó problémák megoldása. A bajok az érzelmek vezérelte tettek következményei, míg az érzelmeket a nézetek idézik elő. A nézetek az emberekről és minden egyébről meglévő vélekedéseink, melyeket igaznak és valódinak tartunk. Megvizsgálva egy vélemény mibenlétét,…

A különbség aközött, amikor valami jó vagy rossz dolog történik egy távoli helyen ismeretlen emberekkel, és amikor velünk történik ez, hogy az előbbi esetben nincs érzelmi bevonódásunk, míg az utóbbi során nagyon is van. Ebből láthatjuk, hogy az én gondolatából miként jelennek meg az érzelmek.…

A létforgatag az, amikor a fájdalmas dolgokat nem akarjuk, a kellemes dolgokat pedig akarjuk. Ez a szüntelen sóvárgás sosem ad nyugodt elégedettséget, mert minden változik pillanatról pillanatra. Ha meg akarjuk valósítani a nyugodt elégedettséget, akkor pontosan a változást kell megértenünk, és…

Ami megszületik, az meg is hal.   De ha azt hiszed, hogy a halállal mindennek vége, akkor arra a téves következtetésre jutsz, hogy az "életet élni kell", s kiélvezni mindent, amit csak lehet. Ez a hedonista gondolkodás, ami szenvedéshez vezet. Mert minél inkább élvezeteket akarsz,…

A tudat alaptermészete nyugodt és éber, túl van gondolatokon és érzéseken. Erre az alaptermészetre való támaszkodás azt jelenti, hogy nem véleményekben és érzelmekben keressük a megoldásokat, az igazságot, hanem elengedjük őket. Ilyen értelemben az alaptermészetre támaszkodás…

A madhjamaka érvelés megértéséhez fontos tisztán látni, hogy pontosan mi is az, amit cáfolnak. A tárgya az érveknek a lényegiség, az önvaló, a független lét. Ez a lényegiség az a nézet, hogy valami van önmagában, eredendően és változatlanul. Ilyen lényegiség az…

Miben hisznek a buddhisták? A tudatban.Mi a tudat? Az, ami érez, gondol, tapasztal.Miért fontos a tudatban hinni? Mert a tudat határozza meg a világunkat.Mit jelent hinni a tudatban?Felismerni azt, hogy a gondolatok és érzések alakítják folyamatosan azt, amit megélünk.Hogyan alakítja a…

Mit mond a buddhizmus erről, mit mond a buddhizmus arról? Hozzá vagyunk szokva, hogy a vallások és egyéb szervezetek megmondják, hogy a tagoknak mit kell tenniük, mik a szabályok. A buddhizmusban ilyen módon nem léteznek törvények. Itt nem mondja meg senki, hogy mit kell csinálni.…

Az élet a tudat folyamatos működése. Ha nincs tudat, akkor nincs tevékenység, akkor az valami élettelen, ahogyan egy holttest. Mivel a tudat tesz és tapasztal, ezért az élet minősége is ezen múlik, hogy miként cselekszünk és miként élünk meg dolgokat. Cselekvés és tapasztalás…

Mazu Daoyi elhíresült mondása, hogy "ez a tudat a buddha" (即心是佛). De vajon milyen tudatra utal itt? A Nirvána szútra azt mondja, hogy a buddha-természet örök és tiszta. Ha azt gondoljuk, hogy itt a gondolatainkról és az érzéseinkről van szó, mint tudat, akkor az nem…

Évszázadok óta a legelterjedtebb módja a Zen gyakorlásának (canchan/sanzen 參禪) Kínában a kérdés "Kicsoda éber a buddhára?" (nianfo shi shei/nenbutsu ze dare 念佛是誰). A buddha-éberség (nianfo/nenbutsu 念佛) azon módszeréről van itt szó, ami a buddha nevének…

A világot a tudat hozza létre. Mit jelent ez? Azt, hogy amit világként tapasztalunk, az az elménk által olyan, amilyen. Először is, bármilyen élményünkről legyen is szó, ahhoz, hogy megéljük, tudatában kell legyünk annak a benyomásnak. Tudatosság híján nem beszélhetünk…

"A Dharmát két igazság alapján tanítják a buddhák: a világ viszonylagos igazsága és a végső igazság szerint. Aki nem ismeri a különbséget a két igazság között, nem érti meg a Buddha mélységes tanítását. A viszonylagos igazságra támaszkodás nélkül a végső…

A buddhizmus az élet minden területén abban segít, hogy csökkentse az elégedetlenséget és a szenvedést, hogy boldogságot és békét hozzon. Három szintet lehet megkülönböztetni, attól függően, hogy kinek milyen vágyai vannak. Az első az, amikor valaki a világi javakra vágyik,…

A test és lélek kettőssége a nyugati filozófia egyik klasszikus probléma köre, amire az évszázadok során különböző válaszok születtek. A Buddha arra a kérdésre, hogy a test azonos-e a lélekkel nem válaszolt sem igennel, sem nemmel. Hogy miért nem válaszolt ezekre a…

Nem keletkezik (anutpāda, 不生), nem pusztul (anirodha, 不滅)Nem örökkévaló (aśāśvata, 不常), nem megsemmisülő (anuccheda, 不斷)Nem azonos (anekārtha, 不一), nem különböző (anānārtha, 不異)Nem jön (anāgama, 不來), nem megy (anirgama, 不出)Ez a nyolc tagadás…