Lelketlen Béka

„Amikor meditálunk, azt találjuk, hogy az embernek kétféle szenvedése van: a test és elme közönséges szenvedése, amit az öt khandhának hívnak, vagyis a fizikai test, érzés, észlelés, képzetek, tudatosság. És van a bajosabb szenvedés, ami a sóvárgásból és ragaszkodásból jön. Honnan jön a szenvedés?…

A tudat egy esemény „Szigorúan véve, a tudat nem az, ami tud (cselekvő), nem is az, amin keresztül a tudás történik (eszköz), hanem csupán egy tárgy tudásának folyamata. A tudat nem egy lény, ami van, hanem egy esemény, ami történik, a megfelelő feltételek miatti egy történés. Egy tevékenység, de…

„Hogy követni tudjuk ezt a létforgatagból megszabadító utat, először fontos megértenünk, mit jelent pontosan a létforgatag, avagy szamszára. Ezért ebben az üzenetben szeretném megosztani veletek a létforgatag három szintjét: a külsőt, a belsőt, s a titkosat. A külső létforgatag megértéséhez először…

A karácsony meghitt, csillogó, családi, meleg; megannyi finom étel, dallamos zenék, ünnepi hangulat; különleges látványok, hangok, szagok, ízek, érintések; kedvesség, szeretet, figyelmesség. Egy estére. Egy napra. Talán kettőre. Hogy karácsony legyen, mire karácsony lesz, készülődni kell. Napokig,…

„Csak szenvedés van, de nem található a szenvedő. Vannak tettek, de nem található a cselekvő.” (Vsm. XVI.90. / 513.; idézi Valpola Ráhula: A Buddha tanítása, 52. o.) „Van olyan jelentés, ami szerint helyesen mondhatnád, hogy Gótama remete megsemmisülés tant tanít. A kapzsiság, utálat,…

A szenvedés (dukkha) jelentése a buddhizmusban többrétű, s három fajtáját szokás megkülönböztetni. Van a fájdalmas élmény, ami a keletkezésében kellemetlen érzés. Van az élvezetes élmény, ami az elmúlásában fájdalmas. S van a késztetett, alkotott, összetett élmény, ami a fenntartásában küzdelmes és…

A buddhák beszéltek az énről is,Rámutattak a neménre is,De azt is megmutatták, hogyNincs semmilyen én vagy nemén.(MMK 18.6, Fehér J. ford.) A Buddha helyenként azt mondja van én, helyenként azt mondja nincs én. Akik értik a buddhadharma jelentését és ismerik az elnevezéseket, azt mondják van én.…

„Ragaszkodás az ember saját nézetéhez, és hasonlóképp,Ellenérzés mások nézetével szemben: ez mind csak gondolatok.Ezért a ragaszkodás és ellenérzés felszámolásávalÉs az elemzés alkalmazásával a szabadság gyorsan elérhető.”(Madhjamakávatára 6.119) „Akik megszabadulásra vágynak, először el kell…

A jóga és más nem buddhista rendszerek gondolatoktól mentes elmélyedését a buddhizmusban "nem észlelő elmélyedésnek" (asaṃjñisamāpatti 無想定) hívják, s ezzel legfeljebb eszméletlen istenként (asaṃjñika 無想天) lehet születni. Ennek kapcsán mondja a Mahāprajñāpāramitāśāstra (XXX.2.4 / T25n1509_p0191c21),…

„Bár nincs én, a szon tanítók azt mondják: találd meg az „úrt” vagy „gazdát” (zhurengong/juin’gong 主人公), mert különben nem próbálnád megoldani a létezés alapvető problémáját.” (A Bird in Flight Leaves No Trace by Seon Master Subul, p 48) „Amit a legtöbben az énnek hiszünk, az úgymond egy érzelmi…

„Ha kifejtik az igazságot ahogy van,A közmegegyezésest meg nem zavarja;Külön közmegegyezésestőlVégső igazság nem lelhető. Üresként tanítják a közmegegyezésest,A közmegegyezéses maga az üresség;Egyik nélkül nem lehet a másik,Ahogy, ami született, elmúlik.” (Nāgārjuna: Bodhicittavivaraṇa, 67-68.…

A buddhizmusban nem külső dolgok magyarázatáról van szó, hanem a tapasztalás vizsgálatáról, mert a célja a szenvedés megértése és felszámolása, s a szenvedés az egyéni tapasztalásban jelenik meg. Tehát például a Gellért-hegy esetében a „teremtés” abban áll, hogy egyáltalán Gellért-hegynek hívjuk -…

Minden jelenség összefoglalható a hat érzékterületben, avagy a létezés egésze, a világ nem egyéb, mint látvány, hang, szag, íz, tapintás, és tudati folyamat. Ezekből az első öt az, ami anyaginak mondható, míg a hatodik tudati. Mind a hat érzékelési terület feltételek függvényében keletkezik és…

A megszabadulás feltétele a belátás, a belátás feltétele a nyugalom, a nyugalom feltétele az erkölcsösség. Miért? Ha erkölcstelenül, vagyis ártalmasan viselkedünk, akkor aggódunk miatta, s ez nem hagy nyugodni. Ha nyugtalanok vagyunk, akkor nem tudunk összeszedetten figyelni. Összeszedett figyelem…

Yangqi Hui mester felemelte botját és így szólt a gyülekezethez:- Egy minden, minden egy.Húzott egy vonalat és folytatta:- Hegyek, folyók, az egész föld, a világ öreg mesterei mind szét lettek zúzva. Mi van az orrlyukaitokkal?Hosszú csend.- A kardot igazságtalanság okán húzzák ki az ékköves tokból.…

részlet dr. Alexander Berzin írásából Ha egy jobb szinonimát szeretnénk európai nyelveken az indo-tibeti kifejezésekre, akkor talán a legközelebbi megfelelő a "tapasztalat", bár még ez a szó sem elég pontos. A jelentésébe nem értjük bele az ismétlésből fakadó ismertséget vagy szakértelmet, mint…

A hit/bizalom egyaránt a szanszkrit sraddhá (páli: szaddhá; tibeti: dépa (dad pa)), míg az áldás az adhisthána (tib.: csin-lap (byin brlabs) szó megfelelője.Az áldásnak azért feltétele a hit, mert a hit ellentéte az elutasítás, tehát csak akkor tapasztalhatóak a tanítás jó hatásai (avagy az áldása),…

A buddhizmus a személyiségünkből fakadó problémák megoldása. A bajok az érzelmek vezérelte tettek következményei, míg az érzelmeket a nézetek idézik elő. A nézetek az emberekről és minden egyébről meglévő vélekedéseink, melyeket igaznak és valódinak tartunk. Megvizsgálva egy vélemény mibenlétét,…

風穴垂語云。若立一塵。家國興盛。不立一塵。家國喪亡。雪竇拈拄杖云。還有同生同死底衲僧麼。 (T48n2003, p193, b4)Fengxue beszédet tartott:- Ha felállítunk egy atomot, a haza virágzik. Ha nem állítunk fel egy atomot, a haza elpusztul.Xuedou felemelte…

A madhjamaka érvelés megértéséhez fontos tisztán látni, hogy pontosan mi is az, amit cáfolnak. A tárgya az érveknek a lényegiség, az önvaló, a független lét. Ez a lényegiség az a nézet, hogy valami van önmagában, eredendően és változatlanul. Ilyen lényegiség az…

Mit mond a buddhizmus erről, mit mond a buddhizmus arról? Hozzá vagyunk szokva, hogy a vallások és egyéb szervezetek megmondják, hogy a tagoknak mit kell tenniük, mik a szabályok. A buddhizmusban ilyen módon nem léteznek törvények. Itt nem mondja meg senki, hogy mit kell csinálni.…

"A Dharmát két igazság alapján tanítják a buddhák: a világ viszonylagos igazsága és a végső igazság szerint. Aki nem ismeri a különbséget a két igazság között, nem érti meg a Buddha mélységes tanítását. A viszonylagos igazságra támaszkodás nélkül a végső…

A test és lélek kettőssége a nyugati filozófia egyik klasszikus probléma köre, amire az évszázadok során különböző válaszok születtek. A Buddha arra a kérdésre, hogy a test azonos-e a lélekkel nem válaszolt sem igennel, sem nemmel. Hogy miért nem válaszolt ezekre a…

Nem keletkezik (anutpāda, 不生), nem pusztul (anirodha, 不滅)Nem örökkévaló (aśāśvata, 不常), nem megsemmisülő (anuccheda, 不斷)Nem azonos (anekārtha, 不一), nem különböző (anānārtha, 不異)Nem jön (anāgama, 不來), nem megy (anirgama, 不出)Ez a nyolc tagadás…