Lelketlen Béka

„A sóvárgás mindig szenvedéshez vezet, ez egyszerűen egy természeti tény. Hajlamosak vagyunk személyesre venni: az én sóvárgásom, én érzésem, én vágyam. De ez csak egy tény, egy pszichológiai tény. A sóvárgás zaklatott elméhez vezet. Nem vezet békéhez, nyugalomhoz, világossághoz, hanem szenvedéshez,…

Hét évet nőtt hajamatDicsérte büszkén anyám,A bőkezű hercegnő,És csüngtem minden szaván. Fésülte, igazgatta.Feketéje ragyogottAz őszi nap fényében.Gondoltam: ez én vagyok. Egy derűs napon aztánRemeték nagy seregétLátta vendégül nálunk,Minthogy megszülettem én. Ott a Tan tábornokaMegszólított…

ye dharmā hetuprabhavā hetuṃ teṣāṃ tathāgato hyavadatteṣāṃ ca yo nirodha evaṃvādī mahāśramaṇaḥ Az okból lett dharmák okát a Tathágata elmondta,S azok megszűnését a nagy sramana megtanította. Ezeket a sorokat tanította Asvadzsit (a Buddha első öt tanítványa közül az egyik)…

„Gabona, pénz, ezüst, arany, És egyéb vagyonod mi van; Szolgák, munkások, cselédek, És kik tőled függőn élnek: Léted tovább nélkülük halad, Mindened végül hátramarad. De amiket megcselekszel Tudattal, szóval, és testtel: Magadénak nevezheted, Magaddal azokat viszed. Veled majd csak azok mennek, És…

Éberen testre, szóra, képzetreNevelem magam jó tettre.Nem ártani egy lénynek seA buddhák örök intelme.Ölés, lopás, paráznaságA három testi gonoszság.Beszédből négyféle a rossz:Ami hamis, vagy mi megoszt,Vagy durva, vagy felesleges.Még hármat kerül, ki eszes,És marad tiszta a tudat:Nem kapzsi, nincs…

- Kedves Luangpó, ha nincs átman, avagy nincs én, akkor ki figyeli a gondolatokat és a légzést? - Nos, a konvencionális szinten beszélünk személyről, ugye? Azt mondjuk, van meditáló, van, aki éber a légzésre, van dhamma gyakorló, aki a Buddhát követi. A konvencionális, közönséges szinten beszélünk…

Thich Nhat Hanh: Meditálni azt jelenti: hazatérni önmagadhoz. Akkor tudod, hogyan törődj a dolgokkal, amik benned történnek, és tudod, hogyan törődj a dolgokkal, amik körülötted történnek. Minden meditációs gyakorlat célja visszavinni az igazi otthonodhoz: önmagadhoz. Anélkül, hogy visszaállítanád a…

se eleje, se velejeszenvedéssel van csak telesóvárgás az ami hajtjanyolcas úton jutsz túl rajta A Buddha így tanította: „Egy koron át gyűjtve egyEmbernek összes csontjaHegynyi halmot képezne,A nagy látó ezt mondta.Magadha hegyei közt,Mint Vépulla, nagy lenne,Keselyű-bércnél nagyobb,Ahogy…

Lehülyéznek és visszakézből arcon vágod. Minek szólt be? – Megsértődtél, mérges lettél, kitöltötted a haragodat a másik bántalmazásával, és helyesnek gondoltad. Lehülyéznek és visszakézből arcon vágod. Bocsánat. – Megsértődtél, mérges lettél, bántalmaztad, de utólag nem gondoltad helyesnek.…

„A képzetlen elme hajlamos futni minden után, ami felmerül; kedvelni, nem kedvelni. Sok időt azzal töltünk, hogy igyekszünk elkerülni, ami nem tetszik, és megtölteni az elménket élményekkel, amik tetszenek – mert élvezetesek, lefoglalnak minket egy darabig. Remélhetőleg kellemesen foglalnak le. De…

„Ha anélkül látod a dolgokat keletkezni és elmúlni, hogy értenéd vagy látnád keletkezésük és elmúlásuk mögöttes okait és feltételeit, az kétféle hibás nézethez vezethet. Az egyik, mivel nem látod az okokat és feltételeket, azt gondolhatod, hogy véletlenszerűek. Csak keletkeznek és elmúlnak; okság…

„A csirke nem lehet kacsa, különböznek. A kacsa úszik a vízen, a csirke ül egy faágon vagy valami szénakazalon, de a csirke nem kacsa, a kacsa nem csirke. Ha azt akarod, hogy a kacsa csirke legyen, szenvedni fogsz, bosszankodni fogsz, panaszkodni. Ez olyan, mint amikor valaki azt mondja: »Nem kéne…

„Ezek a sorok vázolják a hat minőséget, amik elengedhetetlenek az úton kezdőként való gyakorlásunk támogatásához: Először lépve az útra e hat minőség szükséges: Őrizni a három képzést, az út alapját; Részrehajlás nélkül tanulni és elmélkedni a tanításokról széleskörűen; Megbékíteni a három kapunk…

A három Dharma pecsét (dharmamudrā trilakṣaṇā 三法印):1. Minden összetett állandótlan (sarvasaṃskārā anityāḥ 諸行無常)2. Minden dharma éntelen (sarvadharmā anātmānaḥ 諸法無我)3. A nyugalom nirvána (śāntaṃ nirvāṇaṃ 寂滅涅槃) „A három Dharma pecsét (Dharma mudrá) az állandótlanság (anitjá), az éntelenség (anátman),…

„A bölcs bódhiszattva, Buddha felébredését akarva, A figyelmetlen viselkedést elhagyja És mindig törekedjen figyelmességre! Függő jelenségekről meggyőződött bölcs Nem lakozik szélsőséges nézetekben; Tudja: nincs jelenség feltétel nélkül, Hanem okok és feltételek szerint keletkeznek. A…

„Az együttérzés a ragaszkodás legjobb ellenszere, mert amikor őszintén együtt érzel, nincsenek önző vágyaid. A szerető kedvesség az utálat ellenszere, mert akkor mások boldogságát kívánod, nincs benned rossz szándék vagy ellenségeskedés. A bódhicsitta a tudatlanság ellenszere, mert az a tudat üres…

„Kezdetben látjuk, hogy ami a szívet megköti, az a sakkāyadiṭṭhi – az én nézete, a személyiség nézet, a dolgokat énként és enyémként, teként és tiédként látni. Kezdetben ez az első béklyó, a szív első köteléke, amit meg kell javítanunk, meg kell gyógyítanunk. Ezt már tudjuk, és létrejön az észlelés,…

„Ha kifejtik az igazságot ahogy van,A közmegegyezésest meg nem zavarja;Külön közmegegyezésestőlVégső igazság nem lelhető. Üresként tanítják a közmegegyezésest,A közmegegyezéses maga az üresség;Egyik nélkül nem lehet a másik,Ahogy, ami született, elmúlik.” (Nāgārjuna: Bodhicittavivaraṇa, 67-68.…

A buddhizmusban nem külső dolgok magyarázatáról van szó, hanem a tapasztalás vizsgálatáról, mert a célja a szenvedés megértése és felszámolása, s a szenvedés az egyéni tapasztalásban jelenik meg. Tehát például a Gellért-hegy esetében a „teremtés” abban áll, hogy egyáltalán Gellért-hegynek hívjuk -…

A mahámudrá, a dzogcsen és a madhjamaka nézete lényegében azonos. Bár azt mondják: „Az alap a nagy pecsét, az út a középút, a gyümölcs a nagy tökéletesség”, a nézetben magában egyáltalán nincs különbség. Az én hagyományomban nem választunk ki csak egyet ebből a háromból. A tudat meztelen,…

Igazságtalanság, hogy neki van, neki lehet, míg nekem nincs, nekem nem lehet. Igazságtalan, hogy az egyiknek több, a másiknak kevesebb. Miért érdemelné meg az egyik inkább, mint a másik? „Tettem birtoklom, tettem öröklöm, tettemből születek, tettem a rokonom, tettem a menedékem. Ami tettet teszek,…

A buddhizmus szerint egymást követő életeink nem úgy vannak, mint a nyaklánc, ahol a gyöngyök az egyes életek és a lélek a madzag, ami keresztül fut rajtuk. A buddhista filozófia tagadja a szellem vagy lélek létét, ami egyik testből a másikba megy, mintha ruhákat cserélnénk (még akkor is, hogy…

„Mivel minden oksági folyamatként létezik, a részek összeolvadásából erednek, nincs én, ami fennállna vagy szétesne. Ebben a pillanatban nincs „személy” vagy „én”; hol találhatna valaki egy tartós vagy széthulló ént? Ez a tanítás elveti az öröklét és a megsemmisülés nézeteit.Mivel a természet…

Minden jelenség összefoglalható a hat érzékterületben, avagy a létezés egésze, a világ nem egyéb, mint látvány, hang, szag, íz, tapintás, és tudati folyamat. Ezekből az első öt az, ami anyaginak mondható, míg a hatodik tudati. Mind a hat érzékelési terület feltételek függvényében keletkezik és…

Mikor egy tudatlanságtól (avidyā) késztetett (saṃskāra) elme (vijñāna) felfogja (nāmarūpa) a hat érzékelésen (ṣaḍāyatana) keresztül egy benyomás (sparśa) kellemes/kellemetlen érzetét (vedanā), akkor sóvárog (tṛṣṇā) a folytatásáért/megszűnéséért, igyekszik megtartani (upādāna) és azonosulni (bhava)…