Lelketlen Béka

Ha már a magyaroknál vagyunk, ma tartottam az első órát a Vimalakírti szútrából, amit különös módon lefordítottak (ti. igen kevés magyar fordítás létezik mahájána szútrákból). De a fordítás annyira rossz és tele van hibával, hogy használhatatlan bármiféle komolyabb tanulmányozáshoz. Addig jó, ha az ember csak egyszerűen átrohan rajta, s akkor lesz egy homályos képe arról, hogy miről lehet szó az eredeti szövegben. De például egy-egy mondat értelmén nem is érdemes megakadni. Ennek tiszteletére idézek egy versszakot a szútra első fejezetéből, amit magam fordítottam le ugyanabból az angol változatból:

All these things arise dependently, from causes,
Yet they are neither existent nor nonexistent.
Therein is neither ego, nor experiencer, nor doer,
Yet no action, good or evil, loses its effects.
Such is your teaching.

"Mindezen dolgok függőn keletkeznek, okokból,
Mégsem létezők, vagy nemlétezők.
Nincs bennük sem én, sem tapasztaló, sem cselekvő,
Mégsem veszti hatását a jó, vagy rossz tett.
Ez a te tanításod."

De a rend kedvéért nézzük meg a kínai verziót is.

說法不有亦不無，以因緣故諸法生，
無我無造無受者，善惡之業亦不亡。
(T14n0475_p0537 c16-17)

Tanítod: a dharmák nem léteznek és nem nincsenek,
Függő keletkezés és okok által jönnek létre.
Nincs én, nincs készítő, nincs elszenvedő,
Jó és gonosz karmája mégsem vész el.

Itt amolyan lábjegyzetként mondom, hogy az "elszenvedő" kifejezés arra az elgondolásra utal, hogy van valaki, aki az elkövetkező életben elszenvedi a karmát. A "tapasztaló" is megfelelő lenne, de így kifejezőbbnek vélem.

Természetesen szándékosan ezt a versszakot vettem elő, mert a buddhizmus egyik lényegi gondolatát fejezi ki viszonylag egyszerű formában. Ez nem más, mint a függő keletkezés. A megértése viszonylag nem bonyolult. Vegyünk példának az emberi testet. A test folyamatosan változik belsőleg és külsőleg egyaránt, értve ezalatt a mozgást (térben) és az öregedést (időben). Viszont nincs a testben semmilyen rész, ami ténylegesen állandó volna, csupán biokémiai folyamatokról lehet beszélni. Ami van, az nem egy állandó test, hanem rengeteg folyamat együttes eredménye. Ugyanez a helyzet az érzelmekkel és a gondolatokkal is (mármint, hogy folyamatok, de nem biokémiai). Nincs sehol egy maradandó darabka, amik vannak, azok oksági folyamatok. Ezért nem lehet elkülöníteni sem atom-szerű összetevőket, sem pedig egy végső énséget. Ez a szemlélet az, amit közép útnak neveznek, mert mentes az állandóság (örökké létezik valami) és a megszűnés (semmi sem létezik) végleteitől. Látni, hogy minden változik, megszabadít attól a ragaszkodástól, ami folyamatosan egy állapot állandóságának képzetét kergeti. Látni, hogy minden az okok és feltételek szerint történik, a cselekedeteknek jelentőséget és erkölcsi tartalmat ad. Látni, hogy az állandótlanság (vagyis a változás, az állandóság hiánya) és az okság (a jelenségek függő keletkezése) egyetlen tapasztalat-folyam (vagyis a saját világunk, életünk) jellemzői, ez a közép út (a buddhizmus) szerinti látásmód.

Folyamatosan az a probléma merül fel, hogy nincs magyarul buddhista anyag, nem lehet mit az emberek kezébe adni, hogy elolvassanak. Azon gondolkoztam, hogy indítsak-e egy angol nyelvű blogot, ahol megoszthatom esetleges hallgatóságommal egyes elképzeléseimet, amik időnként felbukkannak, mint az utóbbi napokban. Mert azt tudom, hogy angolul vannak többen is, akik komolyan foglalkoznak a buddhizmussal, s a könyvek és fordítások száma egyre csak növekszik. Aminek mind szemtanúi lehetünk, az a Dharma meggyökeresedése nyugaton. Bár nem lehet megjósolni, hogy mekkora hatása lesz a mostani népszerűségének, reménykedni lehet. És ami Magyarországra el fog jutni, az a nyugatni buddhizmus lesz, nem a keleti. Ezt ma is láthatjuk, minthogy a fordítások 90%-a angol, illetve egy kevés német nyelvből készül. Nem döntöttem el igazán, hogy mi lenne a megfelelő lépés, de elsőre megpróbálok ide is írni, és elindítok egy angol nyelvűt is. Majd aztán elosztom, hogy melyik téma hova érdemes.

És látogassátok a http://a-buddha-ujja.wikidot.com/ oldalt, ami gyakorlatilag az első nagyobb gyűjteménye a magyar nyelvű szutta fordításoknak, s folyamatosan fejlődik.

Miért is kell Isten az embereknek? Mert ez az ember mélyen gyökerező hajlamainak legszilárdabb orvoslási próbálkozása. Ez a tudatlanság, a mélyen gyökerező félelem és bizonytalanság megoldására tett erőfeszítés nagy terméke. Isten, aki biztosan van. Hát ezért sincs Isten a buddhizmusban. Nem kell még több kábítás a tudatnak.

A valóság nem rendelkezik akadályozó tényezőkkel, a tudat eredendően szabad. Mire fel a fáradozás?

Jó ember, miért nevezik "Tárnak" ezt a dharma természetet? Mert az érző lények világi és világfeletti tudása ettől a Tártól függ és ebből kel fel. Ha valaki a dharma természetet az üresség megértésével szemléli, az igazi valóság tudása felkél ebből a dharma természetből. Ezért hívják "Tárnak" ezt a dharma természetet.

Ezenkívül, jó ember, azt is mondom, hogy minden dharma olyan, mint a káprázat, a félibán, és mint a hold a vizen. Az ilyen dolgokat, mint ezek, a Tathágata látta és igazolta. Ezenfelül, jó ember, minden dharma természete az egyetlen ízű megszabadulás. Az ilyen dolgokat, mint ezek, a Tathágata látta és igazolta. Jó ember, ezt a dharma természetet az egyetlen ízű megszabadulásban úgy nevezik, hogy Mindenfele Világító Sugárzó Tár.

(Mindenfele Világító Sugárzó Tár Szótlan Dharma Kapu Mahájána Szútra, részlet. T17n830)

Hogyan egyesíthető az összes irányzat? Ezt már legalább egyszer sikerült összeraknia Zhiyi-nek a Tiantai iskolával. De az inkább csak a kínai irányzatokra vonatkozott. Csakhogy jelenleg nyugaton több igen távoli iskola van jelen, melyek akár évezredek óta nem igazán érintkeztek. Nem arról van szó, hogy az ökumené nevében minden különálló irányzatot meg kéne szüntetni, hanem épp hogy egy újat létrehozni, mely beolvasztja magába a többit, vagy legalábbis azok gyakorlatait és tanításait.

Zhiyi-nek viszonlag könnyű dolga volt a Lótusz szútrával. Az én ötletem az, hogy mivel nyugaton úgyis a Páli kánon az igazán népszerű és egyben alapnak tartott szöveg, egyértelműen erre kell építeni és abból levezetni mindent, s ezzel együtt valahogy megőrizni a mahájána iratokat is.

Biztos közös alapként jó a Három Jelleg és a Függő Keletkezés. Ezekből az üresség tana világosan következik. És minthogy a tudatlanság a lét oka, ezért a világ tudati minősége is már eleve benne rejlik. Ha pedig a tudat megtisztulása a Nirvána, úgy a Buddha-tudat is nyilvánvaló. Mert eredendően minden éntelen, hogy lehetne más, mint megszabadult? Ez világos kell legyen, így a mahájána hirtelen tanítása is kész. Minden más ezen alapokból kifejthető.

A gyakorlást tekintve a szamatha és vipasjaná minden irányzatra igaz és használható felosztás. Ugyan mi másra lenne szükség, mint elnyugodott állapotban rálátni minden éntelenségére? Így tanította a Buddha, hogy lehetne akkor másképp bárhol is?

Már maga az a gondolat, hogy létezik alacsonyabb és magasabb rangú Dharma káromlás a Három Drágaságra nézve. Igen, léteznek jobb és gyengépp képességű gyakorlók. De valóban jobb és rosszabb Dharma nem létezhet, mert a Buddha minden lény megvilágosodásáért tanított. Ha a hínajána tanokban megtalálni mindazt, amit valaha is a mahájánában tanítottak, akkor nem lehet azzal vádolni, hogy alacsonyabb rendű. És mert a mahájána nem tér el semmiben a hínajána szerint elhangzott beszédektől, így nem mondható rá, hogy nem a Buddha tanítása lenne. Természetesen a mahájánába beleértem a tantrikus irányzatot is.

Nem azt mondom, hogy mindenkinek egyazon módszert kellene használnia, hanem azt, hogy 84 ezer kapu van, és mindegyik tökéletes. De a félreértések ellen jobb, ha létrejön egy közös nyelv az irányatok közt, amit mindenki ért. Egy olyan kódrendszer, amiben mindenki képes megfeleltetni az általa követett hagyomány tételeit és módszereit. És a legegyszerűbb közös alap a hínajána kánon. Nincs jobb módszer, nem is lehet, minthogy a Buddha mindig a személynek megfelelően tanított, s nem meghatározott sablonok szerint.

Lényegében azonban csak egyetlen minta létezik, ahogyan az a Nemes Nyolcrétű Ösvényben megtalálható. Annál többet semelyik irányzat nem tanít. Bár ismereteim korlátozottak, sehol sem láttam kivételt. De hogyan is lehetne több féle megszabadulás? A Huajen, a Zen, a Dzogcsen és a Mahámudra a legmagasabbrendűnek tartott tanítások, mégsem múlják felül a Tipitakában elhangzottakat.

Legjobb dolog a buddhizmus.

1. Általános jelenség, ha tetszik probléma, hogy az ember a boldogságot keresi, s a szenvedést akarja megszüntetni. Erre a buddhizmus megoldást ad.

2. Általános jelenség a halál, mint az élet nagy kérdése. Erre a buddhizmus megoldást ad.

3. Általános jelenség az ártalmas tettek jelenléte. Erre a buddhizmus megoldást ad.

Minthogy nem kizárólag a buddhizmus kínál a fenti gondokra megoldást, így érdemes megnézni, miben egyedi.

1. Ebben a jelenlegi életben kínál megoldást.

2. Gyakorlati útmutatást ad, melyek több mint 2500 éven keresztül a legkülönfélébb embereknek segítettek.

3. Elveti az erőszak minden fajtáját, s támogatja a természet megóvását.

4. Nem veti el az emberi értelmet és a tudományt, s támogatja a filozófikus gondolkodást.

5. Nem törekszik uralmi, illetve elnyomó pozícióba kerülni, más nézetek és vallások követőivel nem kíván harcot folytatni, vagy azokat bármi módon leigázni.

6. Alkalmas a modern nyugati világnézet problémáinak megoldására, az ember egzisztenciális gondjaiban nyújt segítséget gyakorlati szinten.