Lelketlen Béka

„A régiek mondták, hogy a csan gyakorlás nem akadálya a buddha-emlékezésnek, s a buddha-emlékezés nem akadálya a csan gyakorlásnak. Azt is mondták, hogy a kettő nem használható egyszerre, viszont voltak, akik a csant a tiszta földdel együtt alkalmazták. Például Jüan-csao Pen, Csen-hszie Liao,…

„Kezdetben látjuk, hogy ami a szívet megköti, az a sakkāyadiṭṭhi – az én nézete, a személyiség nézet, a dolgokat énként és enyémként, teként és tiédként látni. Kezdetben ez az első béklyó, a szív első köteléke, amit meg kell javítanunk, meg kell gyógyítanunk. Ezt már tudjuk, és létrejön az észlelés,…

„Ha kifejtik az igazságot ahogy van,A közmegegyezésest meg nem zavarja;Külön közmegegyezésestőlVégső igazság nem lelhető. Üresként tanítják a közmegegyezésest,A közmegegyezéses maga az üresség;Egyik nélkül nem lehet a másik,Ahogy, ami született, elmúlik.” (Nāgārjuna: Bodhicittavivaraṇa, 67-68.…

A buddhizmusban nem külső dolgok magyarázatáról van szó, hanem a tapasztalás vizsgálatáról, mert a célja a szenvedés megértése és felszámolása, s a szenvedés az egyéni tapasztalásban jelenik meg. Tehát például a Gellért-hegy esetében a „teremtés” abban áll, hogy egyáltalán Gellért-hegynek hívjuk -…

Az összeszedettség elérésének kilenc foka azt mutatja, hogyan jutunk el attól a ponttól, hogy választunk egy meditációs tárgyat, addig, hogy gond nélkül meg is tudunk annál maradni, avagy eljutunk az elmélyedés (dhyāna) kapujába. A tudat tartásának kilenc foka (navākārā cittasthiti) 1. tartás…

A mahámudrá, a dzogcsen és a madhjamaka nézete lényegében azonos. Bár azt mondják: „Az alap a nagy pecsét, az út a középút, a gyümölcs a nagy tökéletesség”, a nézetben magában egyáltalán nincs különbség. Az én hagyományomban nem választunk ki csak egyet ebből a háromból. A tudat meztelen,…

Egész életünkben építettük az én képzetét, önmagunkat, majd egy nap egy bölcs tanító azt mondja: „Igazából nincs semmilyen én.” És ezt képesek vagyunk elhinni. De még mindig nem tudjuk feladni. Azért, mert az éberség és belső nyugalom mértéke nem elegendő, hogy belátásra jussunk. Ezért dolgoznunk…

Általában azt gondolják az emberek, hogy a dzogcsen, a nagy tökéletesség csak annyit jelent, hogy elszállunk valamiféle fogalommentes módon, mintha beszívtunk volna, tátott szájjal és bámuló szemekkel. Valójában a dzogcsen azt jelenti: megszabadulni. A nagy tökéletesség az, ami megszabadít. Mi fog…

Igazságtalanság, hogy neki van, neki lehet, míg nekem nincs, nekem nem lehet. Igazságtalan, hogy az egyiknek több, a másiknak kevesebb. Miért érdemelné meg az egyik inkább, mint a másik? „Tettem birtoklom, tettem öröklöm, tettemből születek, tettem a rokonom, tettem a menedékem. Ami tettet teszek,…

A két sárkány és egy gyöngy régi és elterjedt motívum[1], amit megtalálni Han-kori agyag edényen[2], hetedik századi császári kardon[3], és Bhután jelenlegi címerén is. Hogy épp mit jelképez, az változó. Buddhista környezetben a gyöngy (zhū 珠) a kívánságteljesítő ékkő (cintāmaṇi / rúyì bǎozhū…

Hogy mit értenek anattā alatt a korai szövegekben, azt maguk a korai szövegek elárulják. A sakkāyadiṭṭhi fogalmát gyakorlatilag ugyanúgy magyarázza a Mahāpuṇṇamasutta (MN 109) és a Chachakkasutta (MN 148), azzal az eltéréssel, hogy míg az előbbiben az öt halmaz énként (atta) látása szerepel, az…

Mi a türelem? A türelem felismerés és elfogadás. A türelem foglalkozás, intézés, tisztázás és eloldódás. Például amikor az apa hazaér és a fia követelőzik - Apa, térdelj le és lovacskázzunk! -, és az apa erre letérdel és hagyja a fiát a hátán lovagolni. Az apa nem egyszerűen nem sértődik meg, hanem…

A buddhizmus szerint egymást követő életeink nem úgy vannak, mint a nyaklánc, ahol a gyöngyök az egyes életek és a lélek a madzag, ami keresztül fut rajtuk. A buddhista filozófia tagadja a szellem vagy lélek létét, ami egyik testből a másikba megy, mintha ruhákat cserélnénk (még akkor is, hogy…

„Mivel minden oksági folyamatként létezik, a részek összeolvadásából erednek, nincs én, ami fennállna vagy szétesne. Ebben a pillanatban nincs „személy” vagy „én”; hol találhatna valaki egy tartós vagy széthulló ént? Ez a tanítás elveti az öröklét és a megsemmisülés nézeteit.Mivel a természet…

Minden jelenség összefoglalható a hat érzékterületben, avagy a létezés egésze, a világ nem egyéb, mint látvány, hang, szag, íz, tapintás, és tudati folyamat. Ezekből az első öt az, ami anyaginak mondható, míg a hatodik tudati. Mind a hat érzékelési terület feltételek függvényében keletkezik és…

A tévedés nem az okságban, hanem a maradandó én képzetében van. A függő keletkezés viszonylatában, az érzések a benyomásokból keletkeznek (pl.: SN 12.25, SN 36.10), s ami a lényegi pont, hogy az érzés viszonylatában felmerül-e a sóvárgás/harag vagy sem (pl.: SN 12.31, SN 12:62, SN 12:64, SN 36.6, SN…

A megszabadulás feltétele a belátás, a belátás feltétele a nyugalom, a nyugalom feltétele az erkölcsösség. Miért? Ha erkölcstelenül, vagyis ártalmasan viselkedünk, akkor aggódunk miatta, s ez nem hagy nyugodni. Ha nyugtalanok vagyunk, akkor nem tudunk összeszedetten figyelni. Összeszedett figyelem…

Yangqi Hui mester felemelte botját és így szólt a gyülekezethez:- Egy minden, minden egy.Húzott egy vonalat és folytatta:- Hegyek, folyók, az egész föld, a világ öreg mesterei mind szét lettek zúzva. Mi van az orrlyukaitokkal?Hosszú csend.- A kardot igazságtalanság okán húzzák ki az ékköves tokból.…

A Dharma helyben van, itt helyben, ahol vagyunk. A Dharma a dolgok törvényszerűsége, természete, valósága, igazsága. De ez nem olyan igazság, amiben hinni szoktunk, amit elgondolunk valahogyan. A Dharma a tapasztalat, a jelenlegi élmények, benyomások, érzékelések közvetlen mibenléte. A tapasztalatok…

"Ha a buddhizmus különválasztja magát a spirituális öröklét tantól, az azt jelenti, hogy nem ismer el valamiféle spirituális szubsztanciát bennünk, ami egy transzcendens valósághoz kapcsolna minket, egy valósághoz, ami a létezés végső alapjaként szolgál. A lélek, vagy a spirituális értelemben vett…

részlet dr. Alexander Berzin írásából Ha egy jobb szinonimát szeretnénk európai nyelveken az indo-tibeti kifejezésekre, akkor talán a legközelebbi megfelelő a "tapasztalat", bár még ez a szó sem elég pontos. A jelentésébe nem értjük bele az ismétlésből fakadó ismertséget vagy szakértelmet, mint…

Jiufeng volt Shishuang szolgálója. Shishuang halála után a gyülekezet a csarnok vezető szerzetesét akarta apátnak. Jiufeng nem értett egyet, s így szólt:- Várjatok amíg kikérdezem. Ha érti néhai tanítónk szándékát, úgy szolgálom, mint néhai tanítónkat.Ezután kérdezett:- Néhai tanítónk mondta: "Állj,…

Ahhoz, hogy valamivel kezdjünk valamit, először fel kell fognunk. Ez a felfogás egy gondolati tevékenység. Amit megragadunk, az mindig valamilyen gondolat, mert úgy tartjuk róla, hogy igaz, valódi, fontos. Észre venni, hogy amit felfogunk, az csak egy gondolat, s hogy a gondolat maga függő és…

A figyelmet akkor ragadja el valami, ha azt fontosnak véljük, olyannak, aminek jelentősége van számunkra. Ezért a belátandó a jelenségek tartalmatlan, megbízhatatlan, feltételes, s jelentéktelen mivolta, mert akkor már nincs ok beléjük kapaszkodni, rájuk támaszkodni, s nem tudják tovább táplálni a…

Az egyhegyűség a figyelem fenntartása egy tárgyon. Ezt mindenki tudja és csinálja hétköznapi szinten, mivel ha foglalkozunk valamivel, akkor azon tartjuk a figyelmünket. Amitől a tudat képzéséhez használt módszerré válik, az az, hogy a közönséges esettel szemben nem azért tartjuk a figyelmünket…