Lelketlen Béka

„Amikor elkezdjük a Dharmát gyakorolni, öt egymást követő szinten megyünk keresztül: először nincs semmilyen megértésünk; aztán félreértéseket alkotunk; majd fokozatosan haladunk a részleges, majdnem teljes, és tökéletes megértésig. Ez az öt szint egyaránt érvényes a nézetre, a gyakorlásra, s a…

„A légzés bemenő és kimenő természete a mulandóságról tanít. Ez elegendő a megvilágosodáshoz. Nem kell semmi különleges helyre menned, csak figyeld a légzésed és megvilágosodhatsz! De éberré kell válnod és megvizsgálnod! Ez nem olyan, amit csak elhiszel, hanem amit megfigyelsz és tanulsz belőle. De…

„Élvezet és irtózat valamely adott érzet függvényében keletkezik. Például, ha látunk valami tetszőt, az elme a tetszés körül bonyolít. Ha elural az élvezet vagy az irtózat, az elme máshogy bonyolít. Más szóval, az elme nem úgy látja a dolgokat, ahogy vannak. Amikor azt mondjuk, az elme nem úgy látja…

„Mint mindig, remélem ez az üzenet jólétben, egészségben és boldogságban ér el. A mai Guru Rinpocse napon szeretném megosztani mindnyájatokkal – Dharma fivéreimmel, nővéreimmel és barátaimmal – az összes gyakorlat és tanítás lényegi pontját, amit a Buddha, Guru Padmaszambhava, a bódhiszattvák, és a…

„Például amikor váratlanul beteg leszel, nem tudod meghatározni, hogy ez korábbi kamma, vagy talán csak az időjárás változása, vagy összeszedtél valami bacit a szomszédtól, vagy ilyesmi. De ragaszkodunk a testhez, és a tudat létrehozza a reakcióit és történeteit a testről. Ugyanígy van a tudattal,…

A három Dharma pecsét (dharmamudrā trilakṣaṇā 三法印):1. Minden összetett állandótlan (sarvasaṃskārā anityāḥ 諸行無常)2. Minden dharma éntelen (sarvadharmā anātmānaḥ 諸法無我)3. A nyugalom nirvána (śāntaṃ nirvāṇaṃ 寂滅涅槃) „A három Dharma pecsét (Dharma mudrá) az állandótlanság (anitjá), az éntelenség (anátman),…

A tudat egy esemény „Szigorúan véve, a tudat nem az, ami tud (cselekvő), nem is az, amin keresztül a tudás történik (eszköz), hanem csupán egy tárgy tudásának folyamata. A tudat nem egy lény, ami van, hanem egy esemény, ami történik, a megfelelő feltételek miatti egy történés. Egy tevékenység, de…

„Hogy követni tudjuk ezt a létforgatagból megszabadító utat, először fontos megértenünk, mit jelent pontosan a létforgatag, avagy szamszára. Ezért ebben az üzenetben szeretném megosztani veletek a létforgatag három szintjét: a külsőt, a belsőt, s a titkosat. A külső létforgatag megértéséhez először…

A karácsony meghitt, csillogó, családi, meleg; megannyi finom étel, dallamos zenék, ünnepi hangulat; különleges látványok, hangok, szagok, ízek, érintések; kedvesség, szeretet, figyelmesség. Egy estére. Egy napra. Talán kettőre. Hogy karácsony legyen, mire karácsony lesz, készülődni kell. Napokig,…

„Az együttérzés a ragaszkodás legjobb ellenszere, mert amikor őszintén együtt érzel, nincsenek önző vágyaid. A szerető kedvesség az utálat ellenszere, mert akkor mások boldogságát kívánod, nincs benned rossz szándék vagy ellenségeskedés. A bódhicsitta a tudatlanság ellenszere, mert az a tudat üres…

„Csak szenvedés van, de nem található a szenvedő. Vannak tettek, de nem található a cselekvő.” (Vsm. XVI.90. / 513.; idézi Valpola Ráhula: A Buddha tanítása, 52. o.) „Van olyan jelentés, ami szerint helyesen mondhatnád, hogy Gótama remete megsemmisülés tant tanít. A kapzsiság, utálat,…

A szenvedés (dukkha) jelentése a buddhizmusban többrétű, s három fajtáját szokás megkülönböztetni. Van a fájdalmas élmény, ami a keletkezésében kellemetlen érzés. Van az élvezetes élmény, ami az elmúlásában fájdalmas. S van a késztetett, alkotott, összetett élmény, ami a fenntartásában küzdelmes és…

A buddhák beszéltek az énről is,Rámutattak a neménre is,De azt is megmutatták, hogyNincs semmilyen én vagy nemén.(MMK 18.6, Fehér J. ford.) A Buddha helyenként azt mondja van én, helyenként azt mondja nincs én. Akik értik a buddhadharma jelentését és ismerik az elnevezéseket, azt mondják van én.…

A jóga és más nem buddhista rendszerek gondolatoktól mentes elmélyedését a buddhizmusban "nem észlelő elmélyedésnek" (asaṃjñisamāpatti 無想定) hívják, s ezzel legfeljebb eszméletlen istenként (asaṃjñika 無想天) lehet születni. Ennek kapcsán mondja a Mahāprajñāpāramitāśāstra (XXX.2.4 / T25n1509_p0191c21),…

„Kezdetben látjuk, hogy ami a szívet megköti, az a sakkāyadiṭṭhi – az én nézete, a személyiség nézet, a dolgokat énként és enyémként, teként és tiédként látni. Kezdetben ez az első béklyó, a szív első köteléke, amit meg kell javítanunk, meg kell gyógyítanunk. Ezt már tudjuk, és létrejön az észlelés,…

A buddhizmusban nem külső dolgok magyarázatáról van szó, hanem a tapasztalás vizsgálatáról, mert a célja a szenvedés megértése és felszámolása, s a szenvedés az egyéni tapasztalásban jelenik meg. Tehát például a Gellért-hegy esetében a „teremtés” abban áll, hogy egyáltalán Gellért-hegynek hívjuk -…

A mahámudrá, a dzogcsen és a madhjamaka nézete lényegében azonos. Bár azt mondják: „Az alap a nagy pecsét, az út a középút, a gyümölcs a nagy tökéletesség”, a nézetben magában egyáltalán nincs különbség. Az én hagyományomban nem választunk ki csak egyet ebből a háromból. A tudat meztelen,…

Egész életünkben építettük az én képzetét, önmagunkat, majd egy nap egy bölcs tanító azt mondja: „Igazából nincs semmilyen én.” És ezt képesek vagyunk elhinni. De még mindig nem tudjuk feladni. Azért, mert az éberség és belső nyugalom mértéke nem elegendő, hogy belátásra jussunk. Ezért dolgoznunk…

Általában azt gondolják az emberek, hogy a dzogcsen, a nagy tökéletesség csak annyit jelent, hogy elszállunk valamiféle fogalommentes módon, mintha beszívtunk volna, tátott szájjal és bámuló szemekkel. Valójában a dzogcsen azt jelenti: megszabadulni. A nagy tökéletesség az, ami megszabadít. Mi fog…

Hogy mit értenek anattā alatt a korai szövegekben, azt maguk a korai szövegek elárulják. A sakkāyadiṭṭhi fogalmát gyakorlatilag ugyanúgy magyarázza a Mahāpuṇṇamasutta (MN 109) és a Chachakkasutta (MN 148), azzal az eltéréssel, hogy míg az előbbiben az öt halmaz énként (atta) látása szerepel, az…

A buddhizmus szerint egymást követő életeink nem úgy vannak, mint a nyaklánc, ahol a gyöngyök az egyes életek és a lélek a madzag, ami keresztül fut rajtuk. A buddhista filozófia tagadja a szellem vagy lélek létét, ami egyik testből a másikba megy, mintha ruhákat cserélnénk (még akkor is, hogy…

„Mivel minden oksági folyamatként létezik, a részek összeolvadásából erednek, nincs én, ami fennállna vagy szétesne. Ebben a pillanatban nincs „személy” vagy „én”; hol találhatna valaki egy tartós vagy széthulló ént? Ez a tanítás elveti az öröklét és a megsemmisülés nézeteit.Mivel a természet…

A tévedés nem az okságban, hanem a maradandó én képzetében van. A függő keletkezés viszonylatában, az érzések a benyomásokból keletkeznek (pl.: SN 12.25, SN 36.10), s ami a lényegi pont, hogy az érzés viszonylatában felmerül-e a sóvárgás/harag vagy sem (pl.: SN 12.31, SN 12:62, SN 12:64, SN 36.6, SN…

Yangqi Hui mester felemelte botját és így szólt a gyülekezethez:- Egy minden, minden egy.Húzott egy vonalat és folytatta:- Hegyek, folyók, az egész föld, a világ öreg mesterei mind szét lettek zúzva. Mi van az orrlyukaitokkal?Hosszú csend.- A kardot igazságtalanság okán húzzák ki az ékköves tokból.…

Az én a cselekvő és a tapasztaló. Cselekvés és tapasztalás a hat érzékterület és az öt halmaz keretein belül történhet, így az én megállapítása ezek bármelyikével való azonosulásban vagy eltávolodásban történik. Az eltávolodás, a disszociáció, valaminek a tagadása az én viszonyában, hogy az nem én…